Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik

El kell fogadni, hogy mi és a szomszédaink is máshogy értelmezzük a történelmi eseményeket, ennek ugyanakkor semmi befolyása nem szabad hogy legyen a jelen kapcsolatainkra és a jövőre – fogalmazott lapunknak a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott. Kalmár Ferenc ugyanakkor hangsúlyozta: nem fogadható el, hogy egyes szomszédaink ránk akarják erőltetni az ő értelmezésüket. A miniszteri különmegbízott úgy véli, a nemzetek között kialakult tüskéket a történelemtanításon keresztül lehetne tompítani.

20210625 budapest kalmar ferenc miniszteri biztos havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

El kell fogadni, hogy mi és a szomszédaink is máshogy értelmezzük a történelmi eseményeket, ennek ugyanakkor semmi befolyása nem szabad hogy legyen a jelen kapcsolatainkra és a jövőre. Az viszont nem fogadható el, hogy egyes szomszédaink a mai napig ránk akarják erőltetni az ő értelmezésüket – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott. Szerinte ugyanis nem várhatjuk el, hogy például a rigómezei csatát a szerbek ugyanúgy értelmezzék, mint a törökök. − Furcsállom most a szlovák reakciót Orbán Viktor kijelentésére – emelte ki Kalmár Ferenc. 

Mint ismert, a Szlovák Nemzeti Tanács egyik tagja, Andrej Stancik szerint a magyar miniszterelnök beszéde egy „provokáció volt, amivel amellett, hogy feltépte a Trianon okozta sebeket, még provokálta is a szomszédos országokat”. A szlovák politikus azért vádolta meg ezzel Orbán Viktort, mert a magyar kormányfő a volt királyi Magyarország egykori elszakított területeként utalt Szlovákiára a múlt hétvégén, a 32. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktáborban elmondott beszédében.

Európa lassan  elveszti az identitását

Lapunknak nyilatkozva Kalmár Ferenc kifejtette: látszik, hogy Európa lejtmenetben van gazdaságát, politikai befolyását tekintve. Szerinte ugyanakkor nemcsak ez okoz problémát, ugyanis Európa lassan elveszíti az identitását is. Enélkül az emberek gyökértelenné válnak, így nagyon könnyen manipulálhatók. A gyökértelen ember nem tud értéket teremteni sem. A miniszteri különmegbízott szerint az identitás kialakításához a megfelelő oktatás járulhat hozzá, az iskolában két fő tantárgy van, ami ezt építi: az irodalom és a történelem. Az előbbi egyértelmű, az utóbbi viszont problémás.

− Manapság Európában a történelemtanítás kapcsán két véglet között mozgunk: egyes nyugati országokban azt a módszert választották, hogy mivel Európában annyi a történelmi ellentét, hogy legjobb, ha a fiatalságnak ezeket el sem mondjuk. A másik véglet pedig, ez inkább Kelet-Európára jellemző, hogy egy ideologizált történelmet tanítanak, ami kifejezetten nacionalista, soviniszta generációkat nevelt ki − hangsúlyozta Kalmár Ferenc.

A miniszteri különmegbízott kifejtette: a második világháború után kialakult egy pénzügyi, gazdasági, politikai közös konstrukció, ez manapság az Európai Unió. Viszont a közös, európai lélekkel vagy egyfajta identitásformálás lehetőségével nem foglalkozott senki. Ez nem azt jelenti, hogy el kellene veszíteni a nemzeti identitásainkat, hiszen a nemzetek Európája erre épül. Ez biztosítja az európai sokszínűséget.

Az ellentéteket tompíthatja az oktatás

A miniszteri különmegbízott úgy véli: a nemzetek között kialakult tüskéket a történelemtanításon keresztül lehetne tompítani. Úgy véli, a cél az volna, hogy olyan generációk jöjjenek létre a jövőben, amelyeknek megvan a gyökerük, de egymással szemben nem ellenségesek. Kalmár Ferenc megemlítette, hogy három éve létrejött az Európai Történelemtanítás Obszervatóriuma az Európa Tanács égisze alatt, amelynek küldetése az lenne, hogy a történelemoktatáson keresztül előmozdítsák a kultúrák kölcsön megértését, a történelmi tüskék tompítását, ugyanakkor többen fenntartásokkal kezelik ezt a kezdeményezést. Hozzátette: fontos volna, hogy a tanárok egy-egy eseménynél minden szempontot bemutassanak a történelemórán, ne csak egy nézőpontot, hanem minden résztvevő álláspontját mondják el. Így talán jobban meg lehet érteni Európát.

Emlékezetes, hogy 2021-ben Magyarország töltötte be az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztét, és az egyik kiemelt téma a nemzeti kisebbségek hatékony védelme volt. Kalmár Ferenc erről pár hónapja úgy fogalmazott: ezt a témát tovább kell vinni, napirenden tartani, és ebben a fiatalságnak nagy szerepe van. A miniszteri különmegbízott azt hangsúlyozta, hogy a sokszínűség fontos Európában, ez az európai kreativitás alapvető feltétele. Most lapunknak Kalmár Ferenc hangsúlyozta: jövőre Magyarország lesz a soros elnöke az Európai Uniónak. Ez újabb lehetőséget jelenthet a nemzeti kisebbségvédelem és ezen belül az identitás kérdésének napirendre tűzésére.

Megerősödő regionális kapcsolatok

A nemzetek közti jobb kapcsolat kialakításának jegyében a múlt héten rendezték meg Udinében a Mittelfest elnevezésű rendezvényt, amely a Friuli-Venezia Giulia régió legfontosabb kulturális fesztiválja. A szervezők szerint az esemény a Mitteleuropa koncep­cióját előtérbe helyezve, párbeszédek és találkozók fórumával erősíti történelmi küldetését és nemzetközi hatókörét, megerősítve a régió különleges kapcsola­tait földrajzban, történelemben és kultúrában közel álló országokkal. 

Idén Veszprém nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, ezért a fent említett esemény Magyarországról szólt. A rendezvényen felszólalt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki az EKF 2023 programját foglalta össze. Kalmár Ferenc is beszédet mondott, a miniszteri különmegbízott az olasz–magyar kapcsolatokról beszélt.