Túléltük a földtörténet legforróbb hónapját, legalábbis amióta mérik a hőmérsékletet, de a java csak most jön

Ezek a rekordok katasztrofális következményekkel járnak az emberekre és a bolygóra nézve – fogalmazott a szakértő.

Róma, 2023. július 18. Egy gyógyszertár utcai hõmérõje 44 Celsius-fokot mutat Rómában 2023. július 18-án, amikor a hõhullám miatt a legmagasabb fokozatú, vörös színû hõségriasztás van érvényben az olasz fõvárosban. MTI/AP/Gregorio Borgia Fotó: Gregorio Borgia

Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön – erősítette meg kedden a Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja.

A múlt hónap, amelyet világszerte hőhullámok és tüzek jellemeztek, 0,33 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekordot tartó hónap (2019 júliusa, amely átlagosan 16,63 fok volt). A levegő hőmérséklete is 0,72 fokkal volt melegebb, mint a júliusra vonatkozó átlag (1991–2020).

A tudósok már július 27-én, még a hónap vége előtt rendkívül valószínűnek tartották, hogy 2023 júliusa lesz a legmelegebb hónap. Ez az értékelés arra késztette António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kijelentse: 

az emberiség maga mögött hagyta a globális felmelegedés korszakát, és a globális forrás korszakába lépett.

Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta szokatlanul magas, júliusban pedig példátlanul magas volt. Július 30-án 20,96 fokos abszolút rekordot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak átlagát. „Júliusban mind a globális felszíni hőmérséklet, mind az óceánok felszíni hőmérséklete tekintetében új rekordokat mértünk. Ezek a rekordok katasztrofális következményekkel járnak az emberekre és a bolygóra nézve, amely egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges eseményeknek van kitéve” –mondta Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés jelei – kezdve a fosszilis üzemanyagok (szén, olaj és gáz) használatával – valójában egyszerre jelentek meg az egész világon. A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos hálózat már megállapította, hogy a közelmúltban Európában és az Egyesült Államokban bekövetkezett hőhullámok gyakorlatilag nem is történhettek volna meg az emberi tevékenység hatása nélkül.

A Kopernikusz-jelentés arról is beszámolt, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál.

Az idei év jelenleg a harmadik legmelegebb, 0,43 Celsius-fokkal a közelmúlt átlaga felett, és a júliusi globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal áll az iparosodás előtti szint felett – mutatott rá Samantha Burgess. A másfél Celsius-fokos érték szimbolikus, mivel ez a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban a globális felmelegedés korlátozására meghatározott legambiciózusabb határérték. A megállapodásban említett küszöbérték azonban nem egyetlen hónapra, hanem több év átlagára vonatkozik.

„Még ha ez csak átmeneti is, azt mutatja, hogy sürgősen komolyabb erőfeszítéseket kell tenni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentése érdekében, amely a fő oka ezeknek a rekordoknak” – zárta mondandóját Samantha Burgess.

A 2023-as év ezzel talán még nem zárja le a rekordok sorát. „Az El Nino-jelenség kialakulása miatt ugyanis viszonylag meleg év végére számítunk 2023-ra” – emlékeztetett a Kopernikusz-szolgálat. A Csendes-óceán feletti ciklikus éghajlati jelenség valójában a további globális felmelegedést jelent.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia)