Miközben a baloldali zöldek folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy szükség van Magyarország energiaellátásának diverzifikálására és átállítására a gáz- és szénerőművekről a kevésbe szennyező megoldásokra, a Párbeszéd pártalapítványának egy fiataloknak szervezett aktivistaképző táborában megpróbálják az atomenergia, az elektromos autók és az akkumulátorgyárak ellen hangolni a résztvevőket. Karácsony Gergely pártjának alapítványa, a
Megújuló Magyarországért Alapítvány olyan „zöldaktivista-képzést” szervezett fiatalok számára, amelyben többek között a következő kérdéseket vitatják meg:
Szerinted zöldmegoldás az elektromos autó? Szükségünk van egyáltalán atomerőműre? Hallottál az akkumulátorgyárak közvetlen és közvetett veszélyeiről?
A Párbeszéd pártalapítványa áprilisban egy konferenciát is rendezett erről a témáról, amelyen a résztvevők azt bizonygatták, hogy Magyarországnak szerintük sem a természeti, sem az energetikai erőforrásai nincsenek meg, hogy akkumulátorgyár-nagyhatalommá váljon.
A magyarországi akkumulátorgyárak elleni hadjárat persze könnyebben megérthető, ha megnézzük, hogy ezeket az eseményeket kik támogatták. A fiataloknak elindított úgynevezett „zöldaktivista-képzőt" például az a Green European Foundation (GEF) szervezte, amelynek kurátorai között találjuk Jávor Benedek, Karácsony Gergely brüsszeli irodavezetője mellett Gwendilon Delbos-Corfield francia európai parlamenti politikust is, aki a legutóbbi, Magyarországot elítélő jogállamisági jelentés egyik szerzője, benyújtója volt az Európai Parlamentben.
Az akkumulátorgyár-ellenes programok ráadásul az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósulnak meg, vagyis valójában uniós cél lehet, hogy megfúrják hazánkban ezeket az üzemeket. Jávor Benedek a nyilatkozataiban ezzel kapcsolatban már odáig ment, hogy a debreceni akkumulátorgyár-beruházás szerinte nemcsak ellentétes a magyar érdekekkel, hanem uniós jogot, a Víz keretirányelvet is sérti. Ez persze mondvacsinált indoknak tűnik, hiszen a beruházók ígérik, hogy betartanak minden erre vonatkozó uniós és magyar jogszabályt. Arról nem is beszélve, hogy számos európai országban épülnek akkumulátorgyárak, és terveznek még ilyeneket, sokkal nagyobb kapacitással.
A GEF burkolt beavatkozásának jele az is, hogy a szervezet egyik tagja, az Ökopolisz Alapítvány (az LMP pártalapítványa) február második hetében egy közvélemény-kutatást is készített a megrendelésükre, amelyből természetesen az derült ki, hogy minden második ember elítéli az akkumulátorgyárak létesítését Magyarországon, sőt, be is tiltanák az újabb akkumulátorgyárak megépítését.
Az Európai Parlament forrásaiból elindult ellenkampány célja gazdasági szakértők szerint kettős lehet. Egyrészt a magyar gazdaság gyengítésére törekedhetnek, hiszen jelenleg egymással versenyeznek a legnagyobb és kisebb uniós tagállamok a vezető szerepért akkumulátorgyártásban. Az Európai Unió fel is akarja gyorsítani az engedélyezését az ilyen üzemeknek. Fokozni akarja ugyanis az erőfeszítéseit az elektromos járművek (EV) akkumulátorgyártóinak vonzására, hogy gyárakat építsenek a régióban, amivel igyekeznek csökkenteni az Ázsiától való függőségét és versenyezni az Egyesült Államokkal a zöld támogatásokért.
Az olyan nagy autógyártóknak, mint a Volkswagen és a Stellantis otthona, az Európai Unió célja, hogy egy erős EV akkumulátorgyártó bázist hozzon létre, hogy támogassa a tisztább közlekedésre való átállást. A Reuters összefoglalója szerint ennek megfelelően Belgiumban az Avesta Battery and Energy Engineering azt tervezi, hogy a 40 millió eurós Seneffe-Manage üzem 2030 előtt teljesen működőképes lesz, 3 GWh kapacitással. Eközben Nagy-Britanniában, Coventryben jóváhagyták egy potenciális, 2025-től várhatóan 60 GWh teljesítményű üzem telephelyét.
A versenyben természetesen nem akar lemaradni Gwendolin Dolbos-Corfield hazája, Franciaország sem, ahol több működő és tervezett akkumulátorgyár van. A kínai Envision akár kétmilliárd eurót is befektet egy AESC gigagyárba a douai-i Renault ElectriCity EV központ közelében.
Az üzem kapacitása 2024-ben 9 GWh lesz, 2030-ra pedig 24 GWh-t szeretne elérni. Beszálltak a vetélkedésbe a németek is, az Automotive Cells Company (ACC), a Stellantis, a Mercedes Benz és a TotalEnergies közös vállalkozása több mint hétmilliárd eurót tervez költeni három, egyenként 40 GWh kapacitású giga akkumulátorgyárra Európában 2030-ig. Nem véletlen, hogy az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos, Frans Timmermans is úgy nyilatkozott: „Európában készülnek a legjobb autók, ezért nem lehetünk a múlt rabjai, tömeges akkumulátorgyártásba kell kezdeni”.
Ez arra enged következtetni, hogy a magyarországi akkumulátorgyártás-ellenes kampány, amelyet az Európai Parlament támogatásával hajtanak végre a hazai baloldali pártalapítványok, a konkurenciaharc része is lehet, vagyis megpróbálják ebből az üzletből is a legtöbbet lehúzni a nyugat-európai nagyhatalmak, magállamok, miközben kiszorítják a piacról a kisebb résztvevőket. Főként pedig Magyarországot, amelyet a balliberális uniós többségnek amúgy is folyamatosan támadnia kell.
Borítókép: Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa és Karácsony Gergely főpolgármester egy ivóvízzel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatójuk után az I. kerületi Batthyány téren (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
