Sose volt még ilyen meleg, és csak rosszabb lesz

Az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot.

Marseille, 2023. augusztus 22. Emberek hûsölnek a vízben Marseille tengerpartján 2023. augusztus 22-én, amikor 37 fokot mértek árnyékban a déli kikötõvárosban. Franciaország száz megyéjébõl 49-ben hõségriasztás van érvényben, míg négy déli megyében a legmagasabb szintû készültséget léptette életbe a francia meteorológiai szolgálat, a Météo-France. Az elõzõ napon több melegrekord is megdõlt az országban. MTI/AP/Daniel Cole Fotó: Daniel Cole

Idén a január és november közötti időszak átlaghőmérséklete 0,13 fokkal volt magasabb, mint az eddigi legmelegebb év, 2016 azonos időszakának átlaga – derült ki az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus jelentéséből. Kiemelték, ezzel az idei lesz a legmelegebb év a világon, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot.

Emlékeztettek, 2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, amikor a felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,22 fok volt, ami 0,85 fokkal lépi túl az 1991–2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét.

Az európai átlaghőmérséklet 2023 szeptemberében és novemberében 10,96 fok volt, ami 1,43 fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hőmérsékletet. Ezzel az idei ősz volt a második legmelegebb a mérések kezdete óta, mindössze 0,03 fokkal volt hűvösebb, mint 2020 ősze.

A jelentésből kiderül az is, hogy novemberben két napon is 1,75 fokkal magasabb volt a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti iparosodás előtti időszakhoz képest. A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 fok volt, ami 0,88 fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hűmérsékletet.

A hőmérséklet várhatóan tovább fog emelkedni. A folyamatos felmelegedés azt jelenti, hogy a szélsőséges időjárási események még gyakoribbá és intenzívebbé válnak, súlyosbítva az aszályok, áradások, hurrikánok és erdőtüzek okozta károkat és a halálesetek valószínűségét.

A Copernicus jelentése szerint novemberben az óceánok átlagos tengerfelszíni hőmérséklete az északi szélesség 60. foka és a déli szélesség 60. foka között szintén rekordot döntött, körülbelül 0,25 fokkal volt melegebb, mint a legutóbb mért legmagasabb hőmérsékletű hónapban, 2015 novemberében.

A legmelegebb ősz és a szentesi tornádó

Az idei ősz középhőmérséklete országos átlagban 2,6 fokkal meghaladta az 1991–2020-as évek átlagát, és a 13,3 fokkal a legmelegebb lett 1901 óta – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat évszakértékelésből. Mérési adataik értékelése alapján az évszak középhőmérséklete országosan 13,3 fok volt, ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta, és közel 0,8 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, a 2019-es ősz hőmérsékletét.

Az elemzés szerint mindhárom hónap átlaghőmérséklete magasabb volt az átlagosnál: a szeptember 3,5 fokkal, az október 3,4 fokkal, míg a november 0,8 fokkal. A szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb lett a XX. század kezdete óta. A szeptember–október rendkívüliségét mutatja, hogy a kéthavi középhőmérséklet megközelítette a 17 fokot, míg a korábbi maximum a 15,5 fokot sem érte el.

Az ősz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 és 14 fok között alakult, de a déli vármegyékben többfelé a 14 fokot is meghaladta. Tíz fok alatti évszakos középhőmérséklet csak a legmagasabb hegyekben fordult elő.

A nyári napok száma, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot, országosan 28 volt, ami 18 nappal haladja meg az átlagot.

Az átlagosnál néggyel több, összesen öt hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot.

Fagyos nap, amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 fok vagy az alatti, országos átlagban tíz fordult elő, ami három nappal kevesebb a sokévi átlagnál.

Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 197,7 milliméter volt, ami az 1991–2020 közötti évek átlagának, az éghajlati normálnak 125 százaléka. Szeptemberben még az átlagnál 38 százalékkal szárazabb volt az időjárás, majd az október már 9 százalékkal csapadékosabb volt a szokásosnál. A novemberi csapadék az átlag több mint duplája volt, 118 százalékkal haladta meg az éghajlati normált, amivel a kilencedik legcsapadékosabb november lett 1901 óta.

A legkevesebb csapadék a délkeleti határ közelében esett, míg a legtöbb a tavasz és a nyár után ősszel is a Mátrában hullott. Az északi országrész mellett a Dél-Dunántúlon is nagyobb területen meghaladta az őszi csapadékösszeg a 200 millimétert.

A meteorológiai szolgálat az idei ősz rekordjairól közölte:

a legmagasabb nappali hőmérsékletet szeptember 13-án Kiskunfélegyházán mérték, 35 fokot, az ősz legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban november 26-án, mínusz 10,5 fokot.

Az ősz folyamán a legtöbb csapadékot, 403,5 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet, 125 milliméternyit Dombegyház állomáson. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Kékestetőn esett: október 27-én 80,5 milliméternyi.

Október 27-én az átvonuló hidegfront során többfelé viharossá fokozódott a szél, Balatonszemesen óránkénti 121 kilométeres széllökést mértek. Az Alföldön, Szentes közelében tornádó is kialakult.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Daniel Cole)