– Az illegális migráció növekvő tendenciát mutat, az Európai Unió (EU) válaszai pedig nem vezettek a biztonság növekedéséhez, inkább csak menedzselték a migrációs hullámot – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a közszolgálati televízió adásában. Bakondi György úgy fogalmazott, hogy minden évben realizálódik a Soros-tervben megfogalmazott cél, miszerint évente egymillió illegális bevándorlót kell befogadni és szétosztani az európai országok között. Jelezte, hogy tavaly több mint egymillió menekültkérelmet nyújtottak be.
Óriási az utánpótlás, egyebek között a balkáni útvonalon is jelentős a növekedés és a zsúfoltság
– mondta. Tájékoztatása szerint Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Afganisztánból, Iránból és újonnan sokan már Afrikából is a balkáni útvonalon érkeznek. Felhívta a figyelmet, hogy a migránsok kvóták szerinti szétosztása mellett arról is jogszabályt fogadott el az Európai Parlament (EP), hogy nem vonhatók büntetőjogilag felelősségre azok a civil szervezetek, amelyek segítenek a migránsoknak.
– Még akkor sem vonhatók felelősségre, ha arányos díjazásban részesülnek. Vékony a határvonal az embercsempészek és a más módon, de pénzért segítők között – tette hozzá. Bakondi György úgy látja, a jogszabállyal kiveszik a civil szervezeteket az állam büntetőjogi hatalma alól. Véleménye szerint az Európai Parlament döntése hihetetlen, és a jogállamiság alapvető kritériumait sem veszi figyelembe.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak országok, amelyek nem várnak arra, hogy az Európai Unió apparátusa megvilágosodik, és 8-9 év után megváltoztatja az álláspontját a migrációval kapcsolatban. Példaként az Olaszország és Albánia közötti megállapodást említette, amelyben azt rögzítették, hogy ha nem olasz vizeken tartóztatnak fel vagy mentenek ki valakit a tengerből, az nem jogosult olasz területen benyújtani a menekültkérelmét.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy 2015 óta a terrorveszély jelenléte nem vitatható. Mint mondta, az ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak tömeges bejutása Európába olyan súlyos biztonsági fenyegetést jelent az itt élőkre, amelyet elsődleges kérdésként kellene kezelni.
Nem szociális, hanem biztonsági megközelítésre van szükség
– emelte ki. Elmondása szerint a migránsok radikalizálódnak, és egy országban a tíz százalék feletti muszlim népesség jelentősen befolyásolja a belső biztonságot. Szerinte időszerű lenne felismerni a fenyegetést, amelyet az emberek illegális, ellenőrizetlen beáramlása jelent. Reményét fejezte ki, hogy az EP-választásokat követően létrejövő új európai parlamenti többség a fontosságának megfelelően fogja kezelni a külső határok biztoságát.
