Elkerülheti-e még az Európai Unió a Titanic sorsát?

Kövér László szerint ha az EU erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni, akkor Ukrajnát.

A Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. konferenciája Fotó: Máthé Zoltán

Kövér László a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de még megmenthető.

– A XX. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni – fogalmazott.

– Az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót. Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz–ukrán háború sorra ütött léket rajta – tette hozá Kövér László.

Mint mondta, hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy 

az Európai Unió még elkerülheti a Titanic sorsát.

– Elérhető a változás a kapitányi hídon, az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható, az eltérített hajó még a helyes irányba állítható. Ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz – jelentette ki a házelnök. Közölte azt is, Magyarország 2024 második fél évében, a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni a csatlakozási ügyek sikeréhez.

Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie. Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok ne tegyék meg azt a szívességet a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket. Kiemelte, hogy az EU-nak legalább akkora szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra.

Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében kétfajta döntési eljárás van: a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés.

– Baj abból lehet, ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni – szögezte le.

Kövér László ezt brüsszeli kettős mércének nevezte, és azt mondta, a jelek arra utalnak, a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani. A politikus szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.

A házelnök szerint amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni, akkor Ukrajnát.

Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. – Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz–ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy az LMBTQ-rögeszme erőszakos propagálása esetén, nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról – mondta. Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása.

Kövér László megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján Budapesten, az Országházban 2023. november 17-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)