A magyar nemzeti érdek azt kívánja, hogy Európában béke legyen

Zsigmond Barna Pál államtitkár a parlamentben elmondta, hogy utat kell keresni a fegyverszünethez az orosz–ukrán háborúban.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Ladóczki Balázs) Fotó: Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Ladóczki Balázs)

– A magyar kormány és a Fidesz-frakció álláspontja a háború kitörése óta egyértelmű. A béke oldalán állunk – fogalmazott Halász János a parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában. A Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette: minél tovább tart az orosz–ukrán háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye.

– Emmanuel Macron francia elnök már nyíltan számol a harmadik világháború kitörésének az esélyével, amikor kijelentette, hogy szükség lehet a nyugati szárazföldi hadműveletekre Ukrajnában – részletezte a kormánypárti politikus. Szerinte megdöbbentő, hogy a francia elnök az atomfegyvereket is megemlítve úgy fogalmazott, hogy Franciaország felkészül minden forgatókönyvre.

Halász János emlékeztetett, hogy Macron nem először beszélt arról, hogy NATO-csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. Jelezte, hogy több európai politikus is egyetért ebben a francia elnökkel.

– Ezt a fajta háborús pszichózist elutasítjuk, és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot is belerángassák a háborúba. Álláspontunkkal nem vagyunk egyedül, mivel az európai emberek többségének elege van a háborúból – rögzítette a Fidesz képviselője. Mint mondta, elképesztő, hogy a magyar baloldal ebben a helyzetben még mindig háborúpárti. – Ha a baloldalon múlna, Magyarország már rég belesodródott volna a háborúba – tette hozzá.

Válaszában Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára leszögezte: a magyar nemzeti érdek azt kívánja, hogy Európában béke legyen, és hazánk maradjon ki a háborúból.

A konfliktusnak csak egy tűzszünettel lehet véget vetni, amely megteremti azt a keretet, amelyben a tartós békéről tudunk értelmes párbeszédet folytatni. A tagállamoknak előbb vagy utóbb számot kell vetniük arról, hogy egy fegyveres konfliktus a végsőkig nem tartható fenn és utat kell keresni ahhoz, hogy a fegyverszünethez és a békéhez jussunk

– tette hozzá.

Az ülés kezdetén Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte: nyolcvan évvel ezelőtt, 1944-ben, március 19-én a német haderő megszállta Magyarországot, és ezzel 46 évre elveszett az ország önrendelkezése. 

Magyarország nem volt többé szabad és független állam, ahogy egy évvel később sem, amikor a német fennhatóságot a szovjet katonai megszállás váltotta fel

– fogalmazott. Mint közölte, 1944. március 19. a magyar történelem gyásznapja azért is, mert ezután vette igazán kezdetét a holokauszt a magyarországi zsidóság számára. Emlékeztetett, hogy 437 ezer magyarországi zsidót deportáltak, többségüket a hírhedt auschwitzi koncentrációs táborba.

– Az Országgyűlés kegyelettel emlékezik meg azokról, akik Magyarország német megszállásának következtében meghurcoltattak, életüket veszítették. Tisztelettel hajt fejet azok előtt, akik fegyverrel fordultak szembe a megszállókkal – mondta Lezsák Sándor.

Latorcai János, a KDNP képviselője napirend előtt a 2004-ben elhunyt Isépy Tamásról, a KDNP politikusáról, volt frakcióvezetőjéről emlékezett meg. A 100 éve született Isépy Tamást a rendszerváltás egyik meghatározó politikusaként és olyan kereszténydemokrata államférfiként jellemezte, akinek felkészültségét, tisztességét pártállástól függetlenül elismerték. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára arról beszélt, ma sok politikus a lájkok számában méri a népszerűséget, Isépy Tamás viszont még abban az időszakban élt, amikor elvei melletti kiállása miatt személyi szabadságát, egzisztenciáját kockáztatta. 

A KDNP számára példaként szolgál az ő életútja

– hangsúlyozta.

Varju László, a DK politikusa a napirend előtti felszólalásában azt követelte a kormányoldaltól, hogy támogassa a Gyurcsány-párt kezdeményezését egy vizsgálóbizottság felállításáról; a testület a gyermekvédelmi intézményekben elkövetett pedofil bűncselekményeket tárná fel. Azt ígérte, hogy a DK a kormányváltás után rendbe teszi a gyermekvédelem ügyét és kisöpri a rendszerbe benőtt pedofilhálózatot. 

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: egyetértenek azzal, hogy ne legyenek olyan politikusok, akik a törvények felett állnak, ezért arra szólította fel Varjú Lászlót, hogy az ellene hozott jogerős ítélet miatt mondjon le.

Arra is kitért, hogy amikor a baloldal kormányzott Magyarországon, akkor mindösszesen 81 pedofilt zártak börtönbe, most pedig 663-an ülnek börtönben. Ez szerinte egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ki az, aki börtönbe akarja juttatni a pedofilokat, ki az, aki ki akarja őket vonni a társadalomból és ki az, aki nem.

Azzal vádolta a baloldalt, hogy kormányzása alatt 13 milliárd forintot vett el a gyermekvédelemtől, miközben 2010 után a kormány 40 milliárdról 120 milliárd forint fölé emelte a gyermekvédelmi intézmények támogatását. Arra is kitért, hogy az ellenzéki vezetésű újbudai önkormányzat a panaszok, bejelentések ellenére csak akkor lépett egy pedofil elkövetővel szemben, amikor a sajtóban megjelent az ügy.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Ladóczki Balázs)