– Volt egy gondolat harminc évvel ezelőtt, miután véget ért a hidegháború, ezért az állandó készenlét, ami a sorkatonaságon keresztül valósult meg, többé nem szükséges –mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol elsőként az európai sorkatonaság bevezetéséről kérdezték. A miniszterelnök szerint a katonák a társadalom egyik leghasznosabb, leginkább komolyan vehető részei, de Magyarországon nincs napirendben a sorkatonaság visszavezetése.
– Máshol úgy vannak, hogy visszavezetik a sorkatonaságot. Ez minden nemzetnek a saját ügye, ezzel nem kell foglalkoznunk – jegyezte meg a kormányfő. Továbbá elfogadhatatlannak nevezte Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének a tervét, ami az egész EU-ban újra bevezetné a sorkatonaságot. Szerinte ez azt jelentené, hogy valaki más dönthetne a magyarok véréről. Mint mondta, az ilyen gondolatokat jó gyorsan el kell hessegetni,
a magot ki kell fordítani a földből, nehogy véletlenül szárba szökkenhessen.
Hétről hétre közelebb kerülünk a háborúhoz
A miniszterelnök elmondta: múlt péntek óta, amikor legutóbb a Kossuth rádióban járt, ismét közelebb kerültünk a háborúhoz. Ezen a héten két dolog történt: tárgyalások vannak Franciaország és Ukrajna között arról, hogy francia kiképzőtisztek mehetnek Ukrajnába. Ez egy új minőség Orbán Viktor szerint, ha a franciák ezt vállalják.
A másik, hogy egyre többen mondják, hogy a nyugatiak által adott fegyvereket már nemcsak védelemre használhatják, hanem támadhatnak is.
– Abból nagy vita lesz, hogy mennyire ukrán az a fegyver, amelyet Oroszországra belőttek. A NATO nélkül nem tudná lőni Ukrajna Oroszország területét, így meg tudja, szóval a bevonódás újabb lépcsőfokát tesszük meg – jelezte a kormányfő.
A miniszterelnök elmondta, az oroszok azt mondják, hogy azért támadták meg Ukrajnát, mert az be akart lépni a NATO-ba. Azt is mondják, hogy annyi területet foglalnak el, hogy már ne tudjanak belőni Oroszország területére. Az oroszok megmondták, minél jobb fegyverekkel lövik őket, annál beljebb fognak jönni.
A miniszterelnök kiemelte: a háborúba való belesodródás nem egy lépcsőfokban történik. Három fázisa van: van a beszéd, az előkészületek és a pusztítás. Most a beszéden túl vagyunk, az előkészületeknél tartunk,
centikre vagyunk a pusztítástól.
A miniszterelnök elmondta, hogy az európai nagy államok messzebb vannak Oroszországtól, mint Közép-Európa. Ahogy fogalmazott: Franciaországból, az óceán partjáról Ukrajnára és ránk is pufferzónaként tekintenek, ugyanúgy, ahogyan régen. – A biztonságérzetük sokkal erősebb, nyertek már háborúkat, és le akarják győzni Oroszországot – tette hozzá.
Horthy és Hitler levelezése ma is tanulságos
Mint mondta, az első és a második világháborúba is belekényszerítették hazánkat. Orbán Viktor jelezte, hogy a második világháború alatt is hatalmas nyomás alatt állt hazánk és a magyar kormányzat, ez világosan kiolvasható a Horthy és Hitler közötti levélváltások fennmaradt részeiből. – Efelé haladunk, mivel minden egyes uniós csúcstalálkozón a ránk nehezedő nyomás nő. Itt ellen kell állni, mert nem akarunk magyar vért adni Ukrajnáért. Számunkra a legfontosabb a magyar érdek, és ezt a háborút nem a mi érdekünkben vívják – szögezte le.
A kormányfő jelezte, rendszeresen szokott azzal érvelni, hogy a NATO egy védelmi szövetség, amit nem azért hoztak létre, hogy beavatkozzanak egy NATO-n kívüli konfliktusba. – Ez abszurd – húzta alá.
Békemenet: ki kell mondani, hogy háború és béke között egyensúlyozunk
A miniszterelnök szerint a holnapi békemeneten – ahol ő is beszédet mond – ki kell mondani, hogy a béke és a háború között egyensúlyozunk, tehát hogy érezzük a veszélyt. A baloldal azt állítja, hogy nincs háborús veszély, de ki kell mondani, hogy igenis van.
El kell mondani, hogy aki úgy beszél, mint egy háborúpárti, aki úgy küld fegyvereket, mint egy háborúpárti, aki úgy akar katonákat küldeni, mint egy háborúpárti, az háborúpárti.
Ez igaz az európai baloldalra, igaz a magyar baloldalra, valamint az őket finanszírozó Soros-hálózatra.
A miniszterelnök szerint mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy Európa nem bír ki még egy háborút. Hozzátette: az uniót ezen az elven alapították annak idején, ez egy békeprojekt volt. Mint kifejtette: ahelyett, hogy az európai gazdaságba forgatnánk az uniós pénzeket, elküldjük a háborúba.
Ha minden pénzünket Ukrajnában küldjük, hogyan fogjuk újraindítani az európai gazdaságot? Az egyre növekvő békepárti európaiak hangját nem lehet figyelmen kívül hagyni
– mondta. Hozzátette: egy jó európai választással le kell téríteni a háborúpártiakat erről az ösvényről.
A kormányfő elmondta: minden háború kezdetén egyfajta morális nyomást helyeztek az emberekre. Elhitették a közvéleménnyel, hogy aki nem áll a háború mellett, az erkölcsileg helytelen álláspontot képvisel. – A történelem arra való, hogy tanuljunk belőle, ezt a négy-öt évet meg kéne spórolni – tette hozzá. Orbán Viktor szerint aki ezt a háborút meg akarja nyerni, az háborúra ítéli magát, és világháborút kockáztat. Úgy véli, vissza kéne vennünk a kezdeményezést, és el kéne érni a tűzszünetet.
Mi a választás tétje?
– Amikor visszanézünk erre a választásra, akkor lehet, hogy azt fogjuk mondani, hogy ez volt az a pont, mikor a baj elkezdődött – jegyezte meg Orbán Viktor az egy hét múlva esedékes voksolásról. Mint mondta,
ha a vezetők úgy döntenek, hogy a béke fontosabb, akkor nem lesz háború.
– Demokráciák vannak Európában, és rá kell szorítani a vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak. Le kell szavazni a háborúpártiakat, és békepárti politikusokat kell hozni a helyükre. Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett. Küldjük őket az EP-be, ha békét akarunk – fogalmazott az interjú végén a kormányfő.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
