A győri székesegyház felújításának tervei hat év alatt valósultak meg, amelynek során a padlózattól a tetőig minden megújult – nyilatkozta a fejlesztésről lapunknak Veres András győri megyéspüspök. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a győri székesegyházban a második világháború idején elszenvedett károkat 1972-ben részlegesen kijavították, de eddig még nem sikerült rajta átfogó felújítást végezni. Most egy kormányprogram révén, amely az ország minden székesegyházának megújítását tűzte ki célul, erre lehetőség nyílt.
Szerteágazó fejlesztések a székesegyházban
Ami a beruházást illeti, a padló kövezetét még az 1970-es évek felújítása nyomán kis cementlapokkal borították, ezeket most mészkőlapokra cserélték. Az erős- és gyengeáramú vezetékeket és a csapadékvíz-elvezetést is kicserélték, elvégezték a mennyezeti freskók és az oldalfalak megerősítését, a csodálatos barokk falfestményeket pedig teljes egészében restaurálták.
Megújultak a templom fő- és mellékoltárai is, a torony alatti két raktárhelyiséget kincstárrá alakították át, itt kaptak helyet a székesegyház szakrális kincsei.
– Kialakítottunk egy örökimádási kápolnát is, ahol a szentelés ünnepétől kezdődően a nap 24 órájában imádhatjuk a köztünk kenyér színe alatt jelenlevő Krisztust. A már javíthatatlanná vált orgonát lecseréljük, az új hangszer építése még folyamatban van – emelte ki Veres András. Hozzátette: a két világháború miatt hétről egyre csökkent a harangok száma. A templomtoronyban a korszerűsítés eredményeként újra hét harang lakik, így már a korábbi hangzással hívják a város lakóit és a környékbelieket az ünnepekre. A fejlesztések döntő részben kormányzati pályázati forrásokból valósulhattak meg, amelyeknek teljes összege 4,027 milliárd forint volt.
Nagyszabású ünneppel készülnek
A győri Nagyboldogasszony-székesegyház felszentelési ünnepét minden év szeptember 13-án tartják, ezért döntöttek úgy, hogy az újraszentelést is erre a napra helyezik.
Tudjuk, hogy ez idén munkanap, viszont az újraszentelés miatt fontos számunkra az is, hogy az egyházmegye papsága és szerzetesei teljes létszámban részt vehessenek az ünnepen, hiszen a főtemplomunkról van szó
– mutatott rá. Hozzáfűzte: a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisére azon testvéreiket is várják az egyházmegye minden részéből, akik jelen tudnak lenni ezen a ritka és egyedülálló liturgián. Emellett este 7 órakor egy nagyszabású hangversenyt rendeznek a székesegyházban, az Egyetemi Kórus és Egyetemi Zenekar közreműködésével.
Mindenki örülhet a megújulásnak
Veres András győri megyéspüspök úgy véli, a templom nemcsak a hívő, hanem minden ember számára egységes üzenetet hordoz: ez az imádság háza. A nem hívők is az építészet és a kultúra csodálatos alkotásait látják bennük. – Számunkra, hívők számára az eucharisztia ünneplésének a helyszíne, amely az egyházat létrehozza és fenntartja. Erre a székesegyházra azért is fordítunk különösen nagy figyelmet, mert itt őrizzük Szent László király hermáját, a vérrel könnyezett Szűzanya kegyképét, valamint itt van eltemetve Boldog Apor Vilmos püspök, aki 1945-ben halt vértanúhalált a nők és a női tisztaság védelmében.
Sokan betérnek ide csupán hazafias érzelmekből is, hogy leróják tiszteletüket a lovagkirály földi maradványai előtt, de büszkeséggel várják ide a külföldi turistákat is, ami az országimázsnak is jót tesz
– mutatott rá a MKPK elnöke.
