Eleonóra 2024. február 21.
logo

Oszama bin Laden mentorának szervezete tevékenykedik Magyarország déli határán

Munkatársunktól
2023.11.14. 11:35
Oszama bin Laden mentorának szervezete tevékenykedik Magyarország déli határán

Tálib titkosszolgálat, Hakkáni-terrorhálózat, 313-asok – íme néhány olyan név, amelyek a déli határon kialakult aggasztó helyzettel foglalkozó titkosszolgálati jelentésben és híradásokban is felbukkannak. De mik ezek a szervezetek és mit keresnek Magyarország szomszédságában? Cikkünkben erre keressük a válaszokat.

A magyar–szerb határon működő embercsempész bandák közül többet is megnevez az a titkosszolgálati jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalát Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője kezdeményezte. A dokumentum szerint a legfontosabb szereplők az Afganisztánt uralmuk alatt tartó tálibok.

A talibán

Miután a szovjetek afganisztáni véres hadjárata kudarcba fulladt a ’80-as évek végén, és a kommunista nagyhatalom kivonult, sokan azt gondolták, hogy a béke korszaka köszönt az afgán népre. Ehelyett azonban a káosz időszaka következett: a szovjet megszállók ellen sikeresen harcoló mudzsaheddin hadurak egymás ellen fordultak.

A polgárháború időszakában, 1994-ben indult el a tálib mozgalom, amelyhez több hadúr is csatlakozott, és végül 1996-ra tudták uralmuk alá hajtani az ország nagy részét. A tálibok alatt Afganisztán szunnita fundamentalista állammá alakult, az országban saría törvénykezést vezettek be. A radikális iszlám a mindennapok részévé vált, a tálibok ezért is látták szívesen Oszama bin Laden terrorvezért és szervezetét, az al-Kaidát.

déli határ
Migránsok a déli határnál (Fotó: Havran Zoltán)

Az ország a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni amerikai megtorlás nyomán ismét megszállás alá került, és bár a tálibokat formálisan kiszorították a hatalomból, az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíciónak sem a demokráciát, sem pedig az új afgán kormány hatalmát nem sikerült megszilárdítaniuk.

A tálibok az afganisztáni hegyekben és a határmenti pakisztáni területekről folyamatosan támadták a nemzetközi erőket kisebb-nagyobb intenzitással, amelynek folyományaként 2020-ban úgy döntött Dondald Trump elnök, hogy kivonja csapatait az országból, amit utódja, Joe Biden aztán botrányosan vezényelt le.

Ekkor a talibán megindította haderőit az ország belső részei felé és napok alatt ismét elfoglalta Afganisztán jelentős részét. A radikális iszlamisták a mai napig hatalmon vannak és mint a legtöbb államnak, Afganisztánnak is vannak titkosszolgálatai és hírszerző szervei, amelynek csápjai a Nemzeti Információs Központ szerint elérnek immár Magyarországra is.

A Hakkáni-terrorhálózat

Az angol nyelvű forrásokban hálózatnak nevezett csoport névadó alapítója Dzsalaluddin Hakkáni, aki az egyik legismertebb parancsnoka volt a mudzsaheddineknek nevezett afgán felkelőknek, akik a szovjet megszállás ellen harcoltak az 1980-as években. A korszakban Hakkániék kapták a legtöbb felszerelést és pénzt az Egyesült Államok hírszerző szervezetétől, a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA), hogy sikerrel vehessék fel a harcot a szovjet túlerő ellen. A megszállók kiűzése, 1989 után nem sokkal, a polgárháború időszakában Hakkániék szövetséget kötöttek a tálibokkal, így a családfő maga is a talibán egyik vezetőjévé vált.

Emiatt pedig nem csoda, hogy az országba menekülő terrorvezér, Oszama bin Laden az egyik mentoraként is említi Dzsalaluddin Hakkánit, mint akitől sokat tanult a 90-es évek második felében.

PAKISTAN-US-ATTACKS-ENDURING FREEDOM-GERMANY
Dzsalaluddin Hakkáni
Dzsalaluddin Hakkáni (Fotó: AFP)

Afganisztán amerikai megszállása során 2001 és 2021 között a Hakkáni-csoport 18 nagyobb terrortámadást vitt véghez, a legpusztítóbbat talán 2017. május 31-én, amikor az ország fővárosának központjában, Kabulban robbantottak fel egy teherautót a német nagykövetség közelében. A merényletben 150-en meghaltak, 413-an pedig megsebesültek, túlnyomó többségében civilek.

Dzsalaluddin Hakkáni 2018-ban hunyt el, majd fia, Sziradzsuddin vette át a szervezet irányítását, amelyet azóta is kézben tart. A terrorhálózat központja a 2010-es években a pakisztáni Miran Shah településen és környékén volt, ahol a Hakkáni-klán működtette a bíróságokat, a muszlim iskolarendszer alapját képező medreszéket, és adókat vetettek ki, ha úgy látták jónak. Természetesen a szervezett bűnözés módszerei sem álltak távol tőlük: fontos bevételi forrásuk volt a védelmi és zsarolási pénzek beszedése, ez utóbbi kiemelkedően jövedelmező volt az egyik parancsnok korabeli nyilatkozata alapján.

A pakisztáni–afganisztáni határ közelsége miatt a csempészés komoly lehetőségeket tartogatott, így a Hakkáni-csoport évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Ezt pedig minden bizonnyal a szerb–magyar határon is kamatoztatni tudják.

2014-ben a pakisztáni kormány megelégelte tevékenységüket és hadműveleteket indított a Hakkáni- és más szélsőséges csoportok ellen, amelyet akkor sikerként könyveltek el. Az azóta eltelt idő alapján úgy tűnik: a győzelem csak időleges volt.

A terrorhálózat olyannyira magára tudott találni a következő években, hogy 2018-tól létrehozták elitegységüket, amelyet kezdetben „Badri-hadseregként” említenek, és amelynek pár év múlva kiemelkedő feladatai lettek a főváros, Kabul visszavétele során.

313-asok

A Magyarország déli határain tevékenykedő egyik legerősebb embercsempész banda, a 313-asok az előbb említett Badri-hadsereg, vagy más néven a Badri 313-as zászlóalja után kapták a nevüket, ahol vezetőik korábban szolgáltak.

A zászlóalj ezen néven 2018 óta létezik, első komolyabb akciójuk a G4S brit biztonsági cég kabuli főhadiszállása ellen indított támadás volt. Az iszlamista egység tagjai a G4S épülete előtt autóba rejtett bombát robbantottak, majd fegyvereseik támadást indítottak a detonáció nyomán az épületből az utcára menekülők ellen. A merényletben tízen életüket vesztették, 32-en pedig megsebesültek.

A Badri 313 a Hakkáni-hálózat elit egysége, terepszínű, modern ruházatuk, korszerű golyóálló mellényük és sisakjuk, az amerikai hadseregben rendszeresített éjjellátóik és fegyvereik vannak a róluk készült képek és videók alapján.

A 313-asokra ennek megfelelően különleges feladatok jutottak a tálibok 2021-es visszatérésekor: ők foglalták el és biztosították a kabuli elnöki palotát, a repteret és más kiemelkedően fontos létesítményeket.

A zászlóalj neve az iszlám vallás alapítójának, Mohamed prófétának az egyik fontos ütközetére utal, ahol a 313 muszlim a háromszor akkora mekkai sereggel csapott össze és nyert i. u. 624 tavaszán.

Rivalizálás

Az embercsempész bandák tevékenysége nemcsak a titkosszolgálatok számára tűnt fel, a liberális, angol nyelvű BalkanInsight című portál riportja 2023 szeptemberében már foglalkozott a szerb–magyar határon kialakult helyzettel. A cikk szerint a Szabadkától északra fekvő Radanovác erdőben és Palics környékén harcolnak egymással az afgán embercsempész bandák, mivel a 313-asok egyik csempésze, Noor Aga saját területrészt követelt magának az akkori vezető Shir Alitól. A két csoport most a makkhetesi erdőben harcol egymással, az összecsapásoknak a nyáron halálos áldozata és több sérültje is volt.

A Shir Ali által alakított csoportot 400-59 néven ismerheti a nyilvánosság főként a TikTok-videómegosztó portálról. A Nemzeti Információs Központ jelentése szerint a közzétett anyagok leginkább az Iszlám Állam és az al-Kaida videóira hajaznak, vagyis céljuk nem a migránsok toborzása, inkább saját harci erényeiket mutatják be.

A 313-asok és a 400-59-esek rendkívül jól keresnek az embercsempészettel: az illegális határátlépésért személyenként ezer eurót is elkérnek és a rendőrség adatai szerint naponta 1000-1200-an próbálnak átjutni a szerb–magyar szakaszon. Az ORFK adatai szerint a 40. héten rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért illegális migránsok száma, amely ekkor 5606 fő volt. Ezekből a számokból jól látszik, hogy az embercsempészet heti szinten több millió eurós bevételt jelent a terroristák által irányított embercsempészeknek.

Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a tálibok nemcsak finanszírozási, hanem operatív szempontból is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet a titkosszolgálati jelentés szerint. Vagyis nemcsak a hasznot fölözik le, hanem a korábbi évtizedekben szerzett csempész szaktudásukat is bevethetik Magyarországon.

Borítókép: A Badri 313-as egység zsoldosai (Fotó: Karim SAHIB / AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.