A migráció újabb kihívások elé állítja az Európai Uniót

Rekordot döntött az Európába érkező migránsok száma 2023-ban, és 2024-ben sem várható a migrációs nyomás mérséklődése – derül ki a Migrációkutató Intézet lapunkhoz eljuttatott elemzéséből. Mint írják, a főbb kibocsátó régiókban uralkodó biztonsági insta­bilitás és gazdasági nehézségek miatt a kivándorlási kedv egyre erősödik. Az uniós migrációs paktum törvényi erőre emelkedéséig még hosszú út vezet, ezért a kormányok egyre inkább nemzeti hatáskörben próbálják felvenni a harcot az illegális bevándorlás ellen.

20211215 roszke hatar migrans MIGRANS ARCAT KI KELL TAKARNI cson Fotó: Havran Zoltán

A migráció új kihívások elé állítja az Európai Uniót – derül ki a Migrációkutató Intézet Magyar Nemzethez eljuttatott elemzéséből. A tavalyi évben ugyanis rekordot döntött az Európába érkező illegális migránsok száma: a Frontex 2023 november végéig összesen 355 300 illegális határátlépést regisztrált az Európai Unió külső határain, ami több mint 2016 óta bármikor.  

A növekvő migrációs nyomás hatására számos uniós ország követeli a közös fellépést (Fotó: Kurucz Árpád)

Mint kifejtik: a Száhel-övezet romló biztonsági helyzete, valamint az Észak-Afrikát, Közel-Keletet és Közép-Ázsiát sújtó gazdasági nehézségek miatt csaknem egymillióan adtak be menedékkérelmet harmadik országok polgárai közül az Európai Unióban.

A helyzet nem javul migráció ügyében

A legtöbbet (304 ezret) Németországban bírálták el, míg a dobogó második helyén Franciaország, a harmadikon pedig Olaszország áll. Az illegálisan érkezők legnagyobb csoportját a szíriaiak tették ki, akiket az afgánok, a venezuelaiak, törökök, kolumbiaiak, bangladesiek és pakisztániak követtek.  

A legnagyobb mértékben a Száhel-övezetből érkezők aránya nőtt. 

Az elemzésből kiderül: 

• a legfrekventáltabb továbbra is a középmediterrán útvonal, ahol a hatóságok több mint 152 200 észlelést jelentettek novemberig bezárólag. 
• A kelet-mediterrán útvonal forgalma 52 600 illegális határátlépéssel ötvenszázalékos növekedést mutatott. 
• A legnagyobb arányú növekedést a nyugat-afrikai útvonalon jegyezték, ahol 32 400-ra nőtt, ezzel megduplázódott a próbálkozások száma. 
• Közben a nyugat-balkáni útvonalon 28 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma, de még így is 98 600 esetet regisztráltak. 
• Nagy-Britanniába a La Manche csatornán keresztül 58 300 határsértő próbált átjutni.

A kibocsátó országokban a helyzet nem javul, ezért 2024-ben a migrá­ciós nyomás fokozódására lehet számítani a kutatók szerint. Mint a prognózisban kifejtik: a szubszaharai Afrika számos országában romlik a biztonsági helyzet, a nem olajtermelő, hagyományosan migránskibocsátó közel-keleti és észak-afrikai országokban pedig nem körvonalazódik megoldás a fiatalokat is sújtó gazdasági nehézségekre.

Mi várható a magyar határon?

Bár a 2022-es rekordévhez viszonyítva csökkent a forgalma, a nyugat-balkáni 2023-ban is a legforgalmasabb szárazföldi útvonal maradt az Európai Unióba tartó migránsok számára az elemzés szerint. A szerb hatóságok 2023-ban tíz alkalommal tájékoztattak marokkói és afgán embercsempészcsoportok közötti fegyveres összecsapásokról. 

A szerb rendőrség az összecsapásokra több akcióval válaszolt, amelyek nyomán az év végére jelentősen csökkent a Magyarország déli határán észlelt illegális határátlépési kísérletek száma. 

Bulgária 2023 tavaszát követően vált a migránsok fő balkáni belépési országává. A bolgár határőrség adatai szerint tavaly 176 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg. Nőtt a forgalom Bosznia-Hercegovina irányába is. A Horvátország schengeni csatlakozását követő hónapokban pedig nyolcszáz százalékkal emelkedett az országba érkező migránsok száma.
A Migrációkutató Intézet szerint 

2024-ben az Európai Unió várhatóan a korábbinál is erőteljesebben lép majd fel a Nyugat-Balkánon áthaladó illegális migrációval szemben. 

A Frontex már műveleti megállapodásokat kötött Szerbiával, Észak-Macedóniával, Albániával és Montenegróval, ami mellett Bosznia-Hercegovinával is folynak a tárgyalások. Ausztria Bulgária (és Románia) schengeni tagságának támogatásáért a külső határok megerősítését, valamint afgán és szír menedékkérők visszafogadását kéri. A Migrációkutató Intézet szerint Szerbia esetében kérdéses, hogy meddig marad meg a magyar–szerb határszakaszon folytatott műveletek fenntartásához szükséges politikai akarat.

Mindenki védekezik

A növekvő migrációs nyomás hatására számos uniós ország követeli a közös fellépést. Az Európai Tanács tavaly elfogadta az EU új migrációs paktumát. A szándék még ebben a parlamenti ciklusban elfogadni a paktumot, de az kötelező erejű jogszabállyá csak azután válik, hogy megjelent az unió hivatalos lapjában. 

Egyelőre azonban megjósolhatatlan, hogy véglegesített formájukban mikor lépnek hatályba a paktumban felvázolt rendeletek, hiszen azok törvényi erőre emelkedését még számos jogalkotási aktusnak kell megelőznie. A javaslatot még a parlament is módosíthatja, ami ezt követően ismét a tanács, majd újra a parlament elé kerül. Az úgynevezett első olvasatos eljárás során sem az Európai Parlament (EP), sem az Európai Tanács (ET) munkája nincs határidőhöz kötve, így az egyeztetések elhúzódhatnak. 

Ha a tanács belga elnökségének júliusi lejártáig nem fogadják el a rendeleteket, akkor arra az ezt követő, fél évig tartó magyar elnökség alatt már kevés az esély. 

A kutatók úgy vélik: elméletileg még az is előfordulhat, hogy teljes egészében elutasítják a paktumot. Ha ugyanis egy jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak vagy az EP és az ET nem tud kompromisszumra jutni, az eljárás véget ér. Új eljárás viszont csak az Európai Bizottság új javaslata alapján indulhat. 

A fősodratú politikai pártok Németországban, Hollandiában, Franciaországban és máshol mára számos elemet átvettek a bevándorlásellenes erők narratívájából, és megkezdték a kivitelezésüket. 

Az új évben az elemzés szerint várhatóan a korábbinál is szigorúbb törvények születnek. Mivel a közös európai fellépés bizonytalan, és a közelgő európai parlamenti választások miatt a migráció ügye nagy politikai tétekkel jár, az illegális migráció által leginkább sújtott országok nemzetállami hatáskörben próbálják kezelni a problémát. Ez a trend 2024-ben pedig várhatóan folytatódni fog a Migrációkutató Intézet szerint.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)