Tapsvihar fogadta Szegeden Karikó Katalint + videó

Több száz ember köszöntötte csütörtökön Szegeden Karikó Katalint, aki amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva részesül december 10-én az orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.

Szeged, 2023. október 12. Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus beszédet mond a tiszteletére rendezett ünnepi ülésen a Szegedi Tudományegyetemen 2023. október 12-én. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

A Dugonics téren sorfalat álltak az MVM Szeged evezősei is, hiszen a Nobel-díjas biokémikus lánya, Francia Zsuzsanna az amerikai női nyolcas tagjaként szerzett olimpiai aranyérmet Pekingben és Londonban.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Rovó László, az SZTE rektora úgy fogalmazott, nem véletlen, hogy immár két Nobel-díj kötődik a szegedi egyetemhez. Szent-Györgyi Albert Klebelsberg Kunó munkájának eredményeként érkezett Szegedre, és az itt végzett munkájáért, a biológiai oxidációval kapcsolatos kutatásaiért ítélték oda neki a Nobel-díjat. Kutatói iskolát teremtett, amely eredményeként alakult meg immár ötven éve a Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

Ma is élő kapcsolat van az egyetem és egykori hallgatója között. Karikó Katalin elfogadta az egyetem kutatóprofesszori címét, és támogatja a fiatal kutatók csoportjait

– hangsúlyozta a rektor. Közölte: az SZTE felajánlotta Szent-Györgyi Albert egykori dolgozószobáját Karikó Katalinnak, aki el is fogadta azt.

Botka László, Szeged polgármestere átadta Karikó Katalinnak azt a gratulálókönyvet, melyet a tudományos elismerés odaítélése óta több ezer szegedi írt alá. – Nagyon kevés olyan ember van a világon, akinek tudományos munkásságát ilyen sokan tisztelik, és aki munkájának jelentőségével ilyen sokan tisztában vannak – mondta a politikus. A Délmagyar közzétett egy videót, melyen Karikó Katalin érkezése látható.

A polgármester úgy fogalmazott, hogy Karikó Katalin kitartása és embersége erőt adott a szegedieknek. Bejelentette, Szeged legmagasabb épületét, a Bertalan híd lábánál álló 17 emeletes toronyházat a jövőben Karikó Katalin, a város díszpolgára és Szent-Györgyi Albert arcképe díszíti majd.

A tudományt népszerűsítené a friss Nobel-díjas Karikó Katalin

– Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni – jelentette ki Karikó Katalin egy sajtóbeszélgetésen, amit a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendeztek. 

Az első Nobel-díjas magyar kutatónő úgy fogalmazott, a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. 

Szerinte az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat. 

– A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel és olyanok jutottak szóhoz, akik akik a Facebookon tanulták az immunológiát. Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ – mondta a biológus, aki szavai szerint az őszinte kommunikáció híve. Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson. 

A kutató, aki Drew Weissmannal megosztva részesül december 10-én az orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért, felidézte, 61 éve fedezték föl az RNS-t, 1984 óta képesek a tudósok egy kémcsőben RNS-t előállítani, ami bármilyen fehérjét kódolhat. – Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével – mondta a szakember, aki ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének. 

Mint mondta, tíz évvel ezelőtt a területtel foglalkozók közül nem gondolta senki, hogy a fertőző betegségek elleni oltás lesz az az első terület, amelyen a megoldás alkalmazást jóváhagyják a hatóságok. 

– Ma a Moderna olyan ritka betegségek kezelését tűzte ki célul, amelyek esetében valamilyen fehérje hiánya okoz elváltozásokat a pácienseknél. Klinikai vizsgálatok folynak olyan genetikai betegségekkel kapcsolatban is, mint a sarlósejtes vérszegénység, de fejlesztenek megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is – közölte a kutató. 

Arra a kérdésre, vajon megszülettek volna-e az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését lehetővé tevő felfedezések, ha Szegeden marad és dolgozik, Karikó Katalin azt válaszolta, előbb vagy utóbb más is fölfedezte volna azokat a megoldásokat, melyeket ők. 

A SZTE-vel tervezett együttműködésekről a kutatóprofesszor azt mondta, keresi a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat jobban be az egyetem életébe. Megjegyezte, most egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ha ír valakinek, akkor azonnal választ kap, ha pedig meghív valakit, akkor talán el is jön.

Borítókép: Karikó Katalin (Fotó: MTI/Rosta Tibor)