A mediterrán diétához hasonló, magas fehérje-, vitamin- és antioxidáns-tartalmú, friss gyümölcsökben és zöldségekben, valamint ómega-3 zsírsavakban gazdag étrenddel javul a COPD-s betegek életminősége, általános közérzete – derült ki a Semmelweis Egyetem kutatásából, melynek keretében 45 ezer COPD-s beteg, köztük dohányosok és nem dohányzók étrendjére, vitamin- és táplálékkiegészítő-szedésére vonatkozó irodalmi adatait vetették össze a tünetek erősségével és a betegség alakulásával.
A szakemberek azt is megállapították, hogy ezzel szemben a nyugati étrendre jellemző magas telített zsírsavbevitel végzetes lehet, a feldolgozott, tartósított húsipari termékek fokozhatják a légúti gyulladást és rontják a betegség kimenetelét.
Az étrend és tápláltság szerepe azért jelentős, mert a betegség több olyan, a tüdőt nem érintő szövődménnyel jár, amely a légzést közvetetten nehezíti. Ilyen például az izomtömeg- és a csontsűrűség csökkenése, az izmok, beleértve a légzőizmok gyengülése és a gyulladásos folyamatoknak kedvező szabad gyökök és antioxidánsok egyensúlyának felbomlása, vagyis az oxidatív stressz. Éppen ezért a dohányzás felfüggesztése és a gyógyszeres kezelés mellett a COPD-t az étrend megváltoztatásával lehet a leginkább pozitív módon befolyásolni.
– A COPD-s betegek túlélési esélyét a légzésfunkciótól függetlenül jelentősen meghatározza a tápláltsági állapot (BMI), a testösszetétel (testzsír és az izomtömeg-aránya) és a zsírmentes testtömeg (FFM) – hívta fel a figyelmet Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense, a tanulmányok egyik szerzője. Mint fogalmazott, egy fehérjében (1,2-1,5 g/testsúlykilogramm) és egészséges zsírokban (35-40 százalék) gazdag, mérsékelt szénhidráttartalmú (40-45 százalék) étrenddel lassítható az állapot rosszabbodása, a tünetek is enyhülnek.
A szakember kifejtette, a megnövelt fehérjetartalmú étrenddel csökkenthető a dohányosokra és COPD-s betegekre jellemző (étvágytalanságból és fizikai inaktivitásból is adódó) izomtömegvesztés. Az emelt fehérjebevitel – megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium bevitele mellett – a betegség másik gyakori szövődményét, a csontritkulás mértékét is lassítja. Az alacsonyabb szénhidrátbevitel a légzést könnyíti, mivel a szénhidrátok emésztése során egységnyi felvett oxigénre több szén-dioxid termelődik, mint zsírok vagy fehérjék feldolgozásakor.
– Vagyis ha a bevitt szénhidrátok egy részét egészséges zsírokkal helyettesítjük, kevesebb szén-dioxid termelődik, ami kevésbé terheli a legyengült légzőizmok és beszűkült légutak miatt egyébként is korlátozott légzést – magyarázza Varga János.
Az étrend mellett a Semmelweis Egyetem kutatói napi 400-2000 mg C-vitamin, 300-500 mg magnézium, 1200-1500 mg kalcium és naponta minimum 500 mg, legfeljebb 2000 mg ómega-3 zsírsav vagy heti kétszeri zsíros hal (pld. lazac, hering, makréla) fogyasztását javasolják. Az olívaolaj és natúr, sótlan magvak (pld. diófélék, lenmag stb.) is kiváló ómega-3 zsírsav források.
– Mivel a dohányzás, helytelen táplálkozás és fizikai inaktivitás növeli a D-vitamin-hiányos állapot kockázatát, napi kb. 50 µg (2000 NE) D-vitamin bevitel javasolt a vér szérumszintének ellenőrzése mellett – veszi át a szót Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a tanulmányok másik szerzője.
Kiemeli, az antioxidánsok közül a koenzim Q10, a rezveratrol és a quercetin szintén pozitívan befolyásolja a gyulladásos markerek szintjét. A magas antioxidánstartalmú feketeköménymag-olaj (Nigella sativa) javítja a légzésfunkciót, a légúti gyulladást és csökkenti az oxidatív stresszt.
Csupán azzal, hogy a beteg változtat táplálkozási szokásain, pótolja a hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat, testsúlya normalizálódik, fizikai aktivitása fokozódik, gyulladásos paraméterei csökkenek, melynek pozitív kimenetele lehet, hogy kevesebb gyógyszert kell szednie, azaz javul az életminősége
– ismerteti Fekete Mónika, majd azzal folytatja, a friss és rostdús, mediterrán típusú táplálkozás hatására az egészségesebb bélflóra az immunrendszer mellett a légzőrendszert is erősíti és védelmet nyújthat a betegeknek.
Az étrend komplex (légzés-) rehabilitációs programmal kombinálva hozza a legjobb eredményeket. A gyógytorna, különböző aerob mozgásformák, például gyaloglás, kerékpározás, evezés, tánc stb. és légzéstechnikák elsajátítása javítja az állóképességet, növeli az izomtömeget, erősíti a légzőizmokat. – A beteg légzésmechanikája javul, összességében könnyebbé válik a légzés. Körülbelül két hónap, míg az említett pozitív változások elindulnak, de már három hét elteltével is érzékelhetők a kedvező hatások – fűzte hozzá Varga János.
