Közel a duplájára emelkedik a magyar tanárok bére

A diplomás átlagbérhez kötötték a tanárok fizetését, az uniós források megérkezése mellett ennek is köszönhető a történelmi léptékű pedagógus-béremelés – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy tanári életpályamodellről szóló uniós projekt nyitórendezvényén. A béremelés hatásai közül kiemelte a növekvő számú tanári pályára jelentkező diákot, illetve az oktatás minőségének emelését ösztönző intézkedéseket. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt tapasztalta, hogy nőtt a tanárok elégedettsége, és biztatónak nevezte, hogy többen jelentkeztek természettudományos tanárképzési szakokra.

Fotó: Havran Zoltán

– A kormány célja, hogy a pályaválasztáson gondolkodók számára minél vonzóbb legyen a pedagógusi pálya – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában megvalósuló „Pedagóguséletpálya-modell”, valamint „Pedagóguséletpálya-modell – hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusokat érintően” című EFOP Plusz projektek nyitórendezvényén. Az államtitkár felidézte:

a jövőre esedékes 21 százalékos béremeléssel együtt összesen 93,3 százalékos fizetésnövelést kapnak a tanárok négy év alatt, azaz szinte a duplájára emelkedik a pedagógusok illetménye.

A béremelés hatásai

Rétvári Bence örömtelinek nevezte, hogy az emelésbe uniós forrásokat be tudnak vonni, a nagyobb része azonban hazai forrásból valósul meg. A vetítési alap már a diplomások átlagbéréhez van kötve, és nem a minimálbérhez, így jelenleg egy tanár most átlagosan 652 ezer forintot keres. Az átlagos béremeléshez képest pedig húsz százalékkal többet kapnak azok a pedagógusok, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak – emelte ki az államtitkár. Hozzáfűzte: a teljesítménybérezés is egyre inkább ösztönözni fogja a pedagógusokat.

Azt állította, hogy a tanári pálya népszerűségének növekedése látható az elmúlt két év egyetemi jelentkezési időszakának számaiból, tavaly közel 13 ezren döntöttek a tanárképző szakok mellett.

Nagy az érdeklődés, az előzetes adatok is jók, idén már 17 ezer feletti a jelentkezők száma, és kijelenthető, hogy a pedagógusképzés a második legnépszerűbb lett a felvételizők körében.

Ennek köszönhetően magasabb színvonalon képzett tanárok kerülnek majd az iskolákba, és a magyar családok gyerekei is jobb képzésben fognak részesülni – mutatott rá az államtitkár.

Fotó: Havran Zoltán

 

Több figyelem a diákokra

Kitért arra is, hogy Magyarországon van a nyolcadik legkedvezőbb tanár-diák arány az Európai Unió országai között, így jóval több figyelmet kapnak a diákok, mint a legtöbb uniós tagállamban. Ezenkívül a digitális technika is megkerülhetetlen, ennek elősegítésére tavaly óta több mint 380 ezer notebookot osztottak ki a diákok és a tanárok között, amik ugyan a tantermi oktatást nem váltják ki, de segítségükkel a diákok el tudják sajátítani a digitális készségeket.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: mintegy 165 ezer pedagógust érint a törvényben rögzített jogállás, ezért volt fontos meghozni az erről szóló törvényt. – Lényeges, hogy a pedagógusok egyre több időt töltsenek a gyerekekkel, többek között emiatt csökkentettük az adminisztrációs terheket és a tanárok leterheltségét, például már nem kell portfóliót írni – mondta.

Fotó: Havran Zoltán

 

Nőtt a tanárok elégedettsége

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke kijelentette: fenntartói munkacsoportjuk rendszeresen egyeztet az egyházakkal, nagyon hasznos a köztük zajló együttműködés. Emlékeztetett, 2023-ban már elkezdték szintre hozni a béreket, amikor a pedagógusoknak több mint a fele kapott egy kinevezésmódosítást. A KK-hoz 190 milliárd forint jutott el, az egyetemi végzettségűek és a hiányterületen dolgozók, ami főképp a természettudományos tárgyakat tanítókat jelenti, két- és négyszázalékos pluszemelést kaptak.

A mesterfokozatú diplomáért akkor jár a plusz két százalék, ha a tanár olyan tárgyat tanít, amelyben ezt a végzettségét megszerezte. A KK elnöke biztatónak nevezte, hogy a természettudományos tanárképzésekre is többen jelentkeztek.

Hajnal Gabriella az esélyteremtési illetményről kifejtette: ennek van egy terület- és egy feladatalapú része. A területalapú részt jogszabályban határozták meg, a feladatalapú illetményt pedig olyan iskolákban dolgozó tanárok kaphatják, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek száma meghaladja a tíz százalékot. Azt tapasztalta, hogy már most is látszik a növekvő érdeklődés a pálya iránt, amit elég régen láttak már, és olyan tanárok jönnének vissza a katedrára, akik fiatalon elhagyták azt. A pályakezdők bére most versenyképessé vált más szakmák pályakezdő béreivel – mondta.

Hozzátette, arra törekednek, hogy differenciálni tudjanak a tanárok között a minőségi munkával, továbbá el szeretnék érni, hogy a tanított tárgyak számát és a szakmai gyakorlatot is figyelembe vegyék a bérezésnél. – Jóval nyugodtabb a helyzet, és elégedettebbek a pedagógusok, van kolléga, aki negyven százalékkal nagyobb fizetésemelést kapott. Akik szeretik a gyerekeket és szeretnek tanítani, azoknak ezen a pályán a helyük – fogalmazott Hajnal Gabriella.

 

Értékálló tanári fizetések

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke arról beszélt, hogy a pedagógusok nagyon fognak örülni, ha valóban elindul a felzárkózás a diplomásátlagbérhez, mert hosszú távon csak ez jelentheti a fizetések értékállóságát. Elmondta, hogy az NPK demokratikus alapokon működik, az elnökség a területi képviselők véleményét foglalja össze és képviseli, de fő munkájuk továbbra is a tanítás. Az életpályamodellről azt mondta: presztízsszempontból is jó, hogy van a tanárokra külön vonatkozó törvény.

Hangsúlyozta, a tárgyalásokon jelentős eredményeket sikerült elérni, az NPK tagságának a véleménye soha ennyire nem volt egységes.

A közalkalmazotti státushoz képest semmi nem változott negatívan, és miután elérik jövőre a diplomásátlagbérek nyolcvan százalékát, a maradék húsz százalékot meg kell tölteni olyan tartalmakkal, amelyek speciálisan a pedagógusokra vonatkoznak.

Szerinte kevesen voltak, akik nem írták alá az új jogviszonyt, beleértve az egyházi intézményekben dolgozókat. Bár kevesebb kötelező óraszámot szerettek volna, reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben ezt még el tudják érni. Örült annak is, hogy februárban már a számlákra érkeztek az emelt bérek, mert nem hitte volna, hogy ez sikerülni fog, és elismerte a tankerületben dolgozó kollégák munkáját, amiért köszönetét fejezte ki.

Fotó: Havran Zoltán

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára zárszavában arról beszélt, hogy teljesíteni kell a jövőre esedékes béremelést és a 2030-ig tett vállalásaikat, ami nem könnyű feladat.

– Vannak erők, amelyek azon dolgoznak, hogy az uniós forrást Magyarország ne kapja meg, és arra kérem az Európai Bizottságot, hogy ne engedjen a nyomásnak, tartsa magát az aláírtakhoz.

Ebben minden segítséget és együttműködést megadunk – fogalmazott a köznevelési államtitkár.

Borítókép: A Pedagóguséletpálya-modell projekt nyitórendezvénye (Fotó: Havran Zoltán)