Tiltakozik és tagadja a vádakat az egyiptomi túszejtő

Mindent tagadott a bíróságon Mohamed Rabie A., aki túszul ejtette kislányát, és előtte súlyosan bántalmazta a lánya anyját. Az egyiptomi túszejtő nem élt a lehetőséggel, hogy beismerése esetén hat év négy hónap börtönbüntetéssel megússza ügyét. A bizonyítási eljárás októberben kezdődik.

Felgyorsultak az események az egyiptomi túszejtő, Mohamed Rabie A. ügyeiben. Az évek óta letelepedési engedéllyel Magyarországon élő férfi tavaly augusztusban Soroksáron túszul ejtette a saját kislányát, akit a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik műveleti egysége szabadított ki. Előtte, még 2020 júliusában összeverte a kislány édesanyját, volt élettársát, valamint 2021. áprilisban az asszony új élettársára támadt, akivel összeverekedtek.

A három bűncselekmény vizsgálata külön szálon futott, ám végül egyesítették őket. Csütörtökön a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon előkészítő ülésen kezdődött meg a bírósági eljárás Mohamed Rabie A. ellen, akit az ügyészség tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettének kísérletével és garázdaság vétségével vádol.

Mohamed Rabie M. élő adásban közvetítette lánya túszul ejtését (Forrás: Facebook)

Az előkészítő ülésen a vádat képviselő ügyész hat év négy hónap börtön kiszabását kérte arra az esetre, ha a vádlott beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az ajánlat szerint a vádlottat kizárták volna a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségétől. Mohamed Rabie A. azonban nem fogadta el az ajánlatot, tagadta a vádakat, így a bíróság október 10-re napolta az ügyet, amikor megkezdődhet a bizonyítási eljárás. 

Ma kiderült az is, hogy a Bevándorlási Hivatal visszavonta Mohamed Rabie A. letelepedési engedélyét. 

Sógor Zsolt ügyvédtől, sértetti képviselőtől megtudtuk, hogy korábban polgári eljárásban – indítványának megfelelően – eltiltották kislánya láthatásától az egyiptomi férfit. 

A döntés még nem emelt jogerőre, de a jogász bízik abban, hogy másodfokon véglegesen eltiltják a túszejtőt a gyerek láthatásától.

A vádirat lényege szerint Mohamed Rabie A. 2020. július 25-én hajnalban szóváltásba keveredett az élettársával, akit ezt követően bántalmazott is. Ennek végül az vetett véget, hogy a közös kiskorú gyermekük belépett a szobába, és az anya kérte tőle, hogy hívjon segítséget. Ekkor a vádlott elengedte a nőt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sérülések helye, jellege, valamint az erőbehatás módja és nagysága miatt azonban fennállt a lehetősége nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésének is. 

A vádlott 2021. április 28-án reggel odament egy soroksári általános iskola előtt parkoló autó sofőrjéhez – aki éppen az egyiptomi férfi volt élettársát várta –, és számon kérte őt. Szóváltás alakult ki közöttük, amire Mohamed Rabie A. megütötte a férfit. Amikor a férfi kiszállt az autóból, a terhelt ismét megütötte őt, majd a férfi is visszaütött a vádlottnak. A terhelt az időközben megérkező volt élettársa ellen is agresszíven lépett fel, ami miatt a férfi – a nő védelmében – egy alkalommal megütötte a vádlottat. 

Az egyiptomi férfi 2022. augusztus 23-án délelőtt a volt élettársa soroksári házához ment, ahol a közös kiskorú gyermekükre éppen annak nagyapja vigyázott. A vádlott kicsalta őket a házból, majd a gyermekét megragadva beszaladt, és magukra zárta a ház ajtaját. Ezt követően a terhelt egy bozótvágó és egy harci késsel a kezében folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy megöli a gyereket, az élettársát, majd magával is végez. Végül a rendőrség erőszak alkalmazásával bejutott a házba, és ártalmatlanították a vádlottat.

Mohamed Rabie A. bizonyítottság esetében halmazati büntetésül akár tíz évet is kaphat, hacsak a bizonyítási eljárás alatt nem változik meg a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértése vádpont minősítése terrorcselekményre. 

Az előbbi bűncselekmény büntetési tétele a BTK szerint kettő–nyolc év, utóbbi tíz–húsz, illetve életfogytiglani szabadságvesztés. A terrorcselekmény egyik feltétele, hogy az elkövető követelést fogalmazzon meg az állam felé. Úgy tudjuk, a vádlott a kislányát túszként tartva nemcsak azt követelte, hogy volt élettársa menjen oda, hanem azt is, hogy az egyiptomi nagykövet is azonnal menjen ki Soroksárra. A sértettet képviselő Sógor Zsolt szerint ez felfogható követelésnek az állammal szemben, a BTK ugyanis nem fogalmazza meg pontosan, hogy állam alatt a magyar államot érti, így jogilag a külföldi állam képviselőjének kényszerítése is fennállhat.

Borítókép: Az egyiptomi túszejtőt a TEK műveleti egysége fogta el (Forrás: TEK)