Idén is felállították a Kossuth téren az ország karácsonyfáját, egy 24 méteres, nyolctonnás fenyőt, amelyet vasárnap vágtak ki egy hajdúszoboszlói családi ház kertjében. Nagypál Szabolcs római katolikus teológus, jogász, az MCC Jogi Iskolájának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a fenyőfának rendkívül erős jelképértéke van.
Egyrészt örökzöld, ami az örök élet képzetével kapcsolja össze, hiszen karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Istennek nem közömbös e bolygó és rajta az ember, hanem a végsőkig elmegy azért, hogy örök szeretete körébe vonja e szabad lényeket. Másrészt a fiatalon kivágással is utal arra, hogy az emberré lett Istennek mindössze 33 földi év adatott e létformában. És harmadrészt a tél közepén, az év legsötétebb napján kigyúlnak a fények e gyönyörű örökzöldön, amelynek nem árt a tél, nem árt a sötétség sem
– fejtette ki a teológus. Felidézte: a Szentírásban sehol sem említik a karácsonyfát, Jézus maga pedig valószínűleg sosem látott fenyőfát. A karácsonyfa állításának hagyománya a keresztény német kultúrkörből származik, tehát nem pogány, és immáron több mint fél évezredes.
Nagypál Szabolcs szerint bizonyosan nagy hatással volt a hagyomány elterjedésére, hogy maga Luther Márton is állított karácsonyfát. Azzal kapcsolatban, hogy mi a jelentősége annak, hogy immár hagyományként az Országgyűlés hivatala minden évben felállítja az ország karácsonyfáját, a teológus elmondta: jövőre lesz kétszáz éve, hogy az első karácsonyfát fölállították Magyarországon.
Nyilvános helyen előbb a falvak, városok főterén állítottak és díszítettek ilyet, hiszen meghatározza az egész település hangulatát és áhítatát, illetve teret teremt maga köré, ahol közösen lehet énekelni, étkezni, beszélgetni. A szokást még az ateista, marxista totalitárius diktatúra sem tudta és merte eltörölni, fenyőünnep néven ugyanúgy fölállították a fát
– tette hozzá Nagypál Szabolcs. Nagyszerűnek nevezte, hogy az egész országnak is van karácsonyfája, amelyet minden, a nemzethez tartozó ember a magáénak érezhet.
Talán át is kéne nevezni a nemzet karácsonyfájának. A sok táj és vidék hosszabb távon mind megjelenik a földrész legnagyobb és többször is a legszebbnek választott Országháza előtt, azáltal, hogy mindig máshonnét érkezik, más erdők, ültetvények illatát, szellemét hozza magával
– jegyezte meg az MCC Jogi Iskolájának vezetője. A teológus a környezetvédelem és a hagyomány közötti egyensúlyra is kitért, és rámutatott: minden hagyományos fenyőfa állítását erdősítés, fatelepítés és faültetés előzi meg, amire e szokás nélkül nem is kerülhetne sor.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
