A mesterséges intelligencia lehet az új ipari forradalom

A mesterséges intelligencia (MI) már mindenütt jelen van, csak még sokan nem tudnak róla – hangzott el egy beszélgetésen a Scruton Belváros rendezvényén. A szakértők hangsúlyozták: az MI nagyon gyors átalakulást eredményez, amihez alkalmazkodni kell, de a jelenlegi munkakörök drasztikus és tömeges megszűnésével nem számolnak.

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése az ipari forradalomhoz hasonlítható, mert rengeteg olyan új munkakör fog kialakulni, aminek még nem is tudunk a létezéséről – jelentette ki Bárkányi Pál, a Milton Friedmann Egyetem Informatikai Tanszékének docense A mesterséges intelligencia szerepe az emberi erőforrás kiváltásában című, Scruton Belváros által szervezett rendezvényen. A szakember kiemelte: heti szinten kétszáz különböző funkciójú MI jön ki a piacra, amivel nagyon sok értéket lehet teremteni, és általa új munkakörök jönnek létre, de az eddigitől eltérő üzleti modellben kell gondolkozni. A technológia már a 2010-es évek óta megjelent, szinte mindenhol használják, így a művészetekben is. Az MI-nek köszönhetően felbukkantak új Beatles-számok, de megjelent a festészetben is, továbbá a fotográfiában, ahol például a közösségi oldalakon feljavítják vele a fényképeket. – Szeretjük és kezdjük megtanulni a használatát – osztotta meg tapasztalatait. Hozzátette, az MI átalakítja a „fehérgalléros” szellemi munkát, például az újságírást, de egy internetes megbeszélést is valós időben, azonnal képes fordítani, illetve cégek profiljai változnak meg és kezdenek el teljesen mással foglalkozni. 

Kudari Nóra, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért projektvezetője úgy vélekedett: 

az MI a munkaerőpiacon csak 2022-ben jelent meg számottevő tényezőként, és szerinte nem ez alakítja át a munkaköröket, hanem inkább az automatizáció és a robotizáció. 

A „kékgalléros", azaz a kékköpenyes fizikai munkakörökben az MI és a robotok már a jelen részei, elvették sok ember munkáját, példaként említve az Amazon nagyvállalat targoncásait, most pedig az MI az értelmiségi réteg munkáit „kezdte el nagyon piszkálni”. Ennek ellenére nem fognak drasztikusan és tömegével megszűnni a jelenlegi munkakörök, például az orvosok munkáját nem fogja elvenni, de nagyon megkönnyíti nekik a diagnózisok felállítását. Az MI könnyebbséget ad bizonyos repetitív munkák kiváltására is, ám nem lesz olyan terület az életben, ahol nem fog megjelenni, és valójában már most is mindenütt jelen van, csak az emberek nem tudnak róla – vélekedett. Kitért arra is, hogy veszélyt lát a nagyon gyors átalakulásban, ami nem évek alatt fog zajlani, hanem sokfelé már az idei év végére bekövetkezik, és az olyan elterjedtebb nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Chinchilla gyors fejlődésével nehéz tartani a lépést. A projektvezető példaként említette: jelenleg a bölcsészek között a legkeresettebb szakma a chatbot-tanító.

Bárkányi Pál szerint sokan azért kapták fel a ChapGPT-t, mert azt hitték, hogy az gondolkodik és nagy gondolatok vannak mögötte, pedig valójában egy nyelvi algoritmust alkalmaz, „matematikai alapon nyelvtant csinál”, nem összefüggéseket keres gondolatok útján. A docens véleménye szerint az MI nem fogja ismerni az érzelmeket, ezért azt éri el, hogy az emberek saját érzelmi intelligenciájukat akarják majd fejleszteni. Emellett az MI a kapcsolatépítésbe sem tud beleszólni, abba, hogy milyen módon kommunikáljunk egymással. 

– Nem félek a mesterséges intelligenciától, mert jelenleg a mi kezünkben van, ám a jövő mutatja meg, hogy el fog-e szabadulni 

– emelte ki.

Kudari Nóra véleménye szerint az MI abban fog segíteni, amit nem mondunk ki. Azt, hogy ki szimpatikus nekünk és ki nem, vagy hogy miért megyünk erre vagy arra viszont nem tudja matematikailag modellezni, mert még nem ismeri, hogy miként működik az intuíció. Bárkányi Pál erre úgy reagált: nekünk kell megteremteni az MI számára a működési körülményeket. Az már bebizonyosodott, hogy a gyártósoroknál, a diagnosztikában, a röntgenképek elemzésében jó. Döntést azonban nem hozhat, legfeljebb előkészítheti, így például HR-vonatkozásban sem engedhető meg, hogy eldöntse, kit vegyenek fel és kit ne. Lényeges az is, hogyan és milyen adatokkal tanítják, ezért fejlesztéséhez nem elsősorban programozói tudás kell. A magyar nyelv tanításához például rengeteg ellenőrzött magyar szövegre van szüksége, egy bedigitalizált könyvtárra. – Meg kell tanulnunk és tanítanunk az MI használatát – vonta le a következtetést.

A projektvezető az MI tanításához kapcsolódva kitért rá, hogy amikor egy cég az MI-t toborzásra használta, szoftverfejlesztői állásra keresésnél a női jelentkezőket kirostálta az elmúlt évek betáplált önéletrajzi adataiból kiindulva, illetve Spanyolországban egy bizonyos népcsoporthoz tartozókat rakott ki egy kórház intenzív osztályáról, ami miatt az MI-t rasszizmussal vádolták. Pedig valójában 

az MI tükröt mutat az emberiségnek, mert racionális alapon kezd el „gondolkodni” helyettünk 

– vélekedett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy értenünk kell saját kérdéseinket, mert rengetegszer hallucinál, azaz fals információkat ad meg, és ezekről csak mi tudjuk eldönti, hogy igazak-e vagy sem. Kudari Nóra az MI megjelenésével összefüggésben égető kérdésnek nevezte Bárkányi Pállal egyetértésben, hogy miként képezzék a társadalmat, mi lesz a képzetlenekkel és a leszakadó rétegekkel, mert az a fajta munkaalapú társadalom, amit most ismerünk, már nem lesz többé. 

A mesterséges intelligencia jövőjéről Bárkányi Pál úgy vélekedett: az emberi tulajdonságokat azért nem fogja átvenni az MI, mert nem ismeri az érzelmeket. Szerinte az MI berobbanása után nem a lexikális emberi tudásra lesz nagyobb szükség, helyette inkább a rendszerszemléletet kell előtérbe helyezni. Hangsúlyozta, pozitívan áll az MI kérdéséhez, de azt ma még nehéz megmondani, hogy az eszköz mely területeken fog nagy eredményeket elérni. Kudari Nóra figyelmeztetett: sokkal gyorsabban fog minden változni, mint ahogy sokan gondolnák. Hangsúlyozta az érzelmi intelligencia fejlesztésének a jelentőségét, valamint azt, hogy legyen bennünk kritikai, azaz konstruktív gondolkodás.

Borítókép: Az egyre fejlettebb technológia egyre több területen veszi át a manualitást és erős emberi közreműködést igénylő feladatokat (Fotó: Havran Zoltán)