Az úgynevezett svédasztalos, vagyis szabadszedéses menza lehetőségét a Hungast még az előző tanévben kezdte el tesztelni. Az ország legnagyobb közétkeztetési cége eddig negyven intézményben alakította ki, illetve át a menzákat, hogy a fiatalok maguk döntsék el, miből és mennyit esznek.
– Ezeken a helyszíneken szélesebb kínálatból, kétféle menü közül választhatnak és szedhetnek a gyerekek, emellett pedig egy hideg szortiment is a kínálat része, ha esetleg egyik sem tartozik a kedvenceik közé. A módszernek óriási sikere van, olyannyira, hogy egyre több iskolaigazgató és szülő keres meg minket, hogy szeretnék, ha az ő intézményükben is elérhető lenne a svédasztalos menza lehetősége. Sőt volt olyan intézményvezető, aki közölte, versenyhátrányba hozzuk, és kevesebben jelentkeznek az iskolájukba, ha nem svédasztalos menzát kínál a diákoknak – árulta el Enyedi Csaba, a Hungast-csoport kommunikációs vezetője.
A hazai közétkeztetés az 1950-es évekre nyúlik vissza, akkoriban azonban egyetlen szempontnak kellett megfelelnie a közétkeztetőknek: hogy olcsó legyen és jóllakjanak a gyerekek. Az akkori modell csak az elmúlt néhány évben alakult át jelentősen. A jelenleg hatályos jogszabályi környezetnek, a táplálkozás-egészségügyi rendeletnek nem könnyű eleget tenni, ugyanis például azt is meghatározza, hogy melyik ételből mennyit adhatnak, így hiába imádják a gyermekek, tésztafőételeket kéthetente csupán kétszer kínálhatnak, és az ételkészítés során naponta felhasználható só-, valamint cukormennyiség is a végletekig csökkentett benne.
A kommunikációs vezetője szerint van valami, ami még a jogszabályok betartásánál is nehezebb: megfelelni a szülőknek és a gyerekeknek.
– Érdekes látni, hogy amíg a szülők jelentős része például kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy mindennap legyen leves a menzákon, addig a gyerekek nem igénylik ezt a fogást, a levesek 80 százaléka rendszerint a kukában végzi. Ennek egyik oka lehet, hogy még ha jó szívvel el is fogyasztanák, egyszerűen nincs idejük megvárni, hogy kihűljön, hiszen a rendelet szerint (ételbiztonsági szempontok miatt) 63 fok felett kell a levest kínálni. Ha pedig mégis sikerül megenniük, a másodikra, ami táplálóbb, tartalmasabb tápanyagokban is, vagy nem marad idő, vagy nem marad hely a gyomrukban – mutatott rá Enyedi Csaba.
Tovább nehezíti a közétkeztetők helyzetét az a tényező, hogy sok család valójában le sem ül otthon közösen étkezni, számtalan felmérés mutatott rá, hogy a gyerekek túlnyomó része otthon nem eszik, sőt nem ismeri az otthon elkészített, hagyományos ételeket, többnyire a feldolgozott vagy gyorsételek határozzák meg az étkezési kultúrájukat, ezzel azonban nem tudnak és nem is akarnak versenyezni.
– Piacvezető szolgáltatóként a jogszabályok betartása mellett az egészséges társadalom kinevelése, valamint a példamutatás is fontos számunkra – vette át a szót Dávid Ilona. A Hungast-csoport vezérigazgatója kiemelte:
a közétkeztetés jelenlegi formája nem kompatibilis ezekkel a generációkkal; amellett hogy nem eszik meg a kínált ételeket, és emiatt hatalmas mennyiségű élelmiszer-hulladék keletkezik, a tápanyagszegény étkezések miatt a gyerekek egészsége is egyre rosszabb.
Meglátása szerint hiába támogatja a kormány hatalmas összegekkel a közétkeztetést, ha a fogyasztók elégedetlenek.
A svédasztalos menza viszont lehetőséget ad arra, hogy a menza ne szitokszóként éljen a köztudatban, hanem új tartalmat kapjon.
– Ez egy forradalom, és mi állunk elébe, hiszen a végső cél az, hogy a magyar lakosság, a következő generáció egészségéhez hozzájárulhassunk – mondta Dávid Ilona. A Hungast-csoport vezérigazgatója kiemelte, ugyan nincsenek egyszerű helyzetben, ám a nehézségek ellenére mégis megéri, mert ezzel a tálalási formával jelentősen csökkenteni tudják az ételpazarlást.
– A szabadszedéses menza nemcsak környezetkímélő, de rengeteget segíthet, hogy új alapokra helyezzük a gyerekek étkezési kultúráját, egy színesebb, egészségesebb életmódot alakítsunk ki számukra – összegezte Dávid Ilona.