Gulyás Gergely: Magyarország érdekelt Németország sikerében

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy hazánknak az az érdeke, hogy fennmaradjanak a jó kapcsolatok a két ország között.

Litér, 2023. december 1. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond a Litéri Református Általános Iskola új épületének átadásán 2023. december 1-jén. A mintegy 1200 négyzetméteres kétszintes, klimatizált épületben öt tanterem kapott helyet. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás

– A magyar–német kapcsolatok olyan mély gyökerekkel rendelkeznek és olyan szerteágazók, hogy nem érdemes őket csak és kizárólag a pillanatnyi politikai viszonyok alapján megítélni – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar–német diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely az Újrakezdés és folytonosság elnevezésű rendezvényen úgy fogalmazott: a két ország kapcsolatai jók, intenzívek, és az élet sok területére kiterjednek. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Németország között már a kommunista időszakban megindult a kapcsolatfelvétel. Mint mondta, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyolcvanas évektől a német gazdaság egyre többször talált utat Magyarország felé.

Büszkék lehetünk a gazdasági és kulturális kapcsolatokra

A tárcavezető szavai szerint a szovjet megszállás idején a legvidámabb barakk kifejezés nem azt jelentette, hogy ne lenne totalitárius diktatúra, hanem azt, hogy a piacgazdasághoz hasonló elemek, sajátos formában és torzszülöttként, de megjelenhettek a mindennapi életben. – Mindez lehetőséget adott az együttműködésre, s így később, amikor Magyarország szabaddá vált, Németország pedig újra egyesült, akkor a német befektetők Magyarországot találták a legszimpatikusabb országnak ebben a térségben. Magyarországon mindig a német gazdaságnak és kultúrának volt a legerősebb jelenléte. Volt olyan időszak, amikor a társadalom jelentős része németül beszélt – emlékeztetett.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a két nép barátsága a nehéz időkben is fennállt, és bár a politikai kapcsolatok lesznek még jobbak, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokra büszkék lehetünk.

Németország gazdasági jelenléte kifejezetten erős Magyarországon, a magyar külkereskedelem egynegyede Németországgal áll fenn. A Magyarországon jelen lévő német befektetők 90 százaléka maximálisan elégedett a magyar gazdasági viszonyokkal 

– jegyezte meg. A kulturális kapcsolatokról szólva elmondta, okkal lehetünk büszkék arra, hogy Magyarországon az óvodától a doktori fokozat megszerzéséig lehet német nyelven tanulni. Mint mondta, nincs még egy ilyen ország Európában azok között, ahol nem hivatalos nyelv a német. Megemlítette, hogy a mérések szerint a német társadalom többsége szimpatizál Magyarországgal, és Magyarországon is nagyon erős, kétharmadot meghaladó a szimpátia Németország irányába.

Gulyás Gergely kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy Németországnak stabil kormánya legyen, a jó német–magyar kapcsolatok fennmaradjanak, a diskurzusok pedig minden területen tényszerűek legyenek a két ország között. – Ilyen erős nyelvi és kulturális kötődés aligha áll fenn más országok között, ezt kell megtanulnia a politikának is értékelni. A politika pillanatnyilag a fennálló helyzetet igyekszik rontani, de a kép egésze egyáltalán nem olyan rossz, hogy okunk lenne elkeseredni – fogalmazott.

A németek és a magyarok mindig jól megértették egymást

Ursula Seiler-Albring korábbi német külügyi államminiszter és volt budapesti nagykövet olyan jó szomszédokként írta le a két országot, amelyeknek nincs közös határuk, ugyanakkor kapcsolataik barátiak és jó alapokon nyugszanak. – Vannak időszakos feszültségek, ezt nem zárja ki a jó kapcsolat, de a felek beszélnek egymással, keresik az olyan megoldásokat, amelyekkel mindkét fél együtt tud élni. Nagyon mozgalmas, gyümölcsöző és konfliktusszegény ezer év köti össze a két országot. A németek és a magyarok mindig jól megértették egymást, és ez ma is így van – jegyezte meg a diplomata.

Ursula Seiler-Albring megemlítette, noha két évtizede nem készült ilyen felmérés, úgy gondolja, a németek szerinte a magyarok uniós csatlakozásának örültek a legjobban. A gazdasági kapcsolatok fontosságáról szólva kijelentette: a német vállalatok nagyon elégedettek magyarországi jelenlétükkel, majd arra is kitért, a Balaton a szép emlékek szerzése mellett a szétszakított kelet- és nyugatnémet családok találkozási helye is volt.

A két állam között nagyon különböző pozíciók léteznek egyes politikai területeken. Egyvalamit nem szabad tenni egy jószomszédi viszonyban: nem folytatni párbeszédet, és nem keresni közösen a problémák megoldását. Németország a helyén lesz, amikor a szolidaritásról, a jó szomszédságról van szó

– tette hozzá.

Julia Gross, Németország budapesti nagykövete arra emlékeztetett, hogy a diplomáciai és a gazdasági-kulturális-emberi kapcsolatok kiépítése a normalitás irányába terelte a két ország évszázadok óta fennálló viszonyát, kiemelve, a német újraegyesítés szempontjából nem lehet Magyarország szerepét lebecsülni, mindig hálásak lesznek ezért Magyarországnak.

Határokon átnyúló lelkesedés uralkodott Németországban és a tíz új tagállamban is 2004-ben, az Európai Unió bővítésekor, a közhangulat az volt, összenőtt az, ami összetartozik. Magyarországot nem ellenségek veszik körül, hanem össze van kapcsolódva a szomszédaival, Magyarország jóléte elválaszthatatlan a többi tagállamétól

– jelentette ki.

Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete azt hangsúlyozta: beszélni kellene egymással, mert nem alakul jól a dialógus. Szavai szerint az elidegenedés a politika dimenziójából a polgári dimenzióba is átterjedt az elmúlt években. Hozzátette: a 2024-es európai parlamenti választásokig nem várható látványos újrakezdés, a jövőre esedékes soros magyar uniós elnökséggel azonban kiváló lehetőség nyílik kontinuitásra és az újrakezdésre.

Borítókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)