Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel el – írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében, tudatta az MTI.
A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte megegyezik a legnagyobb kibocsátókkal: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik.
A világ legnagyobb „szárazföldi vegetációs szénraktára” továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális
– hangsúlyozzák.
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött – írják.
Az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott 2003 óta, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. Az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 2019-ben 69,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna – olvasható az elemzésben.
Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt – írták.
Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:
az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak négyben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el – mutattak rá.
A Chloris adatai szerint 2003–2019 között
Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is.
A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti energia- és klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig – jegyzik meg az elemzésben.
Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet – figyelmeztettek.
