Nem vár Brüsszelre a kormány

Nemcsak a tanárok és óvónők, hanem a szakképzésben oktatók bére is emelkedik.

Dombóvár, 2022. június 10. Gyerekek mûsora a dombóvári Margaréta Református Óvoda új épületének átadásán 2022. június 10-én. MTI/Varga György Fotó: Varga György

– A nemzetközi együttműködések erősítésére útjára indult a diákok nemzetközi csereprogramja, a Pannónia Program, valamint a nemzetközi kutatásokat támogató HU-rizont program – ismertette Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a közszolgálati televízió adásában. Az elmúlt években tudományosan, oktatási kiválóságban, nemzetköziesítésben sokat léptünk előre, ennek az egyik nemzetközi mércéje, hogy már

tizenkét magyar egyetem tartozik a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékához

– mondta Hankó Balázs. Az elérendő célok között említette azt is, hogy 2030-ra egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb száz egyeteme közé, három egyetem pedig az Európai Unió legjobb száz intézménye közé.

– Ezt úgy érjük el, hogy erősítjük a nemzetközi programjainkat, a kutatási együttműködéseinket, ezért indították el útjára idén a diákok nemzetközi csereprogramját, a Pannónia Programot, valamint a nemzetközi kutatásokat támogató HU-rizont programot – világított rá az államtitkár. Hozzátette: a Pannónia Program célja, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak, oktatóknak és kutatóknak, hogy akár a világ legjobb egyetemeire is eljussanak. Erre tízmilliárd forint áll rendelkezésre.

Úgy számolnak, hogy

a program jövőre nyolcezer diáknak, oktatónak és kutatónak teszi lehetővé,

hogy a világ bármelyik felsőoktatási intézményében nemzetközi tapasztalatokat szerezzen. Az így szerzett krediteket minden esetben el fogják fogadni a hazai intézmények, illetve a tapasztalatszerzést havi 350–500 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatja a Pannónia Program. A tenderre január végéig pályázhatnak a felsőoktatási intézmények, ezt követően nyújthatják be pályázataikat a hallgatók – hívta fel a figyelmet.

Jelenleg tízezer diák, tanár és kutató vesz részt ilyen programokban, ám a Tempus Közalapítvány koordinálásával megvalósuló Pannónia Programtól azt várják, hogy ezt a számot megduplázzák – mondta az államtitkár. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő program a HU-rizont, amelyre 2024-ben nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre. A programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány, cserébe viszont a kutatási célokat a magyar egyetemek definiálják majd. A kutatási területek a Neumann János Program három fókuszterületére, az egészséges életre, a digitalizációra és a zöld átállásra koncentrálnak. A pályázatot a Kutatási Kiválósági Tanács értékeli majd – részletezte Hankó Balázs.

Beszélt arról is, hogy a HU-rizont program mellett hatmilliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat.

Az államtitkár a Kossuth rádió reggeli műsorának is vendége volt, ahol arról beszélt, hogy idén is támogatják azokat az egyetemeket, amelyek a Horizont Európa programban nem kaptak támogatást. A tavaly rendelkezésre álló ötmilliárd forintból tizenkét egyetem 43 kutatását támogatták, ezt a programot viszik tovább ebben az évben is ötmilliárd forint keretösszegből.

Így nemzetközi kutatási együttműködésekre idén soha nem látott összeget, összesen 24 milliárd forintot fordítunk

– hangsúlyozta Hankó Balázs. Hozzátette: Brüsszel folyamatosan elhúzódó tárgyalási stratégiát alkalmaz, legutóbb három hónapja nem válaszolt a levelükre, ezért döntöttek úgy, hogy nem várnak tovább és lépnek, elindítják kutatási programjukat.

 

A szakképzésben oktatók bére is emelkedik

A köznevelésben dolgozó pedagógusok béremelésével párhuzamosan 24 ezer szakképzésben oktató bérét is emeli a kormány.

Az oktatók átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak, amit az érintettek már február elején megkapnak. Ez összesen hatvanmilliárd forintot jelent, és az állami és nem állami fenntartású szakképzési intézményekben oktatók egyaránt megkapják. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdő oktatók bére 582–620 ezer forint, a már tapasztaltabb oktatóknak 670–720 ezer forint, a régóta oktató, tapasztalt pedagógusoknak pedig akár a 800 ezer forintot is elérheti a fizetése – részletezte. Arra is emlékeztetett Hankó Balázs, hogy ez lesz a harmadik béremelés 2020 óta a szakképzésben dolgozók esetében.

 

Az óvónők is számíthatnak a béremelésre

Az ország minden óvónőjének januári bére már 32,2 százalékkal emelt bér lesz, a következő évben pedig további 21 százalékkal emelkedik a keresetük.

A kormány számára kifejezetten fontos az óvodák fejlesztése és az óvónők megbecsülése,

ezért lényeges, hogy a végre elindult pedagógusbér-emelés kiterjed az óvónőkre is – emelte ki Rétvári Bence. A Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára közölte:

meg tudtuk teremteni európai uniós és hazai forrásból a valaha volt legnagyobb óvónői béremelés kereteit, ez a két béremelés idén és jövőre is megvalósul, ezt összeadva a tavalyi és tavalyelőtti béremelésekkel, az óvónők esetében közel duplájára emelt bérről beszélhetünk.

Kitért arra is, hogy az elmúlt 13 évben 18 ezer új óvodai férőhelyet hoztak létre, az óvónők száma pedig 30 ezerről csaknem 31 ezerre nőtt. Az óvodák építésére, bővítésére és felújítására közel 320 milliárd forintot fordítottak az elmúlt években, és az étkezés a bölcsődékben és az óvodákban tíz gyerekből nyolc számára ingyenes – tette hozzá.

Németországtól Norvégiáig egyáltalán nem alapvető, hogy az óvodai ellátás ingyenes

– hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.

Meg kell becsülni a magyarországi óvodai rendszert, az óvónők munkáját, és „örülhetünk annak, hogy egyre inkább családbarát országban élünk”, ahol a családokat nemcsak anyagilag támogatja a kormány, hanem olyan intézményrendszer van a védőnőktől kezdve a bölcsődéken át az óvodákon keresztül az iskoláig, amely a család szempontjait tartja fontosnak – hangsúlyozta az államtitkár.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)