A baloldalt is finanszírozó Soros-hálózat a Kajmán-szigeteken fialtatja a dollárjait

A nyílt társadalmat, az átláthatóságot és egyenlőséget már évtizedekkel ezelőtt zászlajára tűző Soros György alapítványai és befektetési alapja a Kajmán-szigeteken, egy offshore paradicsomban fialtatja a dollárjait, amelyekből bőven jut magyarországi NGO-k és balliberális sajtóorgánumok támogatására vagy éppen a baloldal választási kampányára. A Bennfentes nevű portál cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy Sorosék befektetései és adóstruktúrái teljesen átláthatatlanok, és üzleti érdekekre hivatkozva megtagadják az információszolgáltatást a nyilvánosságnak.

Hungarian-born US investor and philanthropist George Soros smiles after delivering a speech on the sidelines of the World Economic Forum (WEF) annual meeting in Davos on May 24, 2022. (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP) Fotó: AFP

Soros György állítása szerint 1984 óta a Nyílt Társadalom Alapítványain keresztül több mint 32 milliárd dollárt osztott szét világszerte a liberális demokrácia megteremtését szolgáló és a progresszivitás mellett elkötelezett szervezeteknek és politikai mozgalmaknak. A kedvezményezettek között szerepelnek az emberi jogvédők, a migrációt támogatók, a különböző szexuális identitások harcos aktivistái, illetve az átláthatóság szószólói, míg az Egyesült Államokban demokrata párti politikusok, sőt elnökjelöltek is.

A Bennfentes nevű portál tényfeltáró összeállítása, amely részletesen bemutatta a Soros-birodalom kezdetektől napjainkig tartó szerteágazó tevékenységét, arra is rámutatott, hogy a spekuláns alapítványai az általuk hirdetett átláthatósággal és esélyegyenlőséggel teljesen ellentétes módon intézik a pénzügyeiket. Ennek pedig a nyilvánvaló célja az adófizetés elkerülése.

Az angol font bedöntése

Mielőtt rátérnénk Sorosék sajátos kettős mércéjének és adómoráljának részletezésére, érdemes visszatekinteni, miként fonódott össze a spekuláns üzleti vállalkozása és filantróp alapítványi hálózata. Sorost György ma 25 milliárd dollárra becsült vagyonának felhalmozása egy fedezeti alappal kezdődött, a Quantum Funddal.

Az üzletember az 1960-as évek végén hozta létre az alapot a Holland Antillák kellemes adókörnyezetében. Gyorsan nagy port kavart azzal, hogy ha a világ bármelyik táján hozamot szimatolt, akkor teljes gőzzel belevágott – fogalmazott a Bennfentes szerzője.

Emlékezetes, hogy Soros 1992-ben vált igazán hírhedtté, amikor az akkor túlértékelt angol font ellen spekulált. A font hatalmas robajjal összeomlott a német márkához képest, és átmenetileg olyan alacsonyra süllyedt az értéke, hogy a pénzváltók nem is vették. A becslések szerint ez az akció egymilliárd dolláros nyereséget termelt Sorosnak. A brit történelem „fekete szerdája” utáni években hasonló spekulációs manővereket vetett be a thaiföldi és a malajziai valuta ellen is. Ez minden alkalommal leértékelési hullámhoz vezetett, ami a helyi társadalmakban milliók elszegényedésével járt.

A jótékonykodás is üzlet

Az, hogy az erkölcsi megfontolások soha nem izgatták a spekulánst, eddig is tudtuk, mégis érdekes, hogy milyen logika alapján gondolkodik. Még 1998-ban a The New York Times éles kérdést szegezett Sorosnak: miként tudja összeegyeztetni a kemény üzletember szerepét, aki vagyonát a – saját szavai szerint – „erkölcstelen piacoknak” köszönheti, a világot javító emberbarát szerepével. – Különbséget kell tennünk a szabályok szerinti játék és a szabályok alkotása között – válaszolta a spekuláns.

Az ember megpróbál a szabályok szerint optimálisan játszani, tekintet nélkül a társadalmi következményekre. Míg a szabályok megalkotásakor az embernek inkább a társadalmi következményekkel kell törődnie, mint a saját érdekeivel

– magyarázta a kettős mércét.

Az érvelése azért is hamis, mert üzleti szempontból Soros éppen hogy nem választja szét a két világot. Az amerikai adónyilvántartásból kiderül, hogy a Quantum Fund ma már erősen összefonódott a Nyílt Társadalom Alapítványokkal. Valójában a fedezeti alapot ma már befektetési eszközként használják e hálózat két fő alapítványának, a Nyílt Társadalom Intézetnek és a Nyílt Társadalmat Támogató Alapítványnak a nevében.

Milliárdos adóelkerülés

Az események akkor gyorsultak fel, amikor az Egyesült Államok 2008-ban új törvényt vezetett be az offshore struktúrákon keresztül történő adószivárgás ellen. Ennek értelmében milliárdos nagyságrendű szövetségi és helyi adót kellett volna fizetnie, plusz a Bloomberg becslései szerint az Obamacare, azaz a kötelező egészségbiztosítás miatt kivetett illetékeket. A fedezeti alapkezelők 2017 végéig kaptak haladékot arra, hogy eleget tegyenek ennek az új adókötelezettségnek, de Soros a Bloomberg szerint 2008-ban befektetési portfóliójának egy részét a kedvező adózási környezetű Írországba helyezte át. Sőt egy ideig úgy tűnt, hogy így el tudja majd kerülni az adókötelezettséget.

A dolgok tovább bonyolódtak a spekuláns számára, amikor 2011-ben, a bankválság következtében az amerikai kormány új szabályokat vezetett be, hogy a fedezeti alapokat átláthatóbbá tegye. Ennek elkerülése érdekében Soros bezárta a kapukat a külső befektetők előtt, és a Quantum Fundot családi alappá alakította át. Az Open Society Foundations portfólióját 2013-ban az adóparadicsomként ismert Kajmán-szigetekre költöztette. Végül amikor közeledett a 2017-es határidő, és Sorosnak el kellett kezdenie az adótartozásának befizetését az Egyesült Államokban, a saját tőkéjének nagy részét a Nyílt Társadalom Alapítványoknak adományozta. Mivel az ilyen adományok részben levonhatók az adóból, ez segítette az adóterhek enyhítésében.

Teljes homály fedi a spekuláns befektetéseit

A Bennfentes cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Soros mostanra átszervezte a Nyílt Társadalom Alapítványok pénzügyeit, teljesen homályos, hogy a Quantum Fund hogyan fekteti be a beérkező pénzeket. Miután a spekuláns 2011-ben úgy döntött, hogy kivonul az új amerikai felügyeleti szabályok alól, semmilyen információ nem áll rendelkezésre a befektetési portfóliójáról. Ráadásul – mint már említettük – a Kajmán-szigetek hírhedt az adókörnyezetéről, és néhány évvel ezelőttig az adóparadicsomok európai feketelistáján szerepelt.

Az egyetlen dolog, amire a Soros Fund Management (SFM) 2020 óta nyilvánosan kötelezettséget vállalt, az egy klímastratégiai cél. Ennek jegyében az alapkezelő 2025 után nem eszközöl új befektetéseket fosszilis tüzelőanyaggal működő vállalatokba a tagalapjai számára. Az SFM – amelynek székhelye New Yorkban van – a Soros család nevében maga is befektet egy sor vállalatba. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a Securities and Exchange Commission (SEC) nyilvános adataiból egyértelműen kiderül, hogy a család továbbra is befektet olajba, gázba, sőt szénbe is. De hogy ebbe beletartoznak-e a Kajmán-szigetekről a Nyílt Társadalom Alapítványok céljait szolgáló befektetések, az így nem ismerhető meg. A nyitottság tehát nyomokban sem fedezhető fel az egyébként nyílt társadalmat hirdető és többek között a magyar kormányt is bezárkózással, illetve átláthatatlan állami struktúrával, korrupcióval vádoló Soros-birodalomban. Az OSF 2012-ben kampányt indított az amerikai átláthatósági szabályok szigorításáért, miközben ezek alól Sorosék 2011-ben a Quantum Fund nevű alapkezelőjükkel kikerültek. Richard Shelby republikánus szenátor már akkor képmutatással vádolta emiatt Sorost, aki azonban tartózkodott a kommentártól.

Hollandiában 2013-ban nagy port kavart, hogy Soros György azzal vádolta meg a Shellt, hogy lobbizik a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok ellen, amelyeket Európa az Egyesült Államok nyomán akart bevezetni. A Nieuwsuurban és a Het Financieele Dagbladban Soros felszólította a kormányt, hogy ne hallgasson az olajtársaság ellenérzéseire. Soros saját hálózatának átláthatatlanságáról viszont akkoriban nem esett szó.

Átláthatóságot követelnek másoktól

Az is feltűnő, hogy sok Soros által finanszírozott szervezet bírálja élesen az adóelkerülést és az átláthatatlan struktúrákat. A három legnagyobb kedvezményezett közül kettő például az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel foglalkozik: a Global Witness, amely 2021-ben 3,1 millió eurót kapott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól és a One Campaign, amely 3,9 millió euróban részesült. Mindkét civil szervezet határozottan felszólalt az adóparadicsomok és különösen a kormányok és a vállalatok átláthatóságának hiánya ellen. A Global Witness 2017-ben felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy vessen véget a pénzügyi titkolózásnak a tengerentúli területein, például a Kajmán-szigeteken. 2018-ban a Global Witness és a One Campaign is aláírt egy hasonló célú nyílt levelet a The Guardian című lapban.

A holland Stichting Onderzoek Multinationale Ondernemingen szintén 2016-ban azt írta: „Az olyan országokban lévő leányvállalatok, mint a Bahamák, Panama, Guernsey és a Kajmán-szigetek [...] legalábbis adóelkerülésre utalnak.” Ennek ellenére az alapítvány a következő öt évben mintegy 1,9 millió dollárt kapott Sorostól.

A Transparency International, amely szintén Soros pénzügyi támogatását élvezi, eközben védelmébe vette a Nyílt Társadalom Alapítványokat, mondván, hogy a filantróp szervezet fontos támasza annak a küldetésének, hogy megállítsa a korrupciót és előmozdítsa az átláthatóságot, a közfelelősséget és a feddhetetlenséget az egész társadalomban.

Határozottan hiszünk abban, hogy minden szervezetnek, beleértve azokat is, amelyek minket finanszíroznak, a törvények keretein belül kell működnie, és mindig a legmagasabb etikai normák betartására kell törekednie

– állította a Transparency International. Hozzáfűzték: az együtt töltött évek alapján nincs okuk kételkedni az OSF ezen alapelv iránti elkötelezettségében.

Sorosék rendkívül rövid választ adtak a kérdésekre, sem az adóstruktúrákat, sem a Quantum Fund befektetési portfólióját, sem a nyilvánosságra hozatal hiányát nem akarták részletezni. „Kereskedelmi és piaci szempontból érzékeny tényezők miatt korlátozottan tudunk részleteket közölni a menedzsmentről” – ezzel a kifogással hermetikusan elzárják a nyilvánosság elől a tevékenységük részleteit.

Borítókép: Soros György (Forrás: AFP)