Nem hagyják annyiban, az Alkotmánybírósághoz fordul Reményi János, aki – engedélye nélkül – szerepelt A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható sorozatban – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Gaudi-Nagy Tamás, a férfi jogi képviselője, aki a beadványában azzal érvel, a Kúria évekkel ezelőtt egy hasonló perben a mostani döntéssel ellentétesen határozott.
Igaz vagy hamis?
Mint arról a Magyar Nemzet oldalán olvashattak már, a szövevényes ügy jogi csatájában Reményi János amiatt fordult bírósághoz, mert a képmáshoz fűződő jogát megsértették, amikor a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható filmsorozat gyártója a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A felvételen az látszik, hogy Reményi János a kisgyermekével és a kutyájával besétál egy ingatlanba.
A Tatabányai Törvényszék után az ügy a Győri Ítélőtáblához került, a másodfokú határozatban pedig megállapították, a produkciós cégnek háromszázezer forint sérelemdíjat és 2,6 millió forint perköltséget kell megfizetnie. Ám a történet ezzel még nem ért véget, a Content Factory Kft. ugyanis felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Győri Ítélőtábla jogerős határozata ellen.
Ennek kapcsán a Kúria megállapította, hogy ugyan a cég valóban megsértette a felperes képmáshoz fűződő jogát, és a bocsánatkérés is jogos, de a Content Factory Kft. mégsem köteles megfizetni a sérelemdíjat és a felmerült perköltséget sem Reményi Jánosnak.
A társaság által korábban átutalt 2,9 millió forintot a férfinak így vissza kellene fizetnie, amelyre a cég már fel is szólította az ötgyermekes családapát.
Megleckéztetés vagy a véletlen műve?
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd indítványa szerint a filmgyártó társaság nem véletlenül szerepeltette – akarata ellenére – a férfit a sorozatban, hiszen a férfi nem rejtegette az ellenszenvét az elmúlt években: Reményi János többször is felszólalt a sorozat ellen, miszerint a forgatások okozta kellemetlenségek ellehetetleníti a falu közösségének életét. Gaudi szerint így az eljárás egyetlen célja az lehetett, hogy személyét a helyi lakosok körében hiteltelenítse, olyan képmutató személynek mutassa be, aki „bort iszik és vizet prédikál”, hiszen a helyiek közül többen éltek azzal a lehetőséggel, hogy szerepelnek a műsorban, némi fizetségért cserébe.
Az ügyvéd emlékeztet: – Ez a harc nemcsak Reményi Jánosról, hanem a kisembert védő sérelemdíj jogintézményének védelméről is szól, arról, hogy egy tőkés társaság ne engedhessen meg mindent magának egy kiszolgáltatott magánszeméllyel szemben.
Arról nem is beszélve, hogy a Content Factory Kft. árbevétele tavaly több mint egymilliárd forint volt, kizártnak tartom, hogy a 2,9 millió forint »veszteség« padlóra vinné őket. Főleg, hogy ez a pénz az álláspontom szerint jár a védencemnek
– fejtette ki az ügyvéd.
Utolsó esély
Gaudi szerint az alkotmányjogi panasz lehet Reményi utolsó lehetősége arra, hogy az ügy visszakerüljön a helyes mederbe, és végre pont kerüljön a végére. A jogvédő arra is kitér, a Kúria döntése sérti az indítványozó emberi méltóságát és a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogát, továbbá az egyenlő bánásmód követelményeinek sem felel meg.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványban éppen ezért felidézik, hogy az elsőfokú döntés, amelyet a Tatabányai Törvényszék hozott meg, helyesen mutatott rá, hogy a filmforgatással és filmgyártással foglalkozó alperes részéről súlyos mulasztás, ha a tevékenységével szorosan összefüggő jogszabályokat akár szándékosan, akár gondatlanságból nem tartja be, és ezzel harmadik személynek jogsértést okoz.
