Kövér László: Európa ébredezik!

Az uniós bevándorláspolitika, a szomszédunkban zajló orosz–amerikai háború, a gazdaságot sújtó magas energiaköltségek, az ország szuverenitásának védelme – mindezek a június 9-i európai uniós és a hazai önkormányzati választások tükrében kerültek szóba az Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval készült interjúban.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke jobbra (Fotó: ifj. Gróf András)

A történet másik része az, hogyha mi nem akarunk részt venni a relokációnak nevezett migránsletelepítésben, akkor migránsonként nyolc-kilenc millió forinttal kellene kiváltani őket, ennyi pénzt kellene fizetnünk utánuk. Valójában ez a migrációs paktum rendelkezik arról, hogy elvileg ez a két kötelezettség kiváltható egyéb alternatív hozzájárulással. Beszédes módon azonban a határvédelmet nem tekinti olyan hozzájárulásnak az Európai Unió a biztonságához, ami ebbe beletartozna. 

Magyarország 2015 óta hatszázmilliárd forintot költött határvédelemre, arra, hogy megvédje Európát az illegális migránsok tömegeitől,

és a határon illegálisan átjutott emberek „visszakísérésével” is mintegy egymillió migránstól óvta meg a többi európai tagállamot. Úgy tűnik, ez Brüsszelnek nem elég.

Arra a kérdésre, hogy a háború és a háború nyomában járó szankciók miatti energiaválság rendkívül megterheli az európai országok gazdaságait, miközben az unión kívüli országok, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal ennek a „vámszedői”, ezt mondta a házelnök:

– Minden, ami manapság Európában zajlik – legyen szó háborúról, az illegális bevándorlásról vagy a Covid-válság leküzdésére szánt gazdasági erőfeszítésekről – az ürügyet, hivatkozási alapot szolgáltat azoknak, akik 

globális világkormányzás keretei között megpróbálják Európát is centralizált birodalommá alakítani.

Pontosabban egy észak-atlanti birodalomról beszélhetünk, aminek a központja a tengerentúlon van, és annak egyfajta európai lerakatát, gyarmatát képzelik el Európa jövőjeként. Ehhez pedig az szükséges, hogy megtörjék Európa nemzetállamainak az erejét, mindenekelőtt gazdasági erejét. Ehhez az EU jelenlegi vezetői, sőt egyes tagállami vezetők is cinkos módon asszisztálnak. Már az ókori Róma óta felteszik azt a kérdést, hogy egy háború kinek használ, és ha ezt tudjuk, akkor azt is megtudjuk, hogy az kinek az érdekében áll. Az ukrán–orosznak fedett háborúban az amerikai hadiipar, az amerikai energetikai ipar és a bankok, a transznacionális pénzügyi világ az, amely degeszre kereste magát. Ők ma már olyan hatalmi erőt képviselnek, amellyel szemben még például az Egyesült Államok nemzetállami rendszere is szemlátomást tehetetlennek bizonyul. Főleg akkor, amikor

a demokrata kormányzatokat olyanok vezetik, akik ennek a globális hatalmi elitnek a részesei.

A teljes interjú ide kattintva érhető el.