A szocialisták az elmúlt hetekben keményen tárgyaltak a baloldal vezető erejét jelentő Gyurcsány-párttal, úgy tűnik, sokkal több MSZP-s politikus vehet részt a jövő júniusi önkormányzati voksoláson, mint amennyi a támogatottságukhoz képest reális lenne – hívja fel a figyelmet a Mandiner.
A lap kiemeli: a közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanis az MSZP jelenleg a parlamenti bejutást jelentő öt százalékért küzd, míg a DK-t 15 százalék körülire vagy annál kicsivel jobbnak mérik. Kijelenthető, hogy Gyurcsányék legalább háromszor olyan erősek, mint Kunhalmi Ágnes társelnökölte MSZP. Ehhez képest már a fővárosban is csupán kétszer annyi polgármesterjelöltet állíthat a DK: a 15 megnevezett kerületből nekik jut tíz, az MSZP-nek öt.
A kompromisszum más téren is tetten érhető, Gyurcsányék két olyan szocialista politikust – Zuglóban Horváth Csabát, Kispesten Gajda Pétert – támogatnak, akik komolyabb botrányba keveredtek az elmúlt években, s az ügyeikben (parkolási mutyi, illetve önkormányzati pénzek lenyúlásának a gyanúja, visszás ügyek, fehér porral súlyosbítva) nyomozás zajlik. A Mandiner megállapítása szerint kétségtelen,
az MSZP lenyelte azt a békát, hogy kénytelen olyan polgármesterek – a III. kerületi Kiss László, illetve a XVIII. kerületi Szaniszló Sándor – mögött felsorakozni, akik tőlük dezertáltak, holott 2020 elején úgy döntött az országos választmányuk, erre nem kerülhet sor.
Molnár Zsolt pártigazgató a Mandinernek nemrég ezt úgy magyarázata: két helyi szervezetük kezdeményezte, hogy a jelenlegi polgármestereket támogassa az MSZP, mert velük van legnagyobb esély arra, hogy legyőzzék a fideszes kihívóikat, másrészt a kongresszusuk azt mondta ki, csak előválasztás esetén nem lehet a pártból eltávozott politikusok mellé állni.
Budapestben bízik a baloldal
A Mandiner szerint a szocialistáknál a II. kerületi Őrsi Gergely, illetve a zűrös ügyek ellenére a kispesti Gajda Péter joggal bízhat az ismétlésben, az angyalföldi Tóth József vereségére pedig nincs az az elvetemült szerencsejátékos, aki fogadást merne kötni. Zuglóban azonban még az sem biztos, hogy Horváth Csaba elindulhat, miután a Momentum és a civilek ellenjelöltet állítottak a volt lila párti alpolgármester személyében, a XVII. pedig fideszes kerületnek számít, ott nem valószínű, hogy túl sok babér terem az ellenzéknek.
A lap esélylatolgatása szerint a DK-s városrészekben sem egyértelmű a helyzet, bukhatják a III. kerületet – ahova komoly ambícióval vissza akar térni a kormánypárti Bús Balázs –, sőt akár a IV.-et, miután a Kutyapárt is elindul. Simán elveszíthetik a X.-et is, lévén, hogy ott jelenleg fideszes a polgármester, továbbá a XX.-at, amelyet jelenleg a Fidesz által támogatott független politikus irányít, sőt a XXII.-et is, ahol a Momentumnak is van kiszemelt embere.
Azonban az arányok változhatnak, ha megnevezik a további nyolc polgármesterjelöltet is Budapesten, és módosulhat a mostani felállás akkor is, ha a többi ellenzéki pártot, elsősorban a Momentumot is beveszik az osztozkodásba.
Nehezen elképzelhető, hogy az egykori szivárványkoalíció tagjai több jelölttel vágnak neki a küzdelemnek
– állapította meg a Mandiner.
Vidéken tarolna az MSZP
Ami igazán érdekes, hogy a DK még mindig elsősorban fővárosi párt, mivel vidéken még jobb pozíciókat ért el az MSZP, Budapesten kívül a szocialsiták még mindig beágyazottabbak az összes ellenzéki pártnál. A két párt 33 közös polgármesterjelöltet nevezett meg, ebből 13 szocialista, 12 DK-s és nyolc független. Az MSZP-é lett többek között négy megyeszékhely, Salgótarján, Szolnok, Szombathely, Veszprém. Ezek közül a nógrádi, illetve vasi megyeszékhelyen ismételhet Fekete Zsolt, illetve Nemény András, Veszprémben ennek kicsi az esélye. Szolnokon izgalmas lehet a mérkőzés a kormánypárti Szalay Ferenc polgármester és a kihívója, Győrfi Mihály között, de inkább az a valószínű, hogy nem történik változás.
De olyan közepes és kisebb városokat is a szocialisták kaptak, mint például Ajka, Celldömölk, Kazincbarcika, Oroszlány, Nyírbátor, Tiszaújváros, ezek közül néhány viszonylag könnyen behúzhatónak tűnik a számukra. Érdekes, hogy a DK-nak nem jutott megyeszékhely, csak kisvárosok, mint például Dunakeszi, Kalocsa, Nagykanizsa, Pápa, Várpalota, Tököl, ezek azonban általában nem lesznek könnyű menetek.
Névleg függetlenek
A baloldal bizonytalanságát vidéken az is jól jelzi, hogy mindkét párt néhány – névleg – független jelölt mellett is felsorakozott, közülük többen nagyobb városokat szeretnének irányítani. Pécsett eldőlt, hogy a szocialista hátterű Péterffy Attila polgármestert támogatják, holott korábban az is szóba került, hogy Gyurcsányék LMP-s politikussal vágnak neki a kampánynak. Szegedet az MSZP korábbi nagy reménysége, Botka László irányítja, aki néhány éve összeveszett a társaival, de a szocialisták – csakúgy mint a DK – nem akarják „odaadni” a Fidesznek a várost, így megegyeztek vele.
A gyöngyösi Hiesz György – aki szintén MSZP-sből lett független – 2019-ben győzött, jövőre ismételhet, csakúgy, mint Tatabányán Szűcsné Posztovics Ilona vagy Érden Csőzik László, e két utóbbi politikus azonban inkább közelebb áll a DK-hoz, mint a szocialistákhoz. A kaposvári és a komlói független jelöltek előtt azonban sokkal keményebb feladat áll, hiszen a hivatalban lévő kormánypárti polgármestereket kell legyőzniük.
Borítókép: Kunhalmi Ágnes a pride-on, az MSZP társelnöke elégedett lehet az eddigi megállapodásokkal (Fotó: Havran Zoltán)
