„A migrációs paktum elfogadása egyértelműen ösztönzőleg hat majd az elindulni vágyókra: ez egy újabb meghívólevél Európából a bevándorlóknak, amely további halálozást is jelent. Minél többen indulnak el, annál többen fulladnak bele a Földközi-tengerbe” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője, akit a néhány nappal ezelőtt Spanyolországban elfogadott új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezésekről kérdeztünk.
Mint ismert, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezések kapcsán. Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson.
Mit szabályoznak a rendelkezések?
Az elfogadott vészhelyzeti rendelkezések szabályozzák a 2015–2016-os migrációs válsághoz hasonló, nagyszámú irreguláris migráns érkezésével járó eseteket, valamint a 2021-es belorusz migrációs válsághoz hasonló külföldi befolyásolási kísérletek esetén irányadó szabályokat.
A tervezet lehetővé teszi az érintett államok számára, hogy a menedékkérőket a menekültügyi eljárás időtartamára (maximum 20 hét) a határon feltartóztassák.
Emellett lehetőséget biztosít az elutasított menedékkérők 12 és 20 hét közötti elzárására, míg a visszafogadási eljárásuk le nem zárul. A rendelkezés szerint, amennyiben egy tagállam esetében krízishelyzet áll elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg.
- A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.
- Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása.
- Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a Tanács hagyja jóvá.
Üzenet a migánsoknak: „Gyertek, mert lesz helyetek az unióban”
„A kapacitásokról szóló rendelkezés szerint az unióban egy időben 30 ezer menedékkérelem fogadására alkalmas kapacitásnak kell lennie. Ez azt jelenti a migránsok vagy az embercsempészek számára, hogy az unió 30 ezer menekültkérelmet el tud bírálni egy időben: ez már egy húzóerő. Másrészt a szolidaritásról szóló rendeletben a szétosztásra szintén létezik egy 30 ezres szám. Mindez azt üzeni Afrikába és Ázsiába, hogy gyertek, mert lesz helyetek az unióban” – részletezte Vargha Márk. A kutató szerint
ez a 30 ezres szám nevetséges annak fényében, hogy csak idén 330 ezren érkeztek Európába.
A Migrációkutató Intézet emellett képtelenség tartja, hogy 20 hét alatt elbírálják a bevándorlók menedékkérelmét. Tagállamonként ugyan különbözik az eljárások hossza, ám 20 hét alatt egy nagy beáramlás esetén a kutatók szerint egészen biztosan nem fogja elbírni egyetlen ország adminisztrációja sem azt az ügyeleti terhet, ami egy ilyen beáramlással jár. Az ügyeleti eljárások ehhez képest kétszeres ideig is elhúzódhatnak.
Vargha Márk leszögezte: az új rendelkezések jelenleg nem állnak a realitás talaján.
Annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért vagy alternatív szolidaritási lehetőséget nyújthat a kiszabott értékben. Az elemző ezzel kapcsolatban elmondta: amennyiben Magyarország nem fogad be menedékkérőket, és az Európai Bíróságon sem tudja megvédeni az igazát, akkor az unió szankcionálni fogja. A kormány a kezdetektől fogva ellenzi ezt az elosztási mechanizmust, politikai eszközként a 2016-os magyarországi népszavazásra hivatkozik, amelyen az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel válaszolt a feltett kérdésre. Most az a kérdés, hogy a kormány mit tud kitalálni, a kötelező betelepítés ellen, illetve hogyan tudja megerősíteni a pozícióját. Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy az új migrációs paktumot legkésőbb áprilisig elfogadják” – zárta gondolatait az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook/Rétvári Bence)
