Brüsszelből tegnap a sok rossz hír mellett egy jó is érkezett. Azt követően, hogy a belügyminiszterek tanácsa elfogadhatatlan formában döntött a migránsok elosztási mechanizmusáról, a parlamenttel megkezdődtek az egyeztetések. Egy gyorsított eljárásra vonatkozó tárgyalás is volt az asztalon, de a visegrádi országok, valamint Hollandia és Németország ellenállásának köszönhetően egy blokkoló kisebbség jött létre – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette:
minden fajta elosztási mechanizmus elfogadhatatlan.
– A jelenlegi migrációs javaslatok, amely a bizottság és a tanács asztalán vannak, azok Európa érdekeivel ellentétesek. Nem tartalmaznak garanciát a határvédelemre. Az Európára nehezedő migrációs nyomás jóval nagyobb lesz, mint eddig volt – mondta. Kiemelte: Magyarország eddig több mint 650 milliárdot költött határvédelemre, ennek kevesebb mint egy százalékát térítette meg az EU.
Ha jól működő határvédelmet akarunk, akkor a bizottságnak ehhez hozzá kell járulnia a tárcavezető szerint.
Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a pedagógusoknak
A miniszter kiemelte: miután teljesítették az igazságszolgáltatási mérföldkövet, a hétéves költségvetésből a kifizetéseknek nem lehet akadálya, ezért számlákat küldtek az Európai Bizottságnak, összesen 238 millió euró összegű költségnyilatkozatot a 2021–2027-közötti programozási időszak operatív programjaiból, azaz a hétéves költségvetésből.
Mint mondta, ennek az összegnek az EU a 85 százalékát kell finanszírozza, ami 202 millió eurót jelent, ezek egyébként olyan pénzek, amiket a magyar költségvetés már előfinanszírozott. Az Európai Bizottságnak kilencven napja van arra, hogy a feljogosító feltétel megtörténtté teljesítését visszaigazolja, és hatvan napja van a költségnyilatkozat feldolgozására és a források utólagos megküldésére.
A miniszter tájékoztatása szerint, ha Brüsszel fizet, hamarosan sor kerülhet a tanárok újabb béremelésére is. Év elején tíz százalékkal emelte a pedagógusok fizetését a kormány, ez nőhet 25 százalékra, ha megérkeznek a források.
– Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak – erősítette meg Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy emellett 650 milliárd forintot költött eddig a magyar kormány a határvédelemre, ennek kevesebb mint egy százalékát térítette meg eddig Brüsszel.
A 2023-as évben is növekedhet a gazdaság, már októberre egy számjegyű lehet az infláció
A gazdasági kérdésekre térve Gulyás Gergely úgy fogalmazott: látják a fényt az alagút végén, jó gazdasági kilátásokkal számolhatnak. Az év egészére reálisnak tűnik a legalább egy vagy másfél százalékos gazdasági növekedés. Ennek eredményeként az inflációt is sikerülhet letörni.
Ha minden jól megy, már októberre egy számjegyű lehet az infláció.
Beszélt arról is, hogy augusztus elsejétől a hideg élelmiszer vásárlásra is felhasználható a Szép-kártya, a kormány pedig augusztustól 15 százalékosra emeli a kötelező akciózás mértékét, ezzel is elősegítve az infláció letörését.
Az ukrán ellentámadás nem hozott érdemi eredményeket
A kormány áttekintette az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetét is. – Ennek a legnagyobb jelentősége abból a szempontból van, hogy amit ma látunk az a háború hosszú távú kimenetelével kapcsolatban spekulációra ad lehetőséget – mondta Gulyás Gergely.
Mint kifejtette, eddig több mint 310 ezren vesztették életüket a háború során,
de mint mondta, ennél lényegesen nagyobb becslések is vannak. Az ENSZ adatai szerint csaknem tízezer fő a civil áldozat. Az oroszoknak lényegesen nagyobb a tartalékuk, de több a veszteségük is.
– Az ukrán ellentámadás, amely július 5-én indult meg, eddig érdemi eredményeket nem hozott.
Az látszik, hogy a frontvonal védelmi képessége mindkét oldalon magas – tette hozzá. A tárcavezető szerint mindez együttesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány álláspontja megalapozott, amikor a béketárgyalásokra, a tűzszünetre hívja fel a figyelmet. A miniszter szerint minden nemzetközi szereplőnek ez lenne az érdeke, ugyanis ez az egyetlen megoldás arra, hogy az öldöklés befejeződjön.
Sokkal többen jelentkeztek a vidéki egyetemekre idén
– Több mint 126 ezren felvételiztek, és csaknem 95 ezer hallgató nyert felvételt a felsőoktatásba idén.
Ez azt jelenti, hogy 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvett hallgatók száma, 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, és informatikai területre felvettek száma.
Tíz felvett jelentkező közül nyolc hallgató állami ösztöndíjjal kezdheti meg a tanulmányait. Ez a pozitívum a pedagógusképzést is érinti. 10514 jelentkezőt vettek fel, ez az elmúlt hat év legmagasabb száma. 29 százalékos a tanárképzés esetén növekedés – kommentálta a felvételi ponthatárok kihirdetését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormányinfón Gulyás Gergely most is válaszolt az újságírók kérdéseire, ezeket ITT olvashatják.
Mit miért tesz a kormány?
Csütörtökön délben Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Mit miért tesz a kormány? címmel. A sajtótájékoztatón elsősorban a szerdai kormányülés döntéseit ismertetik.
A miniszterelnök vezetésével megtartott kormányülésen Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök MTI-nek adott tájékoztatása szerint áttekintették az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit, a béke és a tűzszünet érdekében a közeljövőben teendő diplomáciai lépéseket. Elhangzott: a gazdaság terén jelenleg az infláció letörése a legfontosabb feladat, ennek érdekében a kormány hatásos intézkedésekről döntött például a boltok kötelező akciózásáról és az online árfigyelő rendszer bevezetéséről. A kormányülésen megvizsgálták az infláció elleni harc eddigi eredményeit, és megvizsgálták, milyen további lépéseket kell tenni az egy számjegyű infláció mielőbbi elérése érdekében.
Borítókép: Kovács Zoltán és Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
