Az oktatásügy jelenleg forró közéleti diskurzus célkeresztjében áll, azonban az MCC-t és a szakemberek állásfoglalásait érintő bírálatok számos esetben nagyvonalúan eltekintenek a pedagógiai tényektől, és politikai elfogultságból erednek – mondta el a Magyar Nemzetnek Constantinovits Milán főigazgató-helyettes, aki egyúttal reagált több, az eseménnyel kapcsolatban a baloldali sajtótérben megjelent állításra.
A Népszava ugyanis Radó Péter oktatáskutatóra hivatkozva azt írta,
amit az MCC Tanuláskutató Intézetének képviselői vagy éppen Orbán Balázs hangoztatnak, az valójában nem egy rendes tudományos alapokon álló konzervatív oktatáspolitikai narratíva, hanem egy szélsőjobbos, illiberális, populista narratíva tudománynak álcázva. Az MCC-ben semmiféle érdemi kutatási tevékenység nem folyik. Sok pénzük van, konferenciákat rendeznek, könyveket adnak ki, kapcsolatokat építenek.
Erre reagálva a főigazgató-helyettes elmondta, az idézett cikkben a szerző politikai-ideológiai címkékkel magyaráz egy általa elképzelt, egyébként tévesen értelmezett jelenséget. Mint kifejtette: „Ha a tényeket tekintjük, az MCC falai között számos olyan szakember dolgozik, akik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten jegyzettek, az Ifjúságkutató és a Tanuláskutató Intézetünk pedig folyamatos monitorozza és értékeli a pedagógiai trendeket, illetve az alfa és a Z generáció tanulási-művelődési szokásait.”
A Telex cikkében a Setényi Jánosnak, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatójának szegedi előadása kapcsán azt írta:
az oktatási rendszer bonyolult és töredezett, véli a kutató aki szerint hanyagolni kellene az olyan kérdéseket, mint hogy kezdődjön-e kilenckor az iskola, kitiltsuk-e a mobiltelefonokat a tanteremből, vagy hogy taníthat-e olyan, aki még nem tanár.
Ezen kijelentésekre reagálva Constantinovits Milánelmondta, azt rója fel a Telex kritikaként, hogy az egyes kutatók által prioritásként problémákat az MCC másodrendű kérdéseknek tart, noha mind az okoseszközök tantermi vonatkozásaival, mind pedig a pedagógusi szerep kihívásaival foglalkozik az intézmény. Hozzátette ugyanakkor:
„E módszertani vitákat meg kell előznie az oktatás lényegét érintő alapkérdésnek, hogy milyen szerepe van a klasszikus tudásalapnak, mennyiben tekinthető napjainkban is zsinórmértéknek. Oktatásfilozófiánk fókuszában ugyanis ott áll az a műveltségi kánon, amit nagyon sokan hibásan csak a lexikális tudással azonosítanak. Az MCC oktatási stratégiája a klasszikus tudáshoz kompetenciákat társít. A készségek fejlesztése azonban egy műveltségi-kulturális tudásbázison nyugszik, attól elválaszthatatlan. S nem mellékesen e klasszikus tudásalap a nemzeti, tágabban az európai civilizációs identitásunk alkotóeleme is.”
A Magyar Hang is kritikus írásban taglalta az MCC-t:
az MCC-re is érdemes figyelni fél szemmel: az elitképző ugyanis konzervatív oktatás néven – ami a poroszos rendszer ajnározása kis digitális reformokkal – szeretné bebetonozni a jelenlegi elfásult oktatási struktúrákat pár szebb gondolattal a tényleges reformok helyett
Constantinovits Milán a cikk részletére reagálva elmondta, a Mathias Corvinus Collegium nem helyettesíti és nem is fogja helyettesíteni sem a köz-, sem a felsőoktatást, ugyanakkor az intézmény képzésrendszere a stabil közoktatásra épül. Mint lapunknak elmondta: az MCC akkor tud sikeres tehetséggondozó tevékenységet ellátni, ha a köz- és a felsőoktatás szereplőivel gyümölcsöző kölcsönhatásban működhet. Emellett a diákok életében meghatározó erővel bíró szereplőkkel (család, kortárs közösségek) is kiemelt együttműködés szükséges a nemzeti tehetségvagyon gyarapításához.
