A helyzet nem javul migráció ügyében
A legtöbbet (304 ezret) Németországban bírálták el, míg a dobogó második helyén Franciaország, a harmadikon pedig Olaszország áll. Az illegálisan érkezők legnagyobb csoportját a szíriaiak tették ki, akiket az afgánok, a venezuelaiak, törökök, kolumbiaiak, bangladesiek és pakisztániak követtek.
A legnagyobb mértékben a Száhel-övezetből érkezők aránya nőtt.
Az elemzésből kiderül:
- a legfrekventáltabb továbbra is a középmediterrán útvonal, ahol a hatóságok több mint 152 200 észlelést jelentettek novemberig bezárólag.
- A kelet-mediterrán útvonal forgalma 52 600 illegális határátlépéssel ötvenszázalékos növekedést mutatott.
- A legnagyobb arányú növekedést a nyugat-afrikai útvonalon jegyezték, ahol 32 400-ra nőtt, ezzel megduplázódott a próbálkozások száma.
- Közben a nyugat-balkáni útvonalon 28 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma, de még így is 98 600 esetet regisztráltak.
- Nagy-Britanniába a La Manche csatornán keresztül 58 300 határsértő próbált átjutni.
A kibocsátó országokban a helyzet nem javul, ezért 2024-ben a migrációs nyomás fokozódására lehet számítani a kutatók szerint. Mint a prognózisban kifejtik: a szubszaharai Afrika számos országában romlik a biztonsági helyzet, a nem olajtermelő, hagyományosan migránskibocsátó közel-keleti és észak-afrikai országokban pedig nem körvonalazódik megoldás a fiatalokat is sújtó gazdasági nehézségekre.
Mi várható a magyar határon?
Bár a 2022-es rekordévhez viszonyítva csökkent a forgalma, a nyugat-balkáni 2023-ban is a legforgalmasabb szárazföldi útvonal maradt az Európai Unióba tartó migránsok számára az elemzés szerint. A szerb hatóságok 2023-ban tíz alkalommal tájékoztattak marokkói és afgán embercsempészcsoportok közötti fegyveres összecsapásokról.
A szerb rendőrség az összecsapásokra több akcióval válaszolt, amelyek nyomán az év végére jelentősen csökkent a Magyarország déli határán észlelt illegális határátlépési kísérletek száma.
Bulgária 2023 tavaszát követően vált a migránsok fő balkáni belépési országává. A bolgár határőrség adatai szerint tavaly 176 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg. Nőtt a forgalom Bosznia-Hercegovina irányába is. A Horvátország schengeni csatlakozását követő hónapokban pedig nyolcszáz százalékkal emelkedett az országba érkező migránsok száma.
A Migrációkutató Intézet szerint
2024-ben az Európai Unió várhatóan a korábbinál is erőteljesebben lép majd fel a Nyugat-Balkánon áthaladó illegális migrációval szemben.
A Frontex már műveleti megállapodásokat kötött Szerbiával, Észak-Macedóniával, Albániával és Montenegróval, ami mellett Bosznia-Hercegovinával is folynak a tárgyalások. Ausztria Bulgária (és Románia) schengeni tagságának támogatásáért a külső határok megerősítését, valamint afgán és szír menedékkérők visszafogadását kéri. A Migrációkutató Intézet szerint Szerbia esetében kérdéses, hogy meddig marad meg a magyar–szerb határszakaszon folytatott műveletek fenntartásához szükséges politikai akarat.
Mindenki védekezik
A növekvő migrációs nyomás hatására számos uniós ország követeli a közös fellépést. Az Európai Tanács tavaly elfogadta az EU új migrációs paktumát. A szándék még ebben a parlamenti ciklusban elfogadni a paktumot, de az kötelező erejű jogszabállyá csak azután válik, hogy megjelent az unió hivatalos lapjában.
