Ki volt vajon eddig a legjobb köztársasági elnök? – tette fel a kérdést a Századvég legfrissebb összefoglalójában, és erre várják a Kontextus csatornáján a a nézők válaszát is. A Kontextus, miután
az Országgyűlés hétfőn megválasztotta Sulyok Tamást, a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik köztársasági elnökét, sorra vette az 1990 után megválasztott államfőket.
– A rendszerváltás óta hat (plusz két ideiglenes) köztársasági elnöke volt Magyarországnak. Közülük kettő lemondott, kettő végigvitte a két ciklust, kettő pedig „egyciklusos” volt – olvasható a Századvég elemzésében, a Kontextus friss adásából pedig kiderül, kinek a nevéhez milyen fontos események, tettek vagy épp konfliktusok fűződnek.
A műsorban bemutatják a jogász-közgazdász Novák Katalin szakmai életútját a Külügyminisztériumtól a Sándor-palotáig. – Egész tevékenysége, közéleti szerepvállalása során kiemelt hangsúlyt kapott a nők és a családok helyzete. Nő-, család- és gyerekbarát szemlélete és politikai tevékenysége az, ami miatt a kritikák kereszttüzébe került, miután kegyelmet adott egy pedofilügy egyik elítéltjének, akinek kilenc hónapja volt hátra a büntetéséből, házi őrizetben – részletezi a műsor. Felidézték:
sajtóhírek szerint a kegyelmi döntésért egykori főnöke és mentora, Balog Zoltán lobbizott nála, aki református püspöki minőségében vélhetően azzal igyekezett meggyőzni Novák Katalint, hogy az elítélt bármilyen vétket is követett el, azt inkább naivitásból, félelemből tette, mintsem hogy tudatosan a pedofil bűnös mellé állt volna.
– Novák Katalin, mint tudjuk, vállalta a politikai felelősséget a kegyelmi döntésért, és lemondott – tették hozzá.
Az adásban bemutatják Áder Jánost is, aki két cikluson, tíz éven keresztül volt Magyarország köztársasági elnöke, korábban a Fidesz egyik prominens politikusa volt, országgyűlési képviselőként, parlamenti elnökként, majd pedig EP-képviselőként. – Jelölésének napjától kezdve azzal támadta az ellenzék, hogy a Fidesz bábja. A történeti hűség kedvéért azonban el kell mondani, hogy számos törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek, azaz vétózott, az Alkotmánybírósághoz is fordult több esetben.
Elsősorban jogászként tekintett a feladatára, ő maga is elmondta, hogy nem a népszerűség, hanem a jog alapján mérlegel
– derül ki az elemzésből.