A Transparency International hazánkat, a nemzeti irányultságú magyar kormányzatot támadja 2010 óta. A szervezet eddigi gyakorlata alapján azonban beigazolódni látszik a gyanú, hogy a balliberális vezetésű, illetve globalista érdekeket is készségesen kiszolgáló kormányok időszakában egyes vélemények szerint kevésbé ilyen szigorú a szervezet, és a háttérből akár még Brüsszel is hajlandó asszisztálni a részben korrupt baloldal ügyeskedő húzásaihoz – írja legújabb elemzésében a Tűzfalcsoport.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb hatású korrupciós botránya
A portál kifejti: az elmúlt évtizedek legnagyobb hatású magyar korrupciós botránya a baloldali kormányzás időszakához köthető: a magyar hatóságok és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) korábbi nyomozása során kiderült, hogy a négyes metrót érintő beruházások közel 500 milliárd forintjából – korábbi politikai döntések nyomán – csalásban érintett összeggé válhatott legkevesebb 167 milliárd forint, és ezért a korrupciós ügyért egyértelműen a 2000-es évtized baloldali kormányait és az akkori – ugyancsak balliberális – budapesti vezetést terheli a felelősség. Ez azt jelenti, hogy a 4-es metró beruházására fordított összeg egyharmadát ellopták, elcsalták, illetve szabálytalanul használták fel, és nagy a valószínűsége, hogy baloldali pártok köreihez kerülhettek az elcsalt uniós pénzek.
A portál felidézi, hogy néhány évvel ezelőtt – egy vidéki lakossági fórumán – pikáns okfejtésbe keveredett Gyurcsány Ferenc ellenzéki pártvezér, egykori miniszterelnök, amikor a politikai korrupcióról szóló monológjában arra utalt, hogy
„korábban” a 20 százalékos „visszakérés” volt „a politikai korrupció csúcsa”.
Éppen az ő kormányzása idején, 2006-ban az Európai Bizottság pénz- és gazdasági ügyekért felelős spanyol szocialista biztosa, Joaquín Almunia nyomására a bizottság megengedte a magyar kormánynak, hogy a magyar gazdaság állapotáról szóló hivatalos jelentést ne tavasszal, hanem csak az országgyűlési választásokat követően, szeptemberben nyújtsa be. Ezzel sokak szerint az Európai Bizottság akkor a Gyurcsány-kormány – benne Veres János akkori pénzügyminiszter – cinkosaként járt el, jelentősen befolyásolva a 2006 áprilisában megtartott parlamenti választásokat is.