Mi a vallása, felekezete?
Pontosan Semjén Zsolt szavait támasztja alá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vonatkozó elemzése is, melyben arra hívják fel a figyelmet, torzítja a népszámlálási adatok értelmezését, hogy a lakosság negyven százaléka nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok hatvan százaléka által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére. Az elemzés szerint az egyéni indokok mellett közrejátszhatott a népszámlálási kérdőívben ezzel kapcsolatban feltett kérdés megfogalmazása is: „Mi a vallása, felekezete?” Sugallja a kérdés a vallás rendszeres gyakorlását, felekezetbe, közösségbe járást, miközben a személyes hit (egyén vallási-hitbeli meggyőződése) és a vallás (akár rendszeres) gyakorlása eltérő fogalmak. Így akik például meg is vannak keresztelve, de nem gyakorolják rendszeresen vallásukat, dönthettek úgy a kérdést látva, hogy inkább nem adnak választ rá.
Akik választ adtak, 72 százalékuk keresztény vallásúnak mondták magukat, egy százalékuk nem keresztény vallásúnak (összesen 73 százalékuk vallásos), illetve 27 százalékuk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).
A romák sem tűntek el
Semjén Zsolt a romákkal szemléltette az adatok helyes elemzését: a magukat a roma nemzetiséghez tartozók száma százezerrel kevesebb volt 2022-ben, mint 2011-ben. A romák száma tehát 35 százalékkal, százezerezer fővel csökkent tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint.
Abban azonban talán egyetérthetünk, hogy nem tűnt el százezer roma honfitársunk identitása 11 év alatt, és abban sem gondolnám, hogy vita lenne köztünk, hogy kizárt, hogy mindössze kétszázezer roma nemzetiségű polgár él Magyarországon
– magyarázta. Ha pusztán az adatokat nézzük, azt is érdemes megemlíteni, hogy a magukat német nemzetiségűeknek vallók száma 25,4 százalékkal kevesebb 2011-hez képest, miközben német nemzetiségi iskolába több gyereket íratnak be, mint ezelőtt 12 évvel. A népszámláláson egyébként a nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb hazai nemzetiséget, a romát a németek követik, 143 ezer fővel. Magát szlováknak harmincezer, románnak 28 ezer, ukránnak 25 ezer fő vallotta.
Semjén Zsolt válaszában végezetül rámutatott:
az egyetlen következtetés, ami levonható a népszámlálási adatokból, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!