A magyar kultúrának van pedagógiai értéke, különösen a mai világban – emelte ki Balatoni Katalin, a tavaszi pedagógiai szakmai napokon elmondott szavait az MTI.
„Kodály országában” a népi ének, a népzene és a néptánc igenis fontos,
hiszen a 2010 után született gyermekek beszédkészsége egyre visszamaradottabb, miközben ha az elsődleges önkifejezési eszközük sérül, az rendkívül súlyos problémákat okoz a fejlődésükben.
Ma már tudjuk, hogy minden készség és képesség fejleszthető a népi játékokkal – hangsúlyozta a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. Hozzátette: a játék, az ének, a saját anyanyelv használata óvodában vagy akár iskolában túlmutat azon a nagyon fontos szerepen, hogy a magyar kultúrát nemzedékről nemzedékre tovább örökítsék, hiszen ezek teljesen tudatos pedagógiai eszközként használhatók a fejlesztésben, az oktatásban.
A paraszti kultúrában a gyermek „beleszületett a faluközösségbe”, a család mellett a teljes közösség nevelte őt, de csak a fejlődési ütemének megfelelően kerültek elő egyes játékos programok, mint a párválasztók és a körjátékok. A mai gyermekek ezzel szemben már az óvodában találkoznak ezekkel, pedig nem biztos, hogy rendelkeznek a szükséges készségekkel, képességekkel – hívta fel a figyelmet Balatoni Katalin. Hozzátette: a mai gyermekeknek nem szükséges túl korán elsajátítaniuk mindenféle tudást, csak az életkoruknak megfelelő játékos foglalkozásokba kell őket bevonni.
A gyerekek 30-40 évvel ezelőtt „a valóságban éltek”, fantáziájuk szárnyalhatott, de ma nem tudnak a valóságban élni, mert van egy másik életterük: a „kütyük világa”, ahol megváltoztak a dimenziók, nehéz eligazodni. Ebben és a személyiségfejlődésben is segíthet a népi kultúra, miközben megmaradhatnak embernek, akinek van hovatartozása, vannak gyökerei – mondta a helyettes államtitkár.
