„Sem a BDPST Group, sem tulajdonosa, Tiborcz István nem tervezett és nem is tervez befektetni a Spar kiskereskedelmi láncba” – közölte Tiborcz István vállalatának, a BDPST Groupnak az állásfoglalását a Mandiner.
Elsőként a VSquare nevű hírportál számolt be csütörtökön arról, hogy információik szerint nemrég Tiborcz István igyekezett megvásárolni a magyarországi Spart. A vállalat a Világgazdaságnak is eljuttatott állásfoglalásában azonban azt írta:
a múltban sem történt e tárgyban semmilyen ajánlattétel vagy egyeztetés a két fél között. Minden alapot nélkülöz ezzel ellentétes információ terjesztése.
A Mandiner beszámolója szerint gyorsan eszkalálódott az osztrák Spar és Magyarország kormánya közötti ellentét, amely a múlt hónapban pattant ki, miután az élelmiszerlánc vezérigazgatója, Hans Reisch több helyen is nyilatkozott, arra panaszkodva, hogy a magyar fél részesedést szeretne szerezni a vállalatban, emellett a boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. A kormány ugyanakkor visszautasította a vezérigazgató állításait.
A Magyar Nemzet akkor közölte, a Nemzetgazdasági Minisztérium visszautasítja a Spar Magyarország anyavállalatának valótlan állításait. A valótlan és rosszindulatú állításokkal szemben a kormány a családok és a rezsicsökkentés megvédése érdekében azokban a szektorokban – így többek közt a kiskereskedelemben, az energiaszektorban és a bankszektorban – vezette be az extraprofitadókat, ahol azok keletkeztek.
Két sztori keringett erről a magyar sajtóban, az egyik, amellyel a Magyar Nemzet március 16-án, majd másnap online formában is foglalkozott, miszerint a Spar a kereskedelmi különadót és az árstopszabályozást az Európai Bizottság előtt támadta meg, az összes hazai élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó multival együtt, illetve az a sztori, hogy a Spar külföldre menekíti a magyar cég egyes vagyonelemeit.
Az NGM szerint az egyes ágazatokban az energiaválság és az azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a rezsivédelmi alap finanszírozását. A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította.
Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.
