A Momentum „őszödi beszéde” és ami abból kimaradt

Újabb mérföldkőhöz érkezett a baloldal a Momentum egyik elnökségi tagjának, Hajnal Miklósnak a napokban tett példátlan nyilatkozatával, amely szerint az európai parlamenti képviselőik érdeme, hogy Brüsszel megvonja Magyarországtól az uniós pénzeket. A most induló cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan ásták alá folyamatosan a magyar érdekeket az uniós intézményekben az ellenzék egyes pártjai és politikusai, illetve milyen konkrét lépéseket tettek a nekünk járó EU-források visszatartásáért.

A döbbenetes kijelentések mindenki számára világossá tették, hogy a budapesti olimpia megtorpedózásával 2017-ben színre lépett Momentum európai parlamenti képviselői folyamatosan hazánk érdekeivel szemben politizálnak a legalapvetőbb kérdésekben is, így a nekünk járó uniós pénzek visszatartásában is jelentős szerepet vállaltak.

De ez a politikai értelemben hazaárulásnak minősülő tevékenység és szemlélet nem csak a Momentumot jellemzi, az egész baloldal az összes többi párttal együtt Magyarország ellen dolgozik. A következőkben konkrét példákkal mutatjuk be, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette balliberális ellenzék egyes szereplői mikor és hogyan lobbiztak azért, hogy Brüsszel megvonja, illetve visszatartsa hazánktól az uniós pénzeket.

Macront győzködték Donáthék

A 2022-es országgyűlési választások előtt, 2021 decemberében Dobrev Klára (DK), Donáth Anna (Momentum), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje Franciaország elnökével, Emmanuel Macronnal egyeztetett az uniós forrásokról. A találkozón Donáth Anna egyértelművé tette, hogy a 2022-es országgyűlési választás arról is szól, hogy Magyarország hozzájut-e az uniós pénzekhez.

Idézzük fel, mit is mondott akkor Donáth Anna: 

„Európa és Orbán Viktor között választ Magyarország jövő tavasszal – erről is beszéltünk ma Emmanuel Macron francia elnökkel budapesti látogatása során, a francia nagykövet rezidenciáján. A találkozón Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Dobrev Klára is részt vettek. Egyértelművé tettem: a tavaszi választások arról is szólnak, hogy Magyarország hozzájut-e végre azon uniós pénzekhez, amelyeket most a magyar kormány korruptsága miatt nem kapunk meg. Azaz egyedül a kormányváltás után, Márki-Zay Péter vezetésével tudunk olyan antikorrupciós garanciákat kiépíteni, amelyek biztosítják, hogy az EU-s pénzek oda érkezzenek meg, ahova szánták őket: kórházakra, iskolákra, munkahelyekre. Macron francia elnök is érti, amiről megválasztásunk óta beszélünk az Európai Parlamentben: hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal.”

A Facebook-oldalán közzétett beszámolója szerint tehát Donáth Anna a megbeszélésen arról győzködte a francia államfőt, hogy csak akkor juthat uniós forrásokhoz Magyarország, ha sikerül megbuktatni Orbán Viktor kormányát.

Összehangolt baloldali akció Magyarország ellen

A baloldali EP-képviselők hazánk elleni közös akciója volt az is, amikor aktívan részt vettek a Magyarországot 2022-ben ismételten elítélő Delbos-Corfield-jelentés elkészítésében. A 230 módosító indítványból Dobrev Klára 27-hez, Donáth Anna pedig 18-hoz járult hozzá, s „természetesen” egy sem irányult arra, hogy megvédje Magyarországot. 

A megdöbbentő részletek között szerepel, hogy a Dobrev Klára és Donáth Anna aktív közreműködésével készülő Delbos-Corfield-jelentés 2022. április 26-án közzétett indítványa arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a helyreállítási alaphoz benyújtott magyar terv jóváhagyásától. 

Megmozdult a Soros-hálózat is

Nem meglepő az sem, hogy a Delbos-Corfield-jelentéshez civilnek nevezett, de valójában politikai tevékenységet folytató szervezetek véleményét is kikérték, melyek között – a kiszivárgott anyagok tanúsága szerint – szinte csak a Soros Alapítvány (Open Society Foundation, OSF) fizetési listáján szereplő szervezetek találhatók. Az OSF honlapján található kereső szerint a Magyar Helsinki Bizottság 1,51 millió dollár, a Political Capital 270 ezer dollár, a Mérték Médiaelemző Műhely 48 ezer dollár, a K-Monitor 105 ezer dollár, az Amnesty International Magyarország 25 ezer dollár, a Háttér Társaság 15 ezer dollár, a Magyar LMBT Szövetség (Hungarian LGBT Alliance) csaknem 15 ezer dollár, a Transparency International Magyarország pedig 11 ezer dollár támogatásban részesült 2016 óta. Egyedül a Budapest Pride nem szerepel a fenti adatbázisban azon szervezetek közül, amelyek az Alapjogokért Központ által közzétett bejegyzés szerint közreműködtek a jelentés elkészítésében.

A baloldali EP-képviselők egytől egyig megszavazták a hazánk büntetését célzó jelentést

A jelentést 2022. szeptember 15-én fogadta el az Európai Parlament, mégpedig a magyarországi baloldali EP-képviselők szavazatával. A dokumentum szerint fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket. A jelentést 433 igen, 123 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett szavazták meg. Az összes jelenlévő magyar baloldali képviselő igennel voksolt. 

A jelentést támogató képviselők arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó európai szemeszterrel összefüggésben megfogalmazott összes ajánlásnak, valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságok kapcsolódó ítéleteinek. Azt is kérték a végrehajtó testülettől, hogy vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felvetődik az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata, valamint alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet. A képviselők továbbá azt is indítványozták, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon, ne pedig a kormányzati szervezeteken keresztül osszák el. 

Borítókép: Hajnal Miklós (Fotó: MTI/Mónus Márton)