A gyengébb oldalt is fejleszteni kell

Már az alsó tagozatban fel lehet ismerni, ki minősül tehetségesnek. Magyarországon is meg lehet teremteni annak a feltéte­leit, hogy a tehetség a legmagasabb szinten kibontakozhasson, ezt mutatja Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus példája is – mondta lapunknak Szakos Enikő, a Ma­thias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének kutatója.

Szakos Enikő szerint lehetőséget kell biztosítani a fiataloknak (Fotó: Teknős Miklós)

A tehetségfejlesztés közegei

Szakos Enikő hangsúlyozta: meghatározó szerepet játszik a tehetség fejlesztésében a környezet, amelynek egyik alapeleme a család, ahol a legelső és legmeghatározóbb impulzusok érik a gyermeket. A szülői nevelés és fejlesztés alapjaira tud az iskola, illetve egyéb szocializációs közegek építeni, így a tehetséggondozás nulladik lépése is itt dől el. A másik alapvető környezeti elem maga az iskola, ahol a tehetség felismerése elsődlegesen történik. Sok tehetségterületet nem fed le a közoktatás, ezért fontosak a tehetséggondozó intézmények, a különféle programok, a társas közegek és a kortársak. – Az MCC nagy hangsúlyt helyez a közösségre: a fiatalok nálunk sok időt töltenek együtt, amellyel az egyéni tehetségek mellett a megtartóerejű, hasonló intellektusú és motiváció­jú diákok közösségét is építjük. A tehetséggondozás közösségi tevékenység, egy magányos tehetség nem tud úgy kibontakozni és célját beteljesíteni, mintha másokkal együtt tanulva, másokért tenné – mutatott rá a kutató.

Úgy véli, Magyarországon előrehaladott a tehetséggondozás állapota, még külföldön is meglepődnek azon, hogy nálunk milyen civil lehetőségek vannak, például fel lehet ajánlani a személyi jövedelemadó egy százalékát tehetséggondozó alapítványoknak. A szakember kiemelte: a globális trendekbe illeszkedve, nálunk is előretör a természettudományos (STEM) területeken zajló tehetséggondozás, mert a tudásalapú gazdaság fejlődéséhez az ebben tehetségesek itthon tartása és kibontakoztatása elengedhetetlen. Egyre nagyobb figyelmet kap a lányok természettudományos pályaorientációja, ezt támogatja például a Nők a Tudományban Egyesület, illetve a Nemzeti Tehetség Központ „STEMpont” nevű programja – tudatta.
Szakos Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy

a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az adatalapúság új irányzat a tehetséggondozásban is, de emellett a hálózatépítés jelentősége sem elhanyagolható, ami magyar sajátosságként indult, és már Európa- és világszerte is elterjedt. 

Az MCC az egész Kárpát-medencében, összesen 27 helyszínen foglalkozik tehetséggondozással, ahol a nemzetért és a szűkebb közösségükért tenni akaró, lelkes fiataloknak ad lehetőséget arra, hogy képességeiket kibontakoztassák, a legkitűnőbb hazai és külföldi oktatóktól tanuljanak, földrajzi és anyagi helyzettől függetlenül. A diákok találkozhatnak más régiókból származó társaikkal az intézmény nagyobb, közös rendezvényein, ahol megismerik egymást és tapasztalatokat cserélnek, így nemcsak nyitottabbá válnak, hanem inspirálódhatnak is egymásból – mondta a kutató.

A fiatalok tehetségének kibontakozásához a személyiségfejlődésüket is szem előtt kell tartani (Fotó: Teknős Miklós)

Erősségek és gyengeségek

Mint fogalmazott, a tehetséggondozásnak vannak olyan alapvetései, amelyeket egymással harmóniában kell végezni. Az egyik alapvetés az, hogy a tehetséges gyerekek erős oldalát tovább erősítik, de emellett a gyengébb oldaluk fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell helyezni. Ha lankad a gyerek motivációja, arra a tehetséggondozónak rea­gálnia kell, nehogy elkallódjon a fiatal. Ezenfelül lényeges a megfelelő légkör és a közösségi szellem kialakítása, a szabadidős programok, illetve a csapatépítő tevékenységek. Ez utóbbi azért fontos, mert ha például a tehetségígéret tévútra lépne, a közösség összetartó erejével vissza tudják egymást húzni a helyes irányba, motiválják és támogatják egymást, hiszen fiatalkorban a kortársak vannak a legnagyobb hatással egymásra.

 – A kitartó munka és tanulás mellett a megfelelő környezet, a csapatkohézió, a lelki és a szellemi feltöltődés harmóniája nagyban hozzá tud járulni a tehetség kibontakozásához, de ezek mellett a fiatalok személyiségfejlődését is szem előtt kell tartani – összegezte a kutató.

Szakos Enikő beszélt ennek egyik eleméről: már a legkisebb kortól kezdve nagyon lényeges az önismeret fejlesztése, amelyet szükség esetén szakemberek bevonásával érdemes végezni a reális kép kialakításához. A készségek között az MCC-ben nagy hangsúlyt fektetnek a problémamegoldó készségre, a vezetői tulajdonságok elsajátítására és a kommunikációs készségek fejlesztésére, hogy a diákok bátran és hatásosan tudják kommunikálni a tudásukat. Az intézményben a diákokon kívül figyelmet fordítanak a szülőkre és a tanárokra is, a tehetséggondozás alappilléreire, akik a követendő jó példák és erkölcsi minták mutatásával hatékonyan támogatják a tehetségek kibontakozását. – Egy jó tanárra és tehetséggondozóra a gyerekek fel tudnak nézni, hasonlóképpen a jó szülőhöz – szögezte le a szakember.