Nem Brüsszelt kell Magyarországon képviselni, hanem hazánkat kell képviselni Brüsszelben

Napirend előtti felszólalásokkal folytatódott a parlament munkája.

Fotó: Ladóczki Balázs

– Magyarország gyászolja a háború áldozatait és együttérez az árvákkal, valamint az özvegyekkel – fogalmazott Juhász Hajnalka a parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában. A KDNP országgyűlési képviselője elmondta, hogy hazánk a történetének legnagyobb humanitárius programjával segíti a menekülteket.

– Harctéri és katonai megoldása nincs ennek a konfliktusnak, ezért a magyar kormány nagyon fontos szerepet akar játszani a békefolyamatban – húzta alá a kormánypárti politikus. Jelezte, hogy Brüsszel irányt tévesztett, mivel a szankcióknak köszönhetően Európa gazdasága és versenyképessége megroppant. Kiemelte, hogy nem valósult meg a szankcióknak az a célja, hogy elérjük a békét.

Az európai piacok nyitva maradtak a kétes eredetű ukrán gabona előtt, és nincs olyan válasz, ami erre megnyugtató lenne az európai gazdák számára. Az ukrán mezőgazdasági termékeknek az ellenőrizetlen beengedése az európai piacra beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel jár

– húzta alá Juhász Hajnalka.

Szót ejtett arról is, hogy a migráció kérdésében a megoldást képviseli Magyarország a brüsszeli irányvesztéssel szemben. Továbbá leszögezte, hogy nagy értékvesztése Brüsszelnek az ideológiai zsarolás.

Nem Brüsszelt kell Magyarországon képviselni, hanem hazánkat kell képviselni Brüsszelben

– szögezte le a képviselő.

Válaszában Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese leszögezte: ismét bebizonyosodott, hogy ha egy tagállam nem ért egyet a háború, a migráció vagy a gender kérdésében, akkor azt Brüsszel zsarolni kezdi. Felhívta a figyelmet, hogy a kormány mindent meg fog tenni a magyar érdekek védelméért. – Békét akarunk Ukrajnában, nem vagyunk hajlandók illegális migránsok befogadására, és ragaszkodunk ahhoz is, hogy a társadalom a családra épül, amelyben az anya nő, az apa pedig férfi – tette hozzá.

Sztojka Attila, a Fidesz képviselője a napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a rendszerváltás utáni legsötétebb időszakot tapasztalhatták meg 2008–2009 között. Emlékeztetett, hogy tizenöt évvel ezelőtt történt a roma gyilkosságsorozat legdrámaibb tragédiája, amikor Tatárszentgyörgyön a hajnali órákban egy roma család házát Molotov-koktéllal gyújtották fel, majd a kimenekülő apát és fiát a gyilkosok lelőtték.

Emlékeznünk kell a tizenöt évvel ezelőtti tragédiákra, pontosan azért, hogy soha többet ne fordulhassanak elő hasonló esetek sem

– hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Mint mondta, a 2006–2010 közötti időszakban a baloldal és a Jobbik a politikai építkezését a társadalom megosztásában látta megvalósíthatónak, és az akkori baloldali kormányzat nem tett ezek ellen semmit.

– Amikor baloldali kormányok vannak, akkor a szélsőséges megnyilvánulások sokkal gyakoribbak. A baloldal azért sem lépett fel ezek ellen, mert a saját hatalomban maradását azzal akarta alátámasztani, hogy szavakban elítélik a szélsőségeket, de nem tudnak vagy nem akarnak fellépni ellene – válaszolta Rétvári Bence. A Belügyminisztérium miniszterhelyettese közölte, hogy a Fidesz–KDNP kormánya zéró toleranciát hirdetett a rasszizmussal szemben. – Szigorúan szankcionáljuk a gyűlölködést, a gyűlöletkeltést, a megfélemlítést, valamint a terrornak minden formáját. Ezzel szemben a baloldalon erre semmilyen készség nincsen – tette hozzá.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Ladóczki Balázs)