A gyengébb oldalt is fejleszteni kell

Már az alsó tagozatban fel lehet ismerni, ki minősül tehetségesnek. Magyarországon is meg lehet teremteni annak a feltéte­leit, hogy a tehetség a legmagasabb szinten kibontakozhasson, ezt mutatja Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus példája is – mondta lapunknak Szakos Enikő, a Ma­thias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének kutatója.

Szakos Enikő szerint lehetőséget kell biztosítani a fiataloknak (Fotó: Teknős Miklós)

– Az otthonunkat kell jó hellyé tenni, itthon kell világszínvonalúvá alakítani az oktatást, a munkalehetőségeket, a kultúrát és a gazdasági helyzetet, hogy ne legyen vonzó külföldre menni – mondta lapunknak Szakos Enikő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének kutatója. Úgy folytatta, ez egy nagyon komplex és nehéz nemzetstratégiai feladat, ami nem csak az oktatás kérdése. Emellett 

olyan lehetőségeket kell biztosítani a fiataloknak, amiért megéri nekik itthon maradni, hogy kibontakozzon a tehetségük, lássák a perspektívát, megtalálják hivatásukat, és ne keressenek külföldi kihívásokat.

Szerinte Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus példája jól mutatja, hogy hazánkban meg lehet teremteni a tehetség legmagasabb szintű kibontakozásának feltételeit. – A kiterjedt tehetséggondozó intézményrendszer segítségével mára az általános iskolai évek részévé vált, hogy valaki felfedezze, miben rejlik a tehetsége. Nekünk segíteni kell abban, hogy a tehetség idehaza találja meg a küldetését. Ezenkívül a közösségek kialakítása is megtartóerőt fejt ki, ezért dolgozik az MCC a jelenlegi hallgatói és az alumni közösségek építésén is. Ha erősítjük a fiatalok hovatartozás-érzését, annak számottevő itthon tartó ereje van – mondta a kutató.

Szakos Enikő: A fiataloknak arra van szükségük, hogy lássák a perspektívát és megtalálják a hivatásukat (Fotó: Teknős Miklós)

Átlagon felüli képesség

Szakos Enikő azt tapasztalta, arról lehet a tehetséget a legkönnyebben megismerni, hogy átlagon felüli képességet mutat valamilyen területen, nagyobb az érdeklődése eziránt, és a teljesítménye jobb a kortársainál. Tehetségnek az nevezhető, aki több dologban is kiemelkedik: a jó teljesítmény mellett a kitartás, a szorgalom, a feladat iránti elkötelezettség, illetve kreativitás jellemzi. Utóbbit sokszor összekeverik a tehetséggel, és azt gondolják, hogy ez már önmagában elég, pedig nem erről van szó, csak a kreativitás jobban előtérbe kerül azoknál a tehetségterületeknél, ahol nagyobb az igény a problémamegoldó készségre, vagy a művészeteknél.

A kutató kijelentette: nehéz azt meghatározni, hol lehet meghúzni az átlagot, amihez képest a tehetség kiemelkedik, de a kortársak között az alsó tagozatban ez már jól észrevehető. 

A tehetség nem összekeverendő az érdemjegyekkel és a tanulmányi eredményekkel, mert bár a jó tanuló és a tehetség gyakran jár együtt, a kettő mégsem egyenértékű. 

Ezért fontos az elkötelezettség és a szorgalom: ezek nélkül nem fejlődhet a tehetség – magyarázta.

A tehetségfejlesztés közegei

Szakos Enikő hangsúlyozta: meghatározó szerepet játszik a tehetség fejlesztésében a környezet, amelynek egyik alapeleme a család, ahol a legelső és legmeghatározóbb impulzusok érik a gyermeket. A szülői nevelés és fejlesztés alapjaira tud az iskola, illetve egyéb szocializációs közegek építeni, így a tehetséggondozás nulladik lépése is itt dől el. A másik alapvető környezeti elem maga az iskola, ahol a tehetség felismerése elsődlegesen történik. Sok tehetségterületet nem fed le a közoktatás, ezért fontosak a tehetséggondozó intézmények, a különféle programok, a társas közegek és a kortársak. – Az MCC nagy hangsúlyt helyez a közösségre: a fiatalok nálunk sok időt töltenek együtt, amellyel az egyéni tehetségek mellett a megtartóerejű, hasonló intellektusú és motiváció­jú diákok közösségét is építjük. A tehetséggondozás közösségi tevékenység, egy magányos tehetség nem tud úgy kibontakozni és célját beteljesíteni, mintha másokkal együtt tanulva, másokért tenné – mutatott rá a kutató.

Úgy véli, Magyarországon előrehaladott a tehetséggondozás állapota, még külföldön is meglepődnek azon, hogy nálunk milyen civil lehetőségek vannak, például fel lehet ajánlani a személyi jövedelemadó egy százalékát tehetséggondozó alapítványoknak. A szakember kiemelte: a globális trendekbe illeszkedve, nálunk is előretör a természettudományos (STEM) területeken zajló tehetséggondozás, mert a tudásalapú gazdaság fejlődéséhez az ebben tehetségesek itthon tartása és kibontakoztatása elengedhetetlen. Egyre nagyobb figyelmet kap a lányok természettudományos pályaorientációja, ezt támogatja például a Nők a Tudományban Egyesület, illetve a Nemzeti Tehetség Központ „STEMpont” nevű programja – tudatta.
Szakos Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy

a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az adatalapúság új irányzat a tehetséggondozásban is, de emellett a hálózatépítés jelentősége sem elhanyagolható, ami magyar sajátosságként indult, és már Európa- és világszerte is elterjedt. 

Az MCC az egész Kárpát-medencében, összesen 27 helyszínen foglalkozik tehetséggondozással, ahol a nemzetért és a szűkebb közösségükért tenni akaró, lelkes fiataloknak ad lehetőséget arra, hogy képességeiket kibontakoztassák, a legkitűnőbb hazai és külföldi oktatóktól tanuljanak, földrajzi és anyagi helyzettől függetlenül. A diákok találkozhatnak más régiókból származó társaikkal az intézmény nagyobb, közös rendezvényein, ahol megismerik egymást és tapasztalatokat cserélnek, így nemcsak nyitottabbá válnak, hanem inspirálódhatnak is egymásból – mondta a kutató.

A fiatalok tehetségének kibontakozásához a személyiségfejlődésüket is szem előtt kell tartani (Fotó: Teknős Miklós)

Erősségek és gyengeségek

Mint fogalmazott, a tehetséggondozásnak vannak olyan alapvetései, amelyeket egymással harmóniában kell végezni. Az egyik alapvetés az, hogy a tehetséges gyerekek erős oldalát tovább erősítik, de emellett a gyengébb oldaluk fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell helyezni. Ha lankad a gyerek motivációja, arra a tehetséggondozónak rea­gálnia kell, nehogy elkallódjon a fiatal. Ezenfelül lényeges a megfelelő légkör és a közösségi szellem kialakítása, a szabadidős programok, illetve a csapatépítő tevékenységek. Ez utóbbi azért fontos, mert ha például a tehetségígéret tévútra lépne, a közösség összetartó erejével vissza tudják egymást húzni a helyes irányba, motiválják és támogatják egymást, hiszen fiatalkorban a kortársak vannak a legnagyobb hatással egymásra.

 – A kitartó munka és tanulás mellett a megfelelő környezet, a csapatkohézió, a lelki és a szellemi feltöltődés harmóniája nagyban hozzá tud járulni a tehetség kibontakozásához, de ezek mellett a fiatalok személyiségfejlődését is szem előtt kell tartani – összegezte a kutató.

Szakos Enikő beszélt ennek egyik eleméről: már a legkisebb kortól kezdve nagyon lényeges az önismeret fejlesztése, amelyet szükség esetén szakemberek bevonásával érdemes végezni a reális kép kialakításához. A készségek között az MCC-ben nagy hangsúlyt fektetnek a problémamegoldó készségre, a vezetői tulajdonságok elsajátítására és a kommunikációs készségek fejlesztésére, hogy a diákok bátran és hatásosan tudják kommunikálni a tudásukat. Az intézményben a diákokon kívül figyelmet fordítanak a szülőkre és a tanárokra is, a tehetséggondozás alappilléreire, akik a követendő jó példák és erkölcsi minták mutatásával hatékonyan támogatják a tehetségek kibontakozását. – Egy jó tanárra és tehetséggondozóra a gyerekek fel tudnak nézni, hasonlóképpen a jó szülőhöz – szögezte le a szakember.