Ki volt vajon eddig a legjobb köztársasági elnök? – tette fel a kérdést a Századvég legfrissebb összefoglalójában, és erre várják a Kontextus csatornáján a a nézők válaszát is. A Kontextus, miután
az Országgyűlés hétfőn megválasztotta Sulyok Tamást, a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik köztársasági elnökét, sorra vette az 1990 után megválasztott államfőket.
– A rendszerváltás óta hat (plusz két ideiglenes) köztársasági elnöke volt Magyarországnak. Közülük kettő lemondott, kettő végigvitte a két ciklust, kettő pedig „egyciklusos” volt – olvasható a Századvég elemzésében, a Kontextus friss adásából pedig kiderül, kinek a nevéhez milyen fontos események, tettek vagy épp konfliktusok fűződnek.
A műsorban bemutatják a jogász-közgazdász Novák Katalin szakmai életútját a Külügyminisztériumtól a Sándor-palotáig. – Egész tevékenysége, közéleti szerepvállalása során kiemelt hangsúlyt kapott a nők és a családok helyzete. Nő-, család- és gyerekbarát szemlélete és politikai tevékenysége az, ami miatt a kritikák kereszttüzébe került, miután kegyelmet adott egy pedofilügy egyik elítéltjének, akinek kilenc hónapja volt hátra a büntetéséből, házi őrizetben – részletezi a műsor. Felidézték:
sajtóhírek szerint a kegyelmi döntésért egykori főnöke és mentora, Balog Zoltán lobbizott nála, aki református püspöki minőségében vélhetően azzal igyekezett meggyőzni Novák Katalint, hogy az elítélt bármilyen vétket is követett el, azt inkább naivitásból, félelemből tette, mintsem hogy tudatosan a pedofil bűnös mellé állt volna.
– Novák Katalin, mint tudjuk, vállalta a politikai felelősséget a kegyelmi döntésért, és lemondott – tették hozzá.
Az adásban bemutatják Áder Jánost is, aki két cikluson, tíz éven keresztül volt Magyarország köztársasági elnöke, korábban a Fidesz egyik prominens politikusa volt, országgyűlési képviselőként, parlamenti elnökként, majd pedig EP-képviselőként. – Jelölésének napjától kezdve azzal támadta az ellenzék, hogy a Fidesz bábja. A történeti hűség kedvéért azonban el kell mondani, hogy számos törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek, azaz vétózott, az Alkotmánybírósághoz is fordult több esetben.
Elsősorban jogászként tekintett a feladatára, ő maga is elmondta, hogy nem a népszerűség, hanem a jog alapján mérlegel
– derül ki az elemzésből.
Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, sportdiplomata, az MDF idején madridi nagykövet, Horn Gyuláék alatt Andorrába is akkreditálták. – Később a Fidesz támogatásával elindult a főpolgármesteri posztért, még később a párt alelnöke, majd EP-képviselője lett – derül ki a Kontextus műsorából. Hozzátették,
2012-ben a sajtó megvádolta, hogy 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt plágium. Politikai nyomásra 2012. április 2-án lemondott.
Sólyom László ugyancsak jogász végzettségű államfő volt. – Állandó résztvevője volt a rendszerváltozást előkészítő Ellenzéki, majd pedig a Nemzeti Kerekasztalnak. Az Alkotmánybíróság tagja lett 1989-ben, aztán elnöke. Az Országgyűlés 2005. június 7-én választotta köztársasági elnökké, a szavazás harmadik fordulójában.
Ő is sokkal inkább jogászként, mint politikusként állt hozzá a tisztségéhez, olyannyira, hogy számos esetben, amikor a szokásjog alapján előzetesen konzultálnia kellett volna a politikai pártokkal (például a választások kiírásánál), ő ezt tudatosan nem tette
– sorolták.
Mádl Ferencre emlékezve úgy fogalmaznak, komoly nemzetközi tekintélyű jogászprofesszor volt, egy ciklust töltött hivatalában, botrányok nem fűződtek a nevéhez – így talán ma már rá emlékszünk a legkevésbé. 1995-ben az akkori ellenzék többsége (Fidesz, MDF, KDNP) jelöltje volt a köztársasági elnöki posztra, de a kormányzó baloldal ismét Göncz Árpádot választotta meg. 2000-ben aztán, immár kormánypártokként, a Fidesz és a Független Kisgazdapárt megszavazta.
– Göncz Árpád esetében beszélhetünk a legkevésbé kiegyensúlyozott időszakról – hangzik el a műsorban. A médiateret masszívan uraló baloldal jóságos nagyapaként, mindenki Árpi bácsijaként pozicionálta.
Az SZDSZ holdudvarából érkezett. Emlékezetes a taxisblokád, amikor, bár békére szólított fel, beszédét a tüntetők biztatásként fogták fel, nem véletlenül. Hivatali idejében népszerűnek számított,
a jobboldali kormánnyal vállalt konfliktusai mégis sokak ellenszenvét kiváltották – derül ki a Kontextus adásából.
