„Az alkotmánybírák függetlenek”

Ízlés dolga, hogy ki kit nevez pártkatonának, de a történelem megmutatta, hogy a címkézés nem vezet semmi jóra – jelentette ki lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke Karácsony Gergely azon nyilatkozatára reagálva, amelyben az alkotmánybírákat sértegette, mert megsemmisítették a főváros által kezdeményezett népszavazásokról szóló kúriai döntést. Emlékeztetett: a történelemben volt már ilyen, az ötvenes években például kuláknak bélyegezték meg a középparasztságot és bebörtönözték, megfosztották a méltóságuktól ezeket az embereket. A Fudan Egyetemről szóló népszavazást egyébként az Alkotmánybíróság szerint azért nem lehet megtartani, mert nemzetközi szerződést érint, az álláskeresési járadékról szólót pedig azért, mert befolyásolja a költségvetést – emelte ki az elnök.

Sulyok Tamás Alkotmánybíróság elnöke 20220601 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– Azt nem tartja lehetetlen elképzelésnek, amit a baloldal miniszterelnök-jelöltje hangoztatott a kampány során, hogy akár feles többséggel is el lehetne törölni a jelenlegi alaptörvényt vagy akár megszüntetni az Alkotmánybíróságot?
– Aggályos, hogy ezt az elképzelést egy miniszterelnök-jelölt is magáévá tette, nemcsak a jogászok egy szűk csoportjának véleménye volt. Abban minden komoly szakembernél egyetértés van, hogy a kétharmados törvényeket nem lehet feles többséggel megváltoztatni, az alkotmányt pedig mindig is csak kétharmados többséggel lehetett módosítani. Az Alkotmánybíróság azonban még kétharmados többséggel, sőt egyhangú szavazással sem váltható le. Az alkotmánybírákat ugyanis határozott időre választják a parlamentek, és ez alatt az idő alatt csak maga a testület távolíthatja el az Alkotmánybíróság tagjait, szigorúan meghatározott szabályok szerint. Azért választják meg ezeket a közjogi tisztségviselőket hosszabb időre, hogy ciklusokon átívelő legyen az intézmény vezetése.

– Ehhez képest Karácsony Gergely nemrég a népszavazási kezdeményezéseik megsemmisítése miatt pártkatonáknak nevezte az alkotmánybírákat. Hogyan történik az alkotmánybírák megválasztása? Köze lehet ehhez a tagok politikai, világnézeti meggyőződésének?

– Az Alkotmánybíróság tagjait, mint ahogyan erre már utaltam, a parlamentek választják meg mindenütt Európában. Ez egy választott tisztség, ellentétben az egyéb bíróságok tagjaival, akiket a köztársasági elnök nevez ki. 

Sulyok Tamás (Fotó: Bach Máté)

Az alkotmánybírák tehát függetlenek, és a jogszabályok szerint szigorú feltételei vannak annak, hogy kik tölthetik be ezt a tisztséget. Fontos például a komoly szakmai tudás, a tapasztalat és az életkor is, csak 45 és 70 éves kor között lehet valakiből alkotmánybíró. Az alkotmányozónak ezzel az a szándéka, hogy kiemelkedő jogi szaktudású személyek lássák el ezeket a feladatokat. És talán ami ebből a szempontból a legfontosabb, hogy Magyarországon egy politikai összeférhetetlenségi szabály is érvényben van az alkotmánybírákra nézve, négy évig senki sem választható meg erre a pozícióra, aki bármilyen párt- vagy kormányzati szervezet vezetője volt.

– Mivel az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja meg, ahol kétharmados többségben van a konzervatív oldal, felmerülhet, hogy olyanokat választanak meg erre a tisztségre, akik ehhez a világnézethez, a kormányzó pártokhoz állnak közelebb.

– Úgy gondolom, hogy ennek ellenére a testületünk jogi gondolkodásában igen sokszínű. Az viszont Európában egyedülálló, hogy ilyen régóta egy pártszövetségnek van kétharmados többsége a parlamentben, nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a közvélemény egy része az „ördögöt” látja ott is, ahol nincs. Ez viszont a véleménynyilvánítási szabadság alapjogának körébe tartozik, amit nekem hivatalból is védenem kell, hiszen alkotmányos érték. Az, hogy valaki valakit pártkatonának nevez vagy sem, ízlés dolga. Az én történelmi tapasztalatom az, hogy a címkézés és az előítélet soha nem vezetett jóra. Csak egy, a korosztályom által jól ismert példa erre: egykor megbecsült, tekintélyes emberek voltak a középparasztok, akiket később, az ötvenes években kuláknak neveztek és börtönbe csuktak. Megfosztották őket a tekintélyüktől. Én ezért sem aggatok soha címkéket senkire.

– Nézzük, mi váltotta ezt ki a főpolgármesterből! A Kúria Fudan Egyetemmel kapcsolatos népszavazásról szóló döntését azért semmisítették meg, mert álláspontjuk szerint ez nemzetközi szerződést érint. A referendum azonban nem erről a szerződésről szólt volna, hanem a Fudan Hungary Alapítványról szóló törvény eltörléséről. Mégis, miért nem fogadták el a bírósági döntést?

– Az alaptörvény szerint a népszavazásnak korlátja a nemzetközi kötelezettségvállalás. Az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy egy nemzetközi kötelezettségvállalást végrehajtó törvény nagyon is szorosan kapcsolódik ehhez a nemzetközi kötelezettségvállaláshoz. Ennek megszüntetéséről ezért nem lehet referendumot tartani.

– Az álláskeresési járadék meghosszabbításáról viszont az álláspontjuk szerint azért nem lehet népszavazást tartani, mert költségvetést érintő kérdés. A járadék forrása azonban úgynevezett felülről nyitott  tétel, ez pedig a költségvetési törvény módosítása nélkül is változtatható. Miért nem lehet akkor erről szavazni?

– A Kúriának az volt az álláspontja, hogy akkor kizárt a népszavazás egy kérdésben, ha a költségvetési törvényt érinti. Az Alkotmánybíróság szerint azonban ez egy formalista értelmezés. Nemcsak a költségvetési törvényhez való kötődés számít, hanem egyáltalán az összes költségvetést érintő kérdésben sem helyes megengedni a referendumot. Gondoljunk bele, mi lenne, ha arról hirdetnének meg népszavazást, hogy legyen a jelenlegi mérték ötszöröse a nyugdíj. Nyilvánvaló, hogy ezt mindenki megszavazná, de beláthatatlan következményekkel járhatna az állam, a gazdaság stabilitása szempontjából.

– A kormány ismét bevezette a veszélyhelyzetet a szomszédunkban dúló háború miatt. Korlátozhatják-e emiatt az Alkotmánybíróság tevékenységét is?

– Alapvető szabály, hogy az Alkotmánybíróság tevékenysége a különleges jogrend idején sem korlátozható, bár az expressis verbis nincs benne az alaptörvényben, hogy ha a különleges jogrend idején bizonyos törvényhozási tárgyakban rendszeresen kormányrendeletek születnek, az Alkotmánybíróságnak szorosabban kell követni a jogalkotást, mint egyébként. A pandémia idején is mindig soron kívüli eljárásban bíráltuk el a sürgősségi kormányrendeletek ellen benyújtott indítványokat. A különleges jogrend sajátossága, hogy szükségesség és az arányosság mércéje megváltozik, vagyis több korlátozást kell az alapjogoknak eltűrnie. Szerencsés helyzet, hogy a magyar alkotmányos rend ezt megfelelően szabályozza, számos más európai országban a pandémia alatt az okozott problémát, hogy lehet-e egyáltalán rendeletet hozni a lezárásokról, a kijárási tilalomról vagy az oltási kötelezettségről. Az államnak azonban fontos intézményvédelmi kötelezettsége, hogy védje az emberi életet, a biztonságot egy ilyen szükséghelyzetben.

– Sok bejelentés érkezett önökhöz az alapjogok megsértése miatt a járvány idején, amikor például egyes munkahelyeken kötelező volt a dolgozóknak beoltatni magukat?

– Nagyon sok ilyen beadvány érkezett, de alapvető problémákat nem találtunk sem a kijárási tilalom miatt, sem a kötelező oltások kapcsán. Ezek tényleg olyan fontos állami érdeket szolgáltak, amelyeket méltányolni kellett, nemcsak nálunk, hanem egész Európában, az egész világon.

– Egy, a járványhoz is köthető konkrét ügyben a Kúria is kifogást emelt. A Vakcinainfo internetes regisztrációs oldal révén megismert e-mailekre olyan kormányzati üzenetek érkeztek, amelyek nem az egészségről szóltak, hanem a háborúról. Miért tartották alaptörvény-ellenesnek ezt a kúriai döntést?

– Az Alkotmánybíróságnak ebben az ügyben nem az adatvédelmi szabályok betartását kellett vizsgálnia, hanem azt, hogy egy választási kampány idején egy kormányzati szerv milyen tartalmú nyilatkozatot tehet. Az ugyanis sérti a választási törvényt, ha egy kormányzati szerv valamelyik párt vagy valamelyik jelölt mellett folytat kampányt. Az Alkotmánybíróság, megvizsgálva ennek a levélnek a szövegét, arra a következtetésre jutott, hogy a kormány néhány nappal a háború kitörése után a háborúról tájékoztatott, vagyis a tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. Igaz, hogy a kabinet érvei mellett ismertették egy mondatban az ellenzék ezzel kapcsolatos álláspontját is, de ez nem számít kifejezetten kampánytevékenységnek. A tájékoztatási kötelezettséghez ugyanis ez is hozzá tartozik.

– A pedagógus szakszervezetek szerint súlyosan korlátozzák a sztrájkjogaikat azzal a törvénnyel, amelyet Novák Katalin államfő írt alá a napokban. Ezért alkotmányjogi panasszal élnek az Alkotmánybíróságnál. Megérkezett már ez a beadvány? És ha igen, foglalkoznak-e vele?

– Ezzel kapcsolatban nem mondhatok semmit, hiszen folyamatban lévő ügyről van szó. Az majd a konkrét indítványból állapítható meg, hogy a panasz érdemben vizsgálható lesz-e. Elviekben azt lehet mondani, hogy ha valakit egy jogszabály közvetlenül sért az alapjogaiban, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat a jogsérelem megszüntetése érdekében. Ha megérkezik ez a panasz, el fogjuk bírálni.

– Mire számít Novák Katalin köztársasági elnöktől a jövőben, több törvényt fog például visszaküldeni önökhöz előzetes normakontrollra, mint  az elődei?

– Nálunk ez azért egyik köztársasági elnöktől sem volt olyan gyakori, mint például Romániában, ahol szinte hetente történik ilyen. És ez független attól, melyik parlament is szavazott bizalmat az államfőknek. Göncz Árpád hatszor, Mádl Ferenc hétszer, Sólyom László tizenhétszer, Schmitt Pál egyszer, Áder János kilencszer élt ezzel a lehetőséggel. Amennyiben ilyen normakontrollok igénye érkezik majd Novák Katalintól is, azokat természetesen az előírt harmincnapos határidőn belül meg fogjuk vizsgálni. Egyébként jó az emberi kapcsolatom Novák Katalinnal, mindketten szegediek vagyunk, ismerjük egymást, biztosan jól együtt tudunk majd működni. Kívánom neki, hogy legmagasabb közjogi tisztség viselőjeként nagyon sikeres legyen.

Borítókép: Sulyok Tamás (Fotó: Bach Máté)