Eljárási hiba történt?
A legfontosabb mozzanata az eljárásnak talán az volt, amikor a tragédia 3. évfordulóján, 2023 július 5-én helikopteres helyszíni bejárást tartottak. Az eseményre a Kemma munkatársa is elment, ahonnan elsőként számolt be a történtekről. Akkor Tóth M. Gábor a portálnak elmondta: úgy vélik, hogy a jogszabály egyértelmű rendelkezése szerint jogellenes, hogy a sértetti jogutód, vagyis Oroszi Zsolt nővére, illetve a jogi képviselője nem szállhatott fel a helikopterre a bizonyítási eljáráskor. Az ügyvéd úgy tudja, a bíró azzal indokolta a döntését, hogy a helikopternek grammra pontosan akkora súlyúnak kell lennie, mint a tragédia idején – írják. Hozzátették: a bizonyítási eljárás utáni első tárgyalást 2023. október 5-re tűzték ki, azonban ez végül elmaradt.
Az ügyész, illetve az elhunyt nővérének az ügyvédjének perbeszéde után a vádlott, vagyis a katonai helikopter pilótájának ügyvédje szólalt fel most kedden. Szerinte a tanúvallomások azért nem relevánsak, mert mindenki a földről látta az eseményeket. Illetve a légi baleset okozására vonatkozó jogszabályok nem vonatkoznak kutató-mentő tevékenységre. A védő szerint téves az a megközelítés, hogy a gépparancsnoknak kellett volna tájékozódnia minden mentési tevékenységről. Többek között nem tudhatta, hogy a fán lévő siklóernyős levette-e a sisakját, rögzítve van-e a fához.
A magasból a vádlott csak az élénk színű ernyőt látta, a sértettet nem.
– közölte a portál.
A védőügyvéd kiemelte, hogy a kárhelyszínparancsnoknak kellett volna a mentést irányítania, ő volt, aki a földről, illetve a magasból is látta a helyszínt. Kötelessége lett volna minden olyan információt átadnia arról, ami a sértettet veszélyeztetheti. A pilóta a magasból nem tudhatta, hogy melyik faágon és hogyan akadt fenn a siklóernyős. Ehhez kellett volna a kárhelyszínparancsnok, aki elmondja neki, hogy mennyire van veszélyben Oroszi Zsolt. A helikopter szakszemélyzete pedig tisztában volt azzal, hogy a kárhelyszínparancsnoknak kell megítélnie a helyzet veszélyességét. Így az ő jelzése alapján jártak el – mutatott rá az ügyvéd.
A földön lévők nem segítettek, csak videóztak
A védőügyvéd szerint mindenki vallomásában van egy fontos közös dolog, méghozzá az, hogy a földön tartózkodó személyek egyike sem tett semmit azért, hogy elhárítsák a veszélyt. Vagyis hogy szóljanak a kárhelyszínparancsnoknak a veszélyről. Helyette videóztak. A legközelebb, csupán ötven méterre álló, veszélyt észlelő tanú a két berepülés között biztonságosan odamehetett volna a parancsnokhoz jelezni a veszélyt. Azonban ezt a tájékoztatást már csak akkor tették meg, amikor a siklóernyős leesett. Pedig ha időben szólnak a pilótának, akkor 2-3 másodperc alatt elhagyhatta volna a fa környékét – írják.
A védőügyvéd szerint Oroszi Zsolt nem a siklóernyősöknek előírtak szerint járt el:
kimászott a hevederből, levette a sisakot és nem rögzítette magát a fához.
– közölték. Hozzátették: végszóként pedig annyit mondott az ügyvéd, hogy a felsorolt bizonyítékok alapján nem a megfelelő embert állították a bíróság elé.
A bíró március 26-ra napolta el a tárgyalást.
