Szinte egyszerre vált sürgető kérdéssé Svédország NATO-csatlakozása a dollárbaloldal és a dollármédia számára. Mint ismert, a baloldali frakciók közösen jegyzett levélben fordultak Kövér László házelnökhöz, amelyben rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezték, hogy az Országgyűlés döntést hozzon Svédország NATO-csatlakozásáról. A Fidesz azonban nem megy el az ellenzék által kezdeményezett parlamenti ülésre, tehát az Országgyűlés február 5-én sem szavazza meg a svédek NATO-csatlakozását.
Akcióban a dollármédia
A baloldali kezdeményezéssel egy időben a baloldali propagandasajtónak is égetően fontos lett Svédország NATO-csatlakozásának kérdésköre: a csütörtöki Kormányinfón például több tucat kérdést feltettek a témában.
A Telex nevében tíz kérdést tett fel Gyurcsány Ferenc volt jegybankelnökének a fia, a Parlamentből alvás miatt kitiltott Simor Dániel. A következő kérdésekkel kérte számon Gulyás Gergelyt:
- „Szjjártó Péter azt mondta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki jóváhagyja a svédek csatlakozását. Mégis mi történt, hogy Magyarország lesz az utolsó?”
- „Miért ígérte ezt tavaly Szijjártó Péter?”
- „Biztonság szempontjából érdekünk hogy a svédek csatlakozzanak a NATO-hoz?”
- „Több szakértő úgy nyilatkozott, hogy jelentős változás lenne, ha Svédország csatlakozna…”
- „Egy labilis geopolitikai helyzetben egyensúlyban van az, hogy akadályozzák egy ország csatlakozását?”
- „Jelenleg az országgyűlési képviselők azt gondolják, hogy ha a svédek csatlakoznának a NATO-hoz, ők nem védenének meg minket a szövetség kötelékében?”
- „Önnek megvan a bizalma a svédek felé?”
- „Hány tagja van a frakciónak, aki bizalmatlan velük szemben?”
- „Emlékszik olyan esetre, hogy a kormány nem tudta átvinni az akaratát a frakción?”
- „Ez a döntés kétharmados támogatást igényelne a parlamentben?”
Hasonlóan járt el a 24.hu is, aki Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban nyolc kérdést intézett Gulyás Gergelyhez.
- „Mire várnak a svéd NATO-csatlakozás ügyében?”
- „Mondjon egy konkrét feltételt, konkrét lépést a bizalomhiány javítása érdekében!”
- „Kerülgetjük a forró kását, de ez egy nyilatkozatot jelentene a svéd miniszterelnöktől?”
- „A budapesti látogatás feltétel? Anélkül megszavazza a kormány a ratifikációt?”
- „Ha Svédország nem fog bizalomépítő lépéseket tenni, akkor a kormány nem támogatja a ratifikációt?”
- „Önt konkrétan mi nyugtatná meg a svédek részéről?”
- „Ez azért furcsa, mert a törököknek konkrét igényei voltak, a magyar kormány felé találgatások vannak!”
- „Akkor ezt a svédeknek kell kitalálni?”
A csütörtöki Kormányinfó után hétvégén a HVG durrantotta be a témát: egy kétrészes dokumentumfilmet tettek közzé oldalukon, amit Finnországban forgattak, Oroszország és a NATO új ütközőzónájának bemutatva a térséget.
Földes András, aki a Telextől igazolt át a HVG-hez, felvezető cikkében hangot ad kormánnyal egyet nem értő álláspontjának.
„A svéd NATO-csatlakozás hátráltatásának sagáját már úgy ismerjük, mint mondjuk a nagy klasszikus Jóbarátokat. Nem biztos, hogy mindenki látott minden részt, de egy-két jó poén azért a többségnek megvan. Volt az a rész, amikor Orbán nagyon szerette volna a svéd, és akkor még finn csatlakozást is, ám sajnos a tőle teljesen függetlenül gondolkozó Fidesz-frakcióban egyesek ágáltak ez ellen. De nagyot ment az az epizód is, amikor kiderült, hogy a svéd köztévé évekkel ezelőtt a magyar demokrácia romló állapotáról készített filmet, amin Szijjártó Péter annyira megsértődött, hogy azt a svéd kormánynál is szóvá tette, így egyúttal meg is erősítve a film állításait. És sokat szerették a magyar kormánydelegáció útját, ahol a fideszes csinovnyikok a demokrácia állapotát vizsgálták a skandináv országban” – írja a Finnországban forgatott világháborús hangulatú filmjének beharangozójában.
Az amerikaiak fokozzák a nyomást?
A fentiekkel egy időben az Amerikai Nagykövetség honlapján a következő nyilatkozatot jelentette meg a magyar Országgyűlés 2024. február 5-i, hétfői rendkívüli ülésével kapcsolatosan:
Mivel Magyarország marad az utolsó szövetséges, aki ratifikálja Svédország NATO-tagságát, az Egyesült Államok üdvözli a február 5-re, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelentését, amely közös biztonságunk e kulcsfontosságú kérdéséről szól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni fog. A hétfői ülésszak lehetőséget biztosít erre.
Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, nincs értelme február 26-a előtt összehívni az Országgyűlést a svéd NATO-csatlakozás miatt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is kijelentette viszont, arra számít, hogy az első rendes ülésen szavaz a parlament a NATO-tagságról. A Fidesz-frakciója egyébként korábban azt is egyértelművé tette, hogy megvárja a döntéssel a magyar–svéd miniszterelnöki találkozót. Furcsa helyzet állt ugyanis elő azzal, hogy a kormány jelezte, hogy támogatja a svédek csatlakozását is, azonban a frakcióban ezt többen is ellenzik, ezért nem biztos, hogy megkapná a kétharmados többséget egy szavazáson a parlamentben.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Pontus Lundahl)
