Hozzátette:
Látom, hogy a városvezetés most azzal érvel, a reptéri busz utasai nem számítanak, hisz úgyis csak turisták, ráérnek. Azért ez nincs egészen így, a reptéri utasok többsége magyar utas, a 100E-n is jócskán hallani magyar szót. De persze a külföldi turistákat is elég értelmetlen feleslegesen dugóba kényszeríteni, a 100E ma az ország egyik legforgalmasabb »kapuja«, a repülőtér megközelítésének mára legnépszerűbb módja – ha úgy tetszik, a Budapestről alkotott kép egyik első eleme. Ráadásul a reptéri BKK-buszokat ma már annyian használják, mint amennyien taxiznak, és ez kiváló hír, hisz épp a Budapest Mobilitási Terv céljainak teljesülését jelenti.
„A 100E-n a BKK saját számai szerint heti 45-50 ezer ember utazik még a 2200 forintos jegyár mellett is, immár 7-8 percenként járnak a reptéri buszok (a metrópótlás előtt sok éve még félóránként jártak) és sokkal többen használják, mint ahányan az Üllői úti kerékpársávon bicikliznek. De persze nem amellett szeretnék érvelni, hogy ne legyen kerékpározási lehetőség az Üllői úton, legyen természetesen, csak ne a buszközlekedés rovására. Ugyanis a 100E utasainak az eddigi 30-35 perces menetidő 45-50, sőt, néha 55 percre nőtt a buszsávok megszüntetésével – és még iskolakezdés előtt vagyunk. Ideális esetben a reptérről közvetlen vonatokkal lehetne bejutni Budapestre, sokat dolgoztunk ezen, a tervek kész vannak, de ha a reptér tulajdonosaival meg is oldódnának a viták és hirtelen uniós pénzek is érkeznének, akkor is legalább 6 év, mire ez megépülhet. Tehát a buszos kijutás továbbra is realitás marad még jó sok évig. A közvetlen belvárosi busz bevált, a Kőbánya-Kispesten való átszállás helyett utasok nagy tömegei választják a jóval drágább jegyár ellenére is.
Ráadásul, ahogy a képeken is látszik, bár az Üllői utat leghosszabban a 100E használja, a dugó a 9-es buszt, a 15-ös buszt és a 83-as trolit, illetve ha a Kálvin térig visszatorlódik, a kiskörúti 47-es és 49-es villamosokat is lassítja.
2013 körül a BKK az irányításommal hozta létre a kiskörúti vagy az Andrássy úti kerékpársávokat vagy épp a Csepelről a belvárosba vezető kerékpárutat, ekkor indítottuk el a Bubit vagy a későbbi Bartók Béla úti biciklisáv előkészítését is. Talán nem szorul külön magyarázatra: ahogy eddig is, most is támogatom a kerékpározás népszerűsítését és infrastrukturális fejlesztését Budapesten. Ugyanakkor, a kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése nem mehet a közösségi közlekedés rovására. Most pedig itt ez történt. Nem szégyen korrigálni, szerintem az Üllői úton ez szükséges, erre többféle megoldás is lehetséges, a közös busz- és kerékpársávvá alakítás vagy a teljes sávkiosztás újragondolása és külön busz- és kerékpársáv kialakítása a forgalmi sávok átrendezésével” – összegezte véleményét a BKK korábbi vezetője.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!