– Miért döntött úgy a Nézőpont Intézet, hogy mostantól gazdaságkutatási tevékenységet is végeznek?
– A gazdaságkutatás területén évtizedeken keresztül balliberális hegemónia volt hazánkban, de a 2006 utáni gazdasági válság ezt is magával sodorta. Azóta több intézet is megjelent a nemzeti oldalon, amelyek geopolitikai, makrogazdasági megközelítésben vagy éppen vállalati oldalról nagyon izgalmas elemzéseket adnak közre. Kutatható terület azonban van bőven. Mi arra törekszünk, hogy adatalapon vizsgáljuk például a fogyasztási trendeket, értelmezzük a hazai és nemzetközi gazdasági statisztikákat, de elemezni fogjuk a közpénzek felhasználásának hatékonyságát, a gazdaság fehérítésének az eredményeit vagy a nemzeti tőke működését is.
– Mint említette, a gazdaságkutatás hagyományosan baloldali műfaj. Miként tud ebben változást elérni a Nézőpont Intézet?
– A Nézőpont Intézet nem csupán agytröszt, hanem adattröszt is, ami statisztikusként különösen szimpatikus benne. Ahogy eddig a politikai témákban, úgy mostantól a gazdaság területén is az adatalapú elemzésekkel, kutatásokkal és szakvéleményekkel tudunk hasznos munkát végezni.
Munkánk során nem a baloldali teoretikusokkal akarunk vitatkozni, hanem a tények ellenében megfogalmazott véleményekkel. Valóságpártiak vagyunk, minden elemzésünk mögött eddig és ezután is megbízható adatok lesznek.
– Mikor jelenik meg az első gazdasági elemzésük, és mi lesz a témája?
– A háború bizonytalansága, a csökkenő beruházások, az energiaválság és a sok sebből vérző szankciós intézkedések mind ártottak az európai és benne a magyar gazdaságnak, amelynek következménye a sok év után megugró infláció volt. Az első kutatásunkban a magyarországi háztartások fogyasztási szokásait vizsgáljuk kérdőíves kutatás segítségével. Célunk, hogy számszerűsíteni tudjuk a magyarok pénzügyi helyzetét, kiadásainak típusait és várakozásaikat. Adataink az átlagos magyar háztartás helyzetéről fognak sok érdekességet elárulni az inflációs fordulat pillanatfelvételeként.