– A kommunisták politikai és családi örökösei ma is itt vannak és fenyegetőznek. Azok kiáltanak ma diktatúrát, azok akarják átírni a történelmet, akiknek felmenői behívták a szovjet hadsereget, akik 1956-ban lövettek és akasztottak – hangsúlyozta az államtitkár veszprémi beszédében.
Soltész Miklós felidézte: 1958. január 9-én kivégezték Brusznyai Árpádot. Fél évvel korábban a kommunisták külügyi bizottságának ülésén elhangzott, hogy fokozni kell a politikai harcot a büntető- és igazságügyi szervekben.
Mint mondta, mindezt Apró Antal szorgalmazta, aki
„áruló, hazaáruló, hazudozó, népirtó”.
Az az Apró Antal, aki 1958. július 17-én az Országgyűlésben az ellenforradalom méltó megbosszulásának nevezte Brusznyai Árpád, a forradalmi tanács elnökének és társainak kivégzését. A véreskezű néhai kommunista politikus és Dobrev Klára közötti rokoni kapcsolatra utalva azt mondta:
„Apró Antal tetteiért megkapta a jutalmat, unokája is abban a házban él, amit egy zsidó családtól rekviráltak a kommunisták.”
– Brusznyai Árpád első fokon életfogytiglani büntetést kapott, amit később kötél általi halálbüntetésre változtattak át – emlékezett Soltész Miklós. – Tudjuk, hogy mindenhol voltak gazemberek, akiket a népharag elől megmentettek a forradalmárok, végül mégis, azok ítélték halálra a forradalmárokat, akiket segítettek – mondta.
Hangsúlyozta, tízezrek és családjaik szenvedtek és haltak meg ártatlanul, ezekért a tettekért pedig a kommunisták soha nem kértek bocsánatot.
Ők maguk az ötvenedik évfordulón sajátos módon emlékeztek, lövettek, szemeket lövettek ki, fiatalokat vertek meg és rabosítottak Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt
– mondta. A hazájukhoz való hozzáállás sajátos, gyűlölik a hazát, amikor lehet, elárulják, a múltban Moszkvában, most pedig Brüsszelben teszik ezt – fűzte hozzá, majd azzal folytatta:
– A mai fiataloknak fontos tisztán látni, hogy kik voltak a múltban a valódi bűnösök és a valódi végrehajtók.
