Az elemzés szerint mindhárom hónap átlaghőmérséklete magasabb volt az átlagosnál: a szeptember 3,5 fokkal, az október 3,4 fokkal, míg a november 0,8 fokkal. A szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb lett a XX. század kezdete óta. A szeptember–október rendkívüliségét mutatja, hogy a kéthavi középhőmérséklet megközelítette a 17 fokot, míg a korábbi maximum a 15,5 fokot sem érte el.
Az ősz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 és 14 fok között alakult, de a déli vármegyékben többfelé a 14 fokot is meghaladta. Tíz fok alatti évszakos középhőmérséklet csak a legmagasabb hegyekben fordult elő.
A nyári napok száma, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot, országosan 28 volt, ami 18 nappal haladja meg az átlagot.
Az átlagosnál néggyel több, összesen öt hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot.
Fagyos nap, amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 fok vagy az alatti, országos átlagban tíz fordult elő, ami három nappal kevesebb a sokévi átlagnál.
Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 197,7 milliméter volt, ami az 1991–2020 közötti évek átlagának, az éghajlati normálnak 125 százaléka. Szeptemberben még az átlagnál 38 százalékkal szárazabb volt az időjárás, majd az október már 9 százalékkal csapadékosabb volt a szokásosnál. A novemberi csapadék az átlag több mint duplája volt, 118 százalékkal haladta meg az éghajlati normált, amivel a kilencedik legcsapadékosabb november lett 1901 óta.
A legkevesebb csapadék a délkeleti határ közelében esett, míg a legtöbb a tavasz és a nyár után ősszel is a Mátrában hullott. Az északi országrész mellett a Dél-Dunántúlon is nagyobb területen meghaladta az őszi csapadékösszeg a 200 millimétert.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!