Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Szomorú hír Vadai Ágnesnek: Semjén Zsolt elmagyarázta, miért nem fogynak a katolikusok

A katolikusok elleni provokatív kérdést küldött Vadai Ágnes a miniszterelnök-helyettesnek: Semjén Zsoltnak megfogalmazott irományában azt sejteti, hogy a hívő katolikusok száma drasztikusan csökkent Magyarországon. A KDNP elnöke válaszában rámutatott: a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa meglehetősen sajátosan értelmezi a népszámlálási adatokat.

2023. 10. 10. 20:01
VADAI Ágnes
Budapest, 2019. november 21. Vadai Ágnes, a DK képviselõje felszólal az Országgyûlés mûködését és a képviselõk jogállását érintõ egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat november 20-án kezdõdött, az éjszakán átívelõ vitájában, az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. november 21-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt tíz évben Magyarországon? – ezzel az írásbeli választ igénylő, provokatív kérdéssel fordult Vadai Ágnes a legfrissebb népszámlálási adatok kapcsán a miniszterelnök-helyetteshez. Semjén Zsolt nem maradt adós a válasszal.

„Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban” – szögezte le válaszában. Majd hozzáfűzte:

 a magyar társadalom vallásossága tekintetében minden ellenkező erőhatás ellenére sem következett be számottevő negatív változás.

 

Értelmezni is kell az adatokat

Rámutatott ugyanis, hogy a népszámlálási adatok szerint úgy tűnhet, hogy a katolikusok száma tíz év alatt 28 százalékkal, vagyis egymillió fővel csökkent, de ezzel a lesarkított megállapítással több probléma is van. Mindenekelőtt az, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések  önkéntesen megválaszolhatók voltak, így a lakosság hatvan százaléka válaszolt, viszont a negyven százaléka nem. Semjén Zsolt rámutatott: 

a KSH a népszámlálást most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, a kérdőívek kitöltése pedig alapvetően online történt.

– A magyar történelemben a vallási, felekezeti, akár a nemzetiségi adatoknak nyílt megadása sok esetben retorziós következményekkel járt – emlékeztetett a politikus. Semjén Zsolt szerint elég, ha egyházi oldalról csak a magyarországi zsidó lakosság gyászos emlékű 1944-es deportálására vagy a kommunista diktatúra – elsősorban a keresztények elleni – egyházüldözésére gondolunk.

Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett az önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is

– mutatott rá válaszában.

Hozzátette: ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát. – A kérdésre válaszolók arányában kell megvizsgálni a felekezetekhez tartozókat, ugyanis 73,1 százalék vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak – magyarázta. Egyúttal rámutatott:

ha ezt a teljes népességre is kivetítjük, akkor több mint hétmillió valláshoz, felekezethez tartozó polgárt kapunk, akik közül mintegy ötmillió a katolikusok létszáma.

– A tavalyi népszámlálási adatokat objektíven, minden területre kiterjedően kell elemezni, és ebből megfelelő következtetéseket levonni – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes. Szerinte ezt nem segíti elő a tömegkommunikációs hangulatkeltés, az pedig még kevésbé, ha ebből valaki politikai hasznot remél húzni.

Mi a vallása, felekezete?

Pontosan Semjén Zsolt szavait támasztja alá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vonatkozó elemzése is, melyben arra hívják fel a figyelmet, torzítja a népszámlálási adatok értelmezését, hogy a lakosság negyven százaléka nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok hatvan százaléka által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére. Az elemzés szerint az egyéni indokok mellett közrejátszhatott a népszámlálási kérdőívben ezzel kapcsolatban feltett kérdés megfogalmazása is: „Mi a vallása, felekezete?” Sugallja a kérdés a vallás rendszeres gyakorlását, felekezetbe, közösségbe járást, miközben a személyes hit (egyén vallási-hitbeli meggyőződése) és a vallás (akár rendszeres) gyakorlása eltérő fogalmak. Így akik például meg is vannak keresztelve, de nem gyakorolják rendszeresen vallásukat, dönthettek úgy a kérdést látva, hogy inkább nem adnak választ rá.

Akik választ adtak, 72 százalékuk keresztény vallásúnak mondták magukat, egy százalékuk nem keresztény vallásúnak (összesen 73 százalékuk vallásos), illetve 27 százalékuk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).

 

 

 

A romák sem tűntek el

Semjén Zsolt a romákkal szemléltette az adatok helyes elemzését: a magukat a roma nemzetiséghez tartozók száma százezerrel kevesebb volt 2022-ben, mint 2011-ben. A romák száma tehát 35 százalékkal, százezerezer fővel csökkent tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint.

Abban azonban talán egyetérthetünk, hogy nem tűnt el százezer roma honfitársunk identitása 11 év alatt, és abban sem gondolnám, hogy vita lenne köztünk, hogy kizárt, hogy mindössze kétszázezer roma nemzetiségű polgár él Magyarországon

– magyarázta. Ha pusztán az adatokat nézzük, azt is érdemes megemlíteni, hogy a magukat német nemzetiségűeknek vallók száma 25,4 százalékkal kevesebb 2011-hez képest, miközben német nemzetiségi iskolába több gyereket íratnak be, mint ezelőtt 12 évvel. A népszámláláson egyébként a nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb hazai nemzetiséget, a romát a németek követik, 143 ezer fővel. Magát szlováknak harmincezer, románnak 28 ezer, ukránnak 25 ezer fő vallotta.

Semjén Zsolt válaszában végezetül rámutatott:

az egyetlen következtetés, ami levonható a népszámlálási adatokból, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség.

 

Borítókép: Vadai Ágnes (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.