Ő lesz a következő magyar köztársasági elnök

Az Alkotmánybíróságról a Sándor-palotába költözhet Sulyok Tamás, miután a miniszterelnök javaslatára őt fogja jelölni a Fidesz és a KDNP köztársasági elnökek Novák Katalin lemondása után. Bemutatjuk az új álllamfőt.

2024. 02. 22. 14:01
BPM_20220601 (6)
Sulyok Tamás Alkotmánybíróság elnöke 20220601 Budapest Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mai sajtótájékoztatóján, Balatonalmádiban bejelentette, hogy Sulyok Tamást fogják jelölni köztársasági elnöknek. Az Alkotmánybíróság elnökét a miniszterelnök – aki egyben a Fidesz elnöke is – javaslatára támogatják a kormánypártok. 

A 67 éves Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az Alkotmánybíróság honlapján elérhető információk szerint a jogászt az Országgyűlés 2014. szeptember 27-én választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Sulyok Tamás 2016 áprilisa óta látja el az alkotmánybíróság elnökének pozícióját. Nős, két gyermek édesapja.

Az alkotmánybíróság elnöke az alkotmánybírók függetlenségével kapcsolatban korábban a Magyar Nemzetnek is nyilatkozott. Akkor az alkotmánybíróság elnöke a bírálatokra reagálva elmondta, ízlés dolga, hogy ki kit nevez pártkatonának, de a történelem megmutatta, hogy a címkézés nem vezet semmi jóra.

Az uniós és tagállami jog kapcsolatának ügyében az Alkotmánybíróság elnöke lapunknak elmondta, az unióban 27 tagállami jog van, és egy sui generis (egyedi jellemzőkkel bíró) európai jogrendszer, amelyek egyenrangúak, nincs alá- és fölérendeltség. A tagállami bíróságok tehát nincsenek alárendelt pozícióban az Európai Bírósághoz képest. Ha konfliktus támad a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között, ezt csak kölcsönös párbeszéddel lehet feloldani, nincs olyan bírói fórum, amely az utolsó szót ki tudja mondani.

Az Európai Bíróság döntései ettől még érvényesek ránk nézve, ugyanúgy, mint a saját bíróságaink határozatai, ítéletei. Ráadásul minden tagállamra kötelezők. Az uniós jognak elsőbbsége van a tagállami jogokkal szemben, de nem az alkotmányjogokkal, amelyeket az uniós alapszerződés tagállami jogkörben hagy

– emelte ki Sulyok Tamás.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.