Sok évre börtönbe kerülhetnek a Lánchíd-botrány szereplői, ha beigazolódik a költségvetési csalás

Ifj. Lomnici Zoltán szerint nagy bajban van a baloldal.

– Ám amennyiben a vagyoni hátrány mértéke meghaladja az 500 millió forintot, különösen jelentősnek minősül, és a Btk. 396. § (5) bek. a) pontja szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – közölte Lomniczi.

Sajtóinformációk szerint a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás az A-Híd Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, valamint a kft. ebből 900 millió forintot továbbutalt-e Vig magán-, illetve ügyvédi letéti számlájára.

– Amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt aggódhatnak azok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak a jogellenességről, valamint a zugírászat miatt is bajba kerülhet az illetékes: akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – ismertette.

Milyen eszközök vannak most a hatóságok kezében? 

Lomnici Zoltán kiemeli, a NAV jövedéki igazgatási jogkörében ellátja a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, valamint a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. Bűnüldözési jogkörében eljárva nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését.

Tájékoztatása szerint mindezek keretében a hatóságok vizsgálhatják a például a pénzmozgásokat, azok megtörténtét igazoló dokumentumokat és körülményeket. A NAV lefoglalhat dokumentumokat és készpénzt is vagy bármilyen tárgyi eszközt, ami bizonyítékként szolgálhat az eljárás alatt. 

– A NAV többek között azt is vizsgálhatja, hogy érkeztek-e utalások, azaz banki megbízással történt fizetések Vig ügyvédi letéti számlájára azután, hogy a Kúria 2022 elején – bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen eltiltotta az említett ügyvédet hivatása gyakorlásától, illetőleg azután, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte őt a kamarai nyilvántartásból – mondta, hozzátéve, hogy abban az esetben, ha a hatóság számlagyárat derít fel, költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ami a számlabefogadóknál is vizsgálatot eredményez. 

Vizsgálóbizottság felállítását szeretné elérni a Jobbik és a Fidesz is

Vizsgálóbizottság felállítását szeretné elérni a Lánchíd felújítása kapcsán Brenner Koloman. A jobbikos politikus állítja, hogy a korábban a sajtóban napvilágot láttak, illetve hozzá is eljutottak olyan információk, amik a politikai felelősség kérdését vetik fel. Mindeközben a Fidesz is támogatja egy esetleges vizsgálóbizottság felállítását, amely vizsgálhatja, hogy van-e összefüggés a Lánchíd felújításának projektje, illetve a felújítást kivitelező cégnél lezajlott házkutatás között.

Az ügy hatósági kivizsgálása főszabályként a NAV-ra tartozik, amely 2023 őszén a kapcsolódó büntetőügyben 33 budapesti helyszínen folytatott le vizsgálatot, és lefoglalt dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt is bizonyítékként.

Ugyanakkor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 57. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Mötv. 115. § (1) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Mivel a szóban forgó ügy határozottan érinti a főváros gazdálkodását, a képviselő-testület köteles feltárni a történteket, erre pedig a legjobb eszköz a vizsgálóbizottság felállítása.

Ha bebizonyosodik a költségvetési csalás gyanúja, annak beláthatatlan politikai következményei lehetnek annak fényében, hogy kiemelt célként szerepelt a Lánchíd felújítása Karácsonyék 2019-es főpolgármesteri programjában. 

Ráadásul Karácsony 2019-es jelölti programja antikorrupciós elkötelezettséget és átláthatóságot ígért, például azzal, amikor kijelentette, hogy „az önkormányzati közbeszerzéseken létrehozzuk az antikorrupciós fehér listát, amelyen azok a korrupciómentes cégek és magánszemélyek szerepelnek majd, amelyekkel, illetve akikkel érdemes együtt dolgozni”.

Ez csak a kezdet? 

Arra a kérdésre, hogy eshetnek-e még ki csontvázak a szekrényből, az alkotmányjogász felidézte, számtalan botrányos ügy robbant ki a baloldalon az elmúlt időszakban, több fegyelmi eljárást vagy büntetőeljárást kezdeményeztek: vizsgálódott az Állami Számvevőszék (ÁSZ), valamint a NAV is. Nemrégiben az I. kerület polgármestere keveredett korrupciógyanús ügybe, miszerint – a tulajdonos állítása nyomán – védelmi pénzt követelhetett a híres Ruszwurm cukrászda fennmaradásáért még a 2019-es önkormányzati választások előtt. A botrány kapcsán fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben. 

– 2023 januárjában hat fővárosi kerület kormánypárti frakcióvezetője kezdeményezett fegyelmi eljárást polgármestere (Baranyi Krisztina IX. kerület; Kiss László III. kerület; László Imre XI. kerület; Cserdiné Németh Angéla XV. kerület; Szaniszló Sándor XVIII. kerület; Déri Tibor IV. kerület) ellen, amiért azok nem egyeztettek a kormánnyal az energiakompenzációról, és ezzel a kormánypárti politikusok szerint megkárosították saját kerületüket.

– Az ÁSZ a párttámogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget téve, a lefolytatott ellenőrzés nyomán megállapításokat tett a 2022-es baloldali összefogás pártjairól a kampányfinanszírozási ügyben. Az ÁSZ a tervezetében arról tájékoztatta a korábbi összefogás szereplőit, hogy a külföldről érkező támogatás ügyében indított vizsgálatban az első, 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak találták – összegezte Lomnici.

 

Hol csúszott el a baloldal?

Az alkotmányjogász felidézte, hogy ugyan Karácsony Gergely jó pozícióból indult és Budapestet 200 milliárd forintos többlettel vette át Tarlós Istvántól, már a vezetése első éveiben is pénzhiányról panaszkodott. – Kérdés, hogy hova tűnt ez a különösen jelentős összeg, illetve a visszatérően hangoztatott „kivéreztetés” rendkívül ellentmondásos azzal a gyakorlattal, hogy főpolgármester tízmilliókat osztott ki prémium gyanánt a különböző fővárosi cégek baloldalhoz köthető vezetőinek: 2023 júliusában saját hatáskörében eljárva, három BKK-s, illetve hat BKV-s vezető részére engedélyezte a kifizetéseket, amelyek összértéke 65 millió forint volt – emlékeztetett. Hozzátette:

– Jól járt a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, Barts J. Balázs is, akinek részére, a 2022. évi prémiumfeladatainak teljesítéséért – 9,48 millió forintot fizethet ki a vállalat a főpolgármester döntése nyomán. Mártha Imre, a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója is kapott 7,8 millió forintot.

De kérdéseket vet fel Karácsony Gergelyék „Budapesti Lakógyűlés” elnevezésű konzultációja is, amelyet több ponton is elmarasztalta az adatvédelmi hatóság, amely szerint a kérdőív nem más, mint politikai marketing. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2023. október 2-án tette közzé a fővárosi önkormányzatot számos ponton elmarasztaló ajánlását, például a konzultációban részt vehettek akár 14 éves korúak is, a tájékoztatóban meghatározott cél (a „Budapesti Lakógyűlés” lebonyolítása) nem felelt meg a GDPR-ban foglalt egyértelműségre vonatkozó követelménynek.

– Kérdés, hogy vajon Karácsonyék mire használják a jogellenesen megszerzett személyes adatokat? – tette fel a kérdést Lomnici Zoltán.

Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)