– Mit vizsgálnak majd soron kívüli hatósági ellenőrzéseknél?
– Fontos leszögezni, hogy ez nemcsak az állami intézményekre vonatkozik, hanem az egyházi és a civil szervezetek által fenntartottakra is.
A több mint ötszáz intézményből eddig csaknem 180-ban indult meg az ellenőrzés.
Márciusban és áprilisban zajlik minden gyermekotthonban a bántalmazási esetek belső kivizsgálására fókuszálva. Az átfogó vizsgálat többek közt kitér a gyermekbántalmazási esetekre, a feljelentések vizsgálatára, a bántalmazott gyermek számára nyújtott egyéni és csoportos segítségnyújtás módjára, a bántalmazási esetek belső kivizsgálására, a megtett intézkedésekre és a panaszkezelési gyakorlat áttekintésére is.
– Rengeteg álhír jelent meg az intézményvezetők alkalmassági vizsgálatának módszertanával kapcsolatban. Ez ugyan még nem is nyilvános, egyes szakemberek, szervezetek mégis már most biztosak benne, hogy nem megfelelő és nem elég hatékony. Mivel nyugatná meg őket?
– Érthetetlen, hogy magukat szakembernek nevezők hogyan minősíthetnek valamit, amiről semmilyen információt nem ismernek. Az alkalmassági vizsgálat módszertanát egy szakértőkből álló munkacsoport dolgozza ki. A szakértők olyan személyek, akik végzettségük, szakmai tapasztalatuk, valamint a gyermekvédelemben, az alkalmassági vizsgálatokban, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket elkövetők – köztük a szexuális bűnelkövetők – vizsgálatában való jártasságuk alapján hatékonyan hozzá tudnak járulni a módszertan kialakításához.
A teljesség igénye nélkül: képviselteti magát két egyetem professzora, illetve habilitált doktora, valamint a nevelőszülői hálózat is, de a munkacsoport tagja több klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológus szakértő is.
– Mit gondol azokról a kritikákról, miszerint a Belügyminisztérium nem alkalmas egy ilyen vizsgálati módszer kidolgozására?
– Egyfelől az előbb felsorolt szakemberek jártassága, tudása garancia a módszer megfelelő kidolgozására. Másfelől a rendvédelemben már évtizedes múltja van a pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, valamint a vezetők célzott alkalmasság- és kompetenciavizsgálatának, utóbbinak a módszertanát az ebből a célból kialakított komplex közszolgálati vezetőkiválasztási rendszer biztosítja. A pozitív tapasztalatokból kiindulva az elmúlt évtől már ezt a módszertant használtuk a kórházigazgatók és a tankerületi vezetők kiválasztásánál. Ez egy többlépcsős vizsgálati módszer, amelynek bizonyos elemeit a tervek szerint a gyermekvédelmi intézmények vezetőinél is alkalmazzák majd.
Természetesen az ő esetükben fontos különbség lesz, hogy a vezetői kompetenciák felmérése mellett az a legfőbb vizsgálati cél, hogy az adott vezetőnél felmerül-e szexuális deviancia, a gyermekek szóbeli, fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazásának a kockázata.
Azoknál, akik ilyeneket tesznek a gyerekekkel, az indíttatásuk, vagyis a bántalmazások hátterében álló pszichológiai tényezők nagy mértékben átfedésben vannak egymással. Éppen ezért a vizsgálat célja, hogy feltárja a személyiségműködés azon zavarait, amelyek ezek hátterében állnak.
– Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban egy ilyen pszichológiai alkalmassági vizsgálatot?
– Egy kétlépcsős vizsgálatot kell elképzelni, amelynek során a komplex közszolgálati vezetőkiválasztási rendszer kétnapos vizsgálati módszertana integrálódik a gyerekvédelmi vezetőkkel szembeni pszichológiai feltételek célzott vizsgálatával. Először egy kétnapos vizsgálatra kerül sor, amelynek első napján ellenőrzött körülmények között pszichológiai teszteket töltenek ki a vezetők. A második napon egy többfős bizottság jelenlétében egyéni és páros helyzetgyakorlaton vesznek részt, ahol magatartásukat, reakcióikat szituációs feladatok megoldása részeként értékelik. Mondok egy példát! Az egyéni esetében például előadást kell tartania egy megadott témáról vagy a saját szakmai életútját kell bemutatnia, a szakemberekből álló bizottság pedig közben nézi a mimikáját, a gesztusait. A páros gyakorlat során pedig általában egy konfliktushelyzetet kell megoldania. Ilyenkor a bizottság azt vizsgálja, hogy mennyire empatikus a vizsgált fél, hogyan kezeli a problémát, milyen viselkedésjegyeket mutat.
A felsorolt viselkedési formákat előre rögzített mintegy ötven szempont mentén elemzik a szakemberek, akik ezekből az apró jelekből már következtetéseket tudnak levonni.
A vizsgálat harmadik része egy személyes pszichológiai interjú, ahol a szakember a két korábbi vizsgálat tapasztalatai alapján tud már dolgozni. A vizsgálatot informatikai rendszer támogatja, amely képes az eredményeket és információkat olyan módon értékelni, hogy abból a vizsgálatot lefolytató pszichológusok a lehető legmegalapozottabb szakmai véleményt tudják megalkotni. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kétnapos vizsgálat eredményeinek a kiértékelését követően mindenki esetében sor kerül egy második lépcsős, egynapos, kifejezetten klinikai pszichológiai vizsgálatra is.
– Nagyon leegyszerűsítve milyen személyiségzavarokra vagy gondokra derülhet fény a vizsgálat során?
– Például a szexuális devianciákra, a függőségekre, az öngyilkosságra való hajlamra. De mint említettem, ennél sokkal komplexebb a vizsgálati módszer, hiszen felméri az általános pszichés állapotot, a személyiség érettségét, a pszichés terhelhetőséget, a stresszel való megküzdési képességet és a felelősségtudatot is.
– Ha valaki átesett a vizsgálaton, mikor derül ki, hogy megfelelő egy intézmény vezetésére?
– Azt fontos elmondani, hogy a vizsgálat eredményeinek kiértékelése igen komplex módon történik.
Nem arról van szó tehát, hogy ha valaki a teszt során egy kérdésre „rossz” választ ad, akkor megbukott.
Ez ennél sokkal összetettebb. A kormányrendelet értelmében minden gyermekvédelmi intézmény vezetőjének meg kell felelnie az úgynevezett pszichológiai minimumfeltételeknek, csak ebben az esetben lehet alkalmas a vezetői beosztására. Annak megállapítására, hogy a vizsgált vezető ennek megfelel-e többféle vizsgálati módszert alkalmaznak a szakemberek, pontosan azért, hogy az eredmény minél hitelesebb és objektívebb legyen. A végső vélemény kialakításban pedig az összes vizsgálat eredményét értékelik majd ki.
– Mikor kezdődhetnek ezek a vizsgálatok és mennyi vezetőt érintenek?
– A közeljövőben már elkezdődnek az alkalmassági vizsgálatok. Első körben az állami fenntartóhoz tartozó intézmények vezetőit vizsgálják majd, azaz 270 főt. A legfontosabb az, hogy a gyermekeket sehol, így az otthonokban se érhesse bántódás, abúzus.
Megbocsáthatatlan és elfogadhatatlan, hogy olyanok dolgozzanak gyermekekkel vagy akár a közelükben, akik veszélyt jelentenek rájuk.
– Van esély arra, hogy a vizsgálatok után egyetlen pedofil se dolgozhasson gyermekek közelében?
– A gyermekek védelme az első, és megvédjük őket azoktól az aberrált emberektől, akik bármilyen módon bántani akarják őket. A 2010 előtti baloldali kormány volt az, amely szabadon hagyta sétálni a pedofilokat, a nemzeti kormány pedig börtönbe zárta őket.
A baloldal megengedte, hogy több mint ötszáz pedofil járjon szabadon az országban, mert mindössze 81 embert voltak képesek börtönbe zárni.
A szigorúbb Btk.-val 663 pedofil került börtönbe, akik jelenleg jogerős szabadságvesztésüket töltik. A pedofiloknak nincs kegyelem! A vizsgálati módszertan igen sok szempontból vizsgálja a résztvevőket. Az eljárás összetett belső rendszere és többszintűsége azt hivatott garantálni, hogy a legkisebb lehetőség felmerülését is ki tudják szűrni a szakemberek.
Fontos azonban elmondani, hogy itt és most az emberi pszichéről beszélünk, nem egyértelmű matematikai műveletekről.
Az emberek – motivációik, reakcióik, stresszhelyzetre adott válaszaik változnak, ezért hangsúlyozzuk, hogy a vizsgálatok két évente mindenki esetében megismétlik, hiszen a kockázat is változhat.
