Brüsszel nyomásgyakorlásáról is véleményt nyilváníthatnak az emberek a nemzeti konzultáción

Az Alapjogokért Központ vezetői Nem úgy táncolunk, ahogy Brüsszel fütyül címmel tartottak sajtótájékoztatót.

Budapest, 2015. május 5. Nyomtatják a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH), Budapesten 2015. május 5-én. A KEKKH, a közlönykiadó és a Magyar Posta együtt hivatott arra, hogy a több mint nyolcmillió küldeményt eljuttassa a választókhoz. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója felidézte, hogy az első nemzeti konzultáció 2010-ben volt, ez a mostani a 14. alkalom. – Sokszor elhangzik az a vád, hogy ez csupán egy látszatintézmény, nincs valódi jelentősége, azonban az emberek a nemzeti konzultáción valóban elmondhatják a véleményüket, és annak van is foganatja – mondta.

Rámutatott, hogy míg 

az Európai Bizottság által indított konzultáción mindössze 705 ezren vettek részt a 360 millió uniós polgárból, ezzel szemben Magyarországon volt olyan nemzeti konzultáció, amelyen több mint kétmillióan nyilvánítottak véleményt.

Brüsszel valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, Magyarországon viszont valódi szólásszabadság van – jelentette ki a stratégiai igazgató.

Azt mondta, az uniós „demokráciacsomag” célja, hogy Brüsszelből hatékonyabban bele tudjanak avatkozni a tagállamok működésébe. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az európai parlamenti választások reformjáról szóló javaslat szerint például 

transznacionális listák lennének, csúcsjelölti rendszert vezetnének be, minden listának lenne egy vezetője, és a nyertes lista vezetője lenne az Európai Bizottság elnöke.

A nemzeti konzultáció migrációs kérdésével kapcsolatban Kovács István kifejtette: a magyar–szerb határon az embercsempész bandák egymással háborúznak, a magyar rendőröket támadják, az embercsempész-üzletre már a tálibok tették rá a kezüket. A terror és a migráció kéz a kézben jár, a nyugat-európai utcákon nyíltan állnak ki a terror mellett, a Hamászt éltetik, a tagállamok nem tudnak megbirkózni a problémával, a migránsgettókkal és a kitoloncolással sem, a szétosztási kvótákon kívül más megoldást nem tudnak felmutatni.

A gyermekvédelmi kérdéssel összefüggésben a stratégiai igazgató emlékeztetett arra, hogy a népszavazáson megerősített gyermekvédelmi törvény már az elfogadása óta kemény tűz alatt van, kötelezettségszegési eljárás is folyik az ügyben. Ugyanakkor az Európai Bizottság jogszabály-kezdeményezése alapján a szivárványcsaládok jogait, így a gyermekvállaláshoz való jogot is kötelező lenne elismerni – mondta Kovács István.

Ukrajna csatalakozása abszurditás, tragédia lenne Európa számára, a háborút importálnánk az EU-ba – folytatta. Hozzátette, Ukrajna fejlettsége köszönő viszonyban sincs az európai sztenderdekkel. Nem csak a magyar kisebbség jogairól van szó, 

Ukrajna gazdasága miatt az EU pénzügyi rendszere összeomlana

– vélte a stratégiai igazgató. Megjegyezte: a Nyugat-Balkán országaival sokkal régebben folynak csatlakozási tárgyalások, nem előzheti meg őket Ukrajna, ez több mint udvariatlan gesztus lenne, ami elvenné a kedvüket a csatlakozástól.

Kovács István kitért arra is, hogy az EU bírósága nagyon komoly ideológiai befolyás alatt áll, az LMBTQ-lobbi harcot folytat azért, hogy minden országban elismerjék a jogaikat. A bíróság minden lehetőséget megragad arra, hogy Magyarországot elmarasztalja, akkor is, ha a jog megerőszakolására van ehhez szükség – mondta a stratégiai igazgató.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója arról beszélt, a külföldi befolyásszerzéssel kapcsolatos kérdéskör nem előzmény nélküli, a 2022-es parlamenti választásokról kristálytisztán kiderült, hogy a hazai ellenzék, a dollárbaloldal külföldi zsoldban állt. A politikai korrupció a brüsszeli elitet is áthatotta – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy a szankciós politika megbukott, az európai szuverenitást veszélyezteti, ugyanakkor Oroszország ki tudja kerülni a szankciókat. A brüsszeli elit nem az uniós polgárok érdekeit követi, azokat a vezetőket viszont megbélyegzi, akik a saját országuk érdekeit szolgálják – mondta a kutatási igazgató.

Szerinte a kettős mérce szembeötlő, mert 

miközben az orosz–ukrán háború kapcsán megbélyegzik a békepárti politikusokat, így a magyar miniszterelnököt is, a közel-keleti konfliktusban a békét sürgetik.

– Nem tudja a jobb kéz, mint csinál a bal, nincs valós politikai irányvonal – állapította meg Kovács Attila.

Kijelentette: a jövő évi európai parlamenti választáson személyi és szemléletbeli változásra van szükség az Európai Unió és intézményei élén. A tét gyermekeink jövője; szuverén vagy vazallus EU – fogalmazott.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI)