Terrorszervezetként működik az Antifa mozgalom

A hétvégi kitörésnapi események idén is megmozgatták a magukat antifasisztának nevező szélsőbaloldali aktivistákat. Ennek apropóján érdemes megnézni, hogy mit is takar valójában a leghírhedtebb szervezetüknek számító Antifa mozgalom. Az Antifa egy transznacionális mozgalom, egy decentralizált politikai szervezet, amely a kommunista és az anarchista ideológiák legrosszabb elemeit egyesíti. Követőik az általuk fasisztának tartott személyekkel való konfrontációkra összpontosítanak, erre az egy évvel ezelőtti budapesti események is vérfagyasztó példaként szolgáltak: az Antifa nyolc ártatlan járókelőt támadott meg tavaly február közepén Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve. Nem véletlen, hogy a közvélemény mellett politikusok és civil szervezetek is megelégelték a szélsőbaloldal ehhez hasonló erőszakos akcióit, és az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását, betiltását követelik.

Berlin, 2023. május 31. A szélsõbaloldali, úgynevezett antifasiszta, azaz antifa rohamcsapat, a Hammerbande vezetõje, Lina Engel börtönbüntetése miatt tüntetõk és rendõrök összecsapása Berlinben 2023. május 31-én. A 28 éves nõt öt év, három hónap börtönre ítélték bûnszervezet megalakításáért és a súlyos sérülésekkel járó támadásokért. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

A szakértő úgy véli, hogy az Antifa a szélsőséges iszlám csoportokhoz, azaz egyfajta világméretű dzsihadizmushoz hasonlítható: ők is a „hitetlenek” ellen követnek el bűncselekményeket, megbecsülik és ünneplik mártírjaikat. Az Antifa a korunk „marxistáinak” számító Szrgya Popovics és Saul Alinsky téziseit is szívesen alkalmazza. Többek között a Black Lives Matter megmozdulásaiban is vezető szerepet vállaltak és a nemzetközi baloldal woke-ideológiáját is egyértelműen magukénak vallják. 

Az Antifa egy szélsőbaloldali, decentralizált politikai szervezet, amely állítása szerint a rasszizmus és a fasizmus ellen harcol. Az autonóm csoportok az Antifa zászlaja alatt hajtanak végre politikai akciókat, és az erőszakot sem vetik meg.

Az Antifa „halállistákat” is összeállít, amire például szolgál a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 53 politikusáról szóló lista, melyet bombakészítési utasításokkal együtt hoztak nyilvánosságra. Szintén előszeretettel alkalmazott technikájuk a „doxing”, melynek lényege, hogy nyilvánosságra hozzák egyes politikusok személyes adatait, tagjaikat pedig bizonyos cselekmények végrehajtására szólítják fel. 

Kiszelly Zoltán politológus szerint a német baloldali elit „verőlegényként” használja az Antifát. 

Németország nyugati felében 1945 után konszenzus alakult ki arról, hogy a szélsőjobboldalt el kell szigetelni a társadalomban és a neonáci szerveződésekkel szemben egyfajta kiegyensúlyozó szerepet tölthetett be az Antifa mozgalom. A több évtizedes konszenzus alapján nem engedhetik meg maguknak, hogy az utca csak az egyik oldalé legyen: akár egy bevándorlás elleni demonstráción, akár egy neonáci megmozduláson mindig mozgósítani kell egy ellentüntető csoportot. 

Ennek keretében például Németországban február 4-én megmozdulást szerveztek, és ezreket vonultattak fel Bréma utcáin az általuk szélsőjobboldalinak tartott AfD ellen tüntetve. Az AfD elleni tüntetéshullám már hetek óta tart országszerte. A tiltakozásokat állítólag az váltotta ki, hogy januárban kiderült, az AfD két magas rangú képviselője részt vett egy rendezvényen, amelyen bevándorló-hátterű német állampolgárok tömeges kitoloncolásának tervéről tanácskoztak – számolt be a PestiSrácok. 

Az idei Kitörés emléktúra és az ellene tiltakozó szélsőbaloldaliak 

Az antifasiszták Magyarországon is aktívak: a Kitörés emléktúra kapcsán idén is többségében külföldi, szélsőbaloldali tüntetők jelentek meg a Széll Kálmán téren a február 10-i „becsület napja” előtt. A rendőrök nagy létszámban voltak jelen a rendezvényen és környékén. A „kitörésnapi” gyűlésekkel összefüggésben elrendelt fokozott rendőri intézkedések során összesen 173 embert igazoltattak és négy férfit állítottak elő.

A tavalyi brutális támadások Budapesten 

A tavaly februári akcióik sokkal brutálisabbak voltak: az Antifa mozgalom aktivistái Budapesten tervszerű akciók során magyar állampolgárokat vertek félholtra. A brutális támadásokat akkor is a „kitörésnapi” megemlékezésre időzítették – olvashattuk az Origón megjelent cikksorozatban. A rendőrök a külföldi támadók közül nem egyet hamar kézre kerítettek. 

Több házkutatást tartottak, melyek során az egyik lefoglalt számítógépen gyermekek sanyargatását bemutató, szadista gyermekpornográf felvételeket is találtak. Később elfogtak a lakásán egy Dobos Krisztina nevű magyar nőt is, aki a Szikra Mozgalom tagja, és korábban a Gulyás Márton szélsőbaloldali aktivista által alapított Közös Ország Mozgalomban is tevékenykedett – olvasható a Magyar Nemzet oldalán. 

Újabb fordulatot jelentett az ügyben, amikor a Blikk arról írt, hogy nem Dobos Krisztináé, hanem az élettársáé voltak a gyermekpornográf felvételek, aki később a lebukása után öngyilkosságot követett el. 

A budapesti támadások szálai a Lina Engel-féle „Hammerbande-hez” (Kalapács banda) vezetnek. Ezek a szélsőbaloldali aktivisták Németországban hosszú évek óta tartják rettegésben az embereket. 

Mindez most talán megváltozhat, mivel a Budapesten is több embert megtámadó csoport egyik vezetőjét és néhány tettestársát is bíróság elé állították. Ez eddig az egyik legnagyobb és legfontosabb büntetőjogi eljárás Németországban a szélsőbaloldallal szemben. A német közösségi médiában és az alternatív internetes oldalakon többen is gratuláltak a magyar rendőröknek, azt remélve, hogy sikerük hozzájárul ahhoz, hogy Németországban is felgyorsuljanak majd a támadások elkövetői elleni nyomozások. 

Ilaria Salis szélsőbaloldali aktivista 

A vádak szerint a magyarországi Antifa-támadásokat szervező, olasz állampolgárságú Ilaria Salis védője, Magyar György a támadót egyszerűen csak büszke antifasisztának nevezte. A fogvatartotti körülmények miatt panaszkodó olasz vádlott ügyvédjének irodája korábban élen járt a rossz börtönkörülmények miatt a magyar állam ellen indított kártérítési perekben – olvashattuk a Magyar Nemzet oldalán. 

A szélsőbaloldali aktivistát védő ügyvéd és fia, Magyar Gábor a „börtönbiznisz” mellett számos esetben lépett fel a magyar állam képviselőivel szemben.

Antonio Tajani olasz külügyminiszer leszögezte , nem szabad politikai üggyé alakítani Ilaria Salis esetét, hiszen az egy igazságügyi kérdés, így a szélsőbaloldali aktivista szabadságáról kizárólag a magyar bíróság dönthet. Hangsúlyozta, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök személyesen tárgyalt az ügyben Orbán Viktor kormányfővel, és maga Tajani is egyeztetett Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel – adta hírül a Mandiner. A Liga kormánypárt főtitkára, Matteo Salvini abszurdnak nevezte, hogy Ilaria Salis tanítónőként dolgozhatott Olaszországban. 

Az ügy folytatásként idén február 10-én anarchistákat kellett visszaszorítania a rendőröknek, akik a római magyar nagykövetséghez akartak vonulni Ilaria Salis szabadulását követelve. 

Ilaria Salis egyébként már 18 éves kora óta részt vesz erőszakos antifasiszta tüntetéseken és több esetben is elítélték. 2017-ben is eljárás indult ellene, amiért Monzában tíz társával együtt rárontott a Liga egyik standjára. 

Az Antifa-csoportok terrorszervezetté nyilvánítását követelik 

A fentiek után nem meglepő, hogy „a nyugat-európai közvélemény mellett egyre több politikus és civil szervezet is megelégelte a szélsőbaloldal erőszakos akcióit, és több európai országban, az Egyesült Államokban és az Európai Parlamentben is követelik az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását és betiltását” – olvashattuk az Origón. 

Németországban 2020-ban egy polgárjogi mozgalom (Die Initiative Demokratie-Schutz) felszólította a német belügyminisztert, hogy tiltsa be az Antifasiszta Akciót (Antifa) és minősítse terrorista szervezetté, mivel az Antifa erőszakos cselekményeket követ el, megfélemlíti a másként gondolkodókat és szabotálja a kampányrendezvényeket. Hazájuk alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági és társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálásával, lerombolásával küzd a szabad demokratikus jogrendjük ellen. 

Christine Anderson (AfD) szerint a német kormány támogatja az Antifát, például a „Demokratie leben!”-en keresztül, amelyet a Szövetségi Családügyi Minisztérium szervez. Úgy véli, a német kormány valójában külső csoportokra bízza a politikai ellenfelekkel szembeni zaklatást és erőszakot, amelyeket a szövetségi kormány támogat, de technikailag nem része annak. 

Végezetül Donald Trump 2020. május 31-én bejelentette, hogy az Antifát belföldi terroristacsoportként fogják kezelni. Kérdés, hogy a tagok és tetteik besorolhatóak-e a hazai terroristák és a belföldi terrorizmus kategóriába. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) legfőbb prioritása az Egyesült Államok megvédése a terrortámadásoktól. Szervezetük a belföldi terrorizmus következő definíciójára támaszkodik: „az Egyesült Államok vagy bármely állam büntető törvényeit sértő erőszakos cselekmények, amelyeket egyének vagy csoportok követnek el idegen irányítás nélkül, és úgy tűnik, hogy megfélemlítik vagy kényszerítik polgári lakosságot, vagy megfélemlítéssel vagy kényszerítéssel befolyásolják a kormány politikáját, és elsősorban az Egyesült Államok területi joghatóságán belül fordulnak elő.”

Borítókép: Az Antifa rohamcsapat, a Hammerbande vezetője, Lina Engel börtönbüntetése miatt tüntetők és rendőrök összecsapása Berlinben 2023. május 31-én. A 28 éves nőt öt év, három hónap börtönre ítélték bűnszervezet megalakításáért és a súlyos sérülésekkel járó támadásokért. Ezzel együtt a tárgyalást követően mégis hazaengedték (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)