A bíró magyar ügyekben is aktív volt
A portál kifejti: az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott emberi jogok európai egyezménye (EJEE) az emberi jogok és alapvető szabadságok európai védelmére irányuló regionális paktum, amely a világon először biztosított kollektív védelmet az alapjog sértések áldozatainak. Az EJEE 14. cikke deklarálja a faji alapon történő megkülönböztetés tilalmát: „A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani”.
A lap szerint meglepő, hogy az intézménynél, amely az alapvető jogok megvédésére hivatott, senkinek nem tűnt fel a bíró antiszemitizmusa.
Zupancic strasbourgi munkája során egyébként a magyar vonatkozású esetekben is igencsak aktív volt. Részt vett például abban az ügyben, amikor a baloldali politikusok beperelték a magyar államot azért, mert a parlamenti rendbontásokért fizetésük átmeneti csökkentésével büntette meg őket a házelnök. A bíróság egyhangúlag állapította meg az egyezmény megsértését, és kifejtette, hogy a kiszabott pénzbírság „nem volt szükséges beavatkozás egy demokratikus társadalomban”. A jogaikban megsértett ellenzéki politikusok – a rájuk kiszabott büntetésen felül – fejenként 20 ezer euró jóvátételt követeltek, amelyből a bíróság végül csak 12 ezer eurót ítélt meg számukra.
Borítókép: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban (Fotó: Flickr)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!