– Régóta mondom, hogy Kárpátalján kulturális fajirtás folyik. Az élet erre sajnos nem akar rácáfolni, éppen ellenkezőleg, egyre több bizonyítékot szolgáltat – mondta lapunknak Pákh Imre, aki Munkácson született és a mai napig ezer szállal kötődik Kárpátaljához, így első kézből kap információkat.
A híres műgyűjtő szerint most éppen egymás után cserélik le az utcatáblákat Munkácson.
A városhoz kötődő híres magyarok helyett olyan ukránokról is neveznek el utcákat és tereket, akik be sem tették a lábukat a városba, még csak hírből sem ismerték azt. Eközben pedig a középkori magyar hősök emlékét megcsúfolják.
– Az Andrij Baloga polgármester irányította munkácsi képviselő-testület gyalázatos döntést hozott. Hunyadi Jánosról és Báthory Zsófiáról nem lehet többé utca elnevezve. Sorban leverik ezeket az utcatáblákat. Ez az ukáz. De miért? Két olyan új törvényre hivatkoznak (a dekommunizációra és a derusszifikációra), ami kimondja, hogy a jövőben kommunistáknak és oroszoknak nem szabad emléket állítani, a szobrokat le kell dönteni, a régi utcatáblákat pedig le kell verni.
Kérdem én, mikor volt Hunyadi János és Báthory Zsófia orosz kommunista?! Ha így olvassa és értelmezi a törvényeket a Kárpátalját uraló Baloga klán, mit várhatunk tőlük a jövőben, amikor az újonnan hozott kisebbségvédelmi törvényeket alkalmazni kell?
– kérdezte Pákh Imre.
Munkácsy is ellenség
A magyar–amerikai üzletembernek meggyőződése, hogy Ukrajnának nincs út az Európai Unióba olyanokkal, mint a Baloga klán és a hozzájuk hasonló nagyurakkal, oligarchákkal, akik az önkényt gyakorolják a törvény helyett.
Kevésbé ismert, hogy a turulszobor ledöntése előtt a magyar festőfejedelem, Munkácsy Mihály szobrát már eltávolították Munkács főteréről, Kárpátalján, ahol a rettegett Baloga klán az úr. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy
Pákh Imre, aki a turul ledöntése miatt beperelte az Andrij Baloga vezette önkormányzatot, az egész régióban egyetlen ügyvédet sem talált, aki vállalta volna a pert a klánnal szemben. Harkov volt az a hely, az orosz határ közelében, ahol már nem hangzott olyan félelmetesen a klán neve, ott bízott meg egy ukrán ügyvédet.
Tetszhalott tanszék
Az önkény, ha a magyar nyelvről van szó, nem áll meg Kárpátalján. Évek óta egyetlen hallgatót sem vesznek fel a kijevi egyetem magyar nyelvű tanszékére.
Kárpátaljáról elszármazott két magyar ember – Pákh Imre és Alexander Róth, azaz Róth Sándor – hathatós anyagi segítségével alapították csaknem egy évtizede Kijevben az Ukrán Állami Nyelvészeti Egyetem magyar tanszékét.
Mint megtudtuk, a magyar nyelvű tanszék elvileg létezik, gyakorlatilag nem működik. Mondhatni tetszhalott állapotban van. Kijevben kivárták, amíg kifut az utolsó évfolyam, azóta nem vettek fel új hallgatót, hiába lenne érdeklődés a magyar nyelv iránt. A két magyar alapítót természetesen elfelejtették tájékoztatni erről, úgy kellett utánajárniuk, mi lett a tanszék sorsa.
Kivárásra játszanak
A munkácsi II. Rákóczi Ferenc magyar középiskola ügye ugyan most rendeződni látszik, de ki tudja, meddig. A kirúgott magyar igazgatót, Schink Istvánt három megnyert per után visszahelyezte jogaiba a munkácsi tanfelügyelő. A Baloga klán azonban két ukrán helyettest akasztott a magyar igazgató nyakába, aki semmit nem tehet nélkülük. Zárójelben jegyezzük meg, hogy nemcsak a most távozó ukrán igazgató, de egyik helyettese sem beszél magyarul. Vajon hol találni a világban olyan angol nyelvű iskolát, amelynek az igazgatója, sőt egyik helyettese sem beszél angolul? Ráadásul Schink István szerződése nyáron lejár. Akkor pedig, úgy beszélik a városban, jó eséllyel a most menesztett ukrán igazgatónőt veszik vissza, aki pillanatnyilag egy óvodát igazgat.
Borítókép: A Baloga-klán ledöntette az munkácsi vár fokán álló magyar turulszobrot is (Fotó: Bereczky Tamás)
