Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy európai parlamenti képviselő lesz öt évre Dávid Dóra, a Tisza Párt listájának második helyezettje. A jogász jóformán ismeretlen a magyar közéletben, és a sajtókérdésekre Magyar jelöltjei egyelőre nem hajlandók válaszolni. Néhány dolgot ugyanakkor lehet tudni Dávid Dóráról, akit elsőként mutatunk be Magyar Péter Soros-kötődésű jelöltjei közül.
Ezek közül talán a legfontosabb, hogy régóta külföldön él. 2014-ben az Advocates for International Development nevű szervezetnél volt gyakornok. Nehéz a véletlen művének tekinteni, hogy az említett szervezet egyik partnere jelenleg a Jenner&Block, David Pressman ügyvédi irodája. 2014-ben pedig a Soros-féle Open Society Initiative, valamint a szintén a milliárdos spekuláns által pénzelt Amnesty International volt a partnerük.
Ezt követően Dávid Dóra 2015-ben közel egy éven keresztül annál a Save the Children nevű civil szervezetnél dolgozott, amely 2016 óta több alkalommal is kapott támogatást Soros György Open Society Foundations (OSF) nevű alapítványától.
A jogász 16 éves kora óta külföldön él, jogi végzettségeit is Angliában, illetve Németországban szerezte. Több nagyvállalatnál is dolgozott, jelenleg a Facebook/Meta jogtanácsosa. Mindez szintén rengeteg kérdést vet fel, többek között a legfontosabb közösségi médium kampányban játszott szerepe, annak jövőbeli európai szabályozása, a választásokon induló jelöltek egyenlő feltételek mellett zajló versenye kapcsán. Dávid Dóra ugyanakkor egyelőre nem vállalt olyan nyilvános közszerepléseket, ahol egyáltalán lehetőség lenne kérdezni tőle életútja, Soros-kapcsolatai és a Facebook anyacégénél betöltött szerepe kapcsán.
Miközben továbbra sem tudni, hogy a liberális jogász rendezvényeit ki finanszírozza, Soros György médiumai szinte kivétel nélkül felsorakoztak Magyar Péter mögött. Ugyanakkor ma már az is közismert és bizonyított tény, hogy a dollárbaloldal 2022-es kampányát döntő részben a milliárdos spekuláns állta, bizalmi embereire bízva a kampányszervezést.
A Soros-kapcsolatok azért is lényegesek a választás szempontjából, mert az üzletember évek óta az orosz–ukrán háború folytatása mellett teszi le a garast. Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, nyilvánosan lobbizott az EU-nál, hogy az több mint ötvenmilliárd dollárral támogassa Ukrajnát. Mindemellett az amerikai spekuláns 2023 nyarán egyértelműen a háború folytatása mellett érvelt, mondván, a kollektív nyugati háborúpártiság ahhoz járult hozzá, hogy Ukrajna készen áll ellentámadást indítani, amint az összes beígért nyugati fegyver megérkezik.
Soros György még a célpontok kijelölésébe is bele kívánt szólni: az amerikai spekuláns korábban arról írt a Projekt Syndicate nevű oldalon, hogy ha az ellentámadás sikeres lesz, a Krím félsziget lesz a fő célpont, azon belül is az orosz hadsereg haditengerészeti központi bázisa. Az Origó által ismertetett írásban Soros azt is kiemelte, hogy amennyiben a korábban már megrongált Kercsi-hidat az ukránok teljesen elpusztítják, akkor a Krím az ukránoknak lenne kiszolgáltatva a vízellátás terén. Soros konkrétan arra utalt, hogy az ukránoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a Krímet elzárják az ivóvíz elől, beleértve a polgári lakosságot, köztük a nőket és a gyerekeket is.
Mindeközben maga Magyar Péter többször arról beszélt, hogy nincsenek háborúpártiak az ellenzékben. Ezt az állítást azonban tucatnyi idézet cáfolja. Így például 2022. február elsején Fekete-Győr András (Momentum) elmondta: „Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez.”
2022 februárjában Márki-Zay Péter, a baloldal Soros György által finanszírozott miniszterelnök-jelöltje a Partizán című műsorban a következőket mondta: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be… ha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának. […] Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.” Itt fontos megjegyezni, a katonai szövetség most, több mint két évvel később éppen egy Ukrajna-missziót tervez, akár katonai segítséggel és a fegyverszállítás koordinációjával.
Néhány nappal a fent idézett nyilatkozata után, 2022. február 22-én az ATV-ben szintén Márki-Zay azt mondta: „Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.”
2022. április 5-én Tordai Bence, a Karácsony-párt volt elnöke arról beszélt: „Itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat.”
2023. március elsején pedig Bedő Dávid momentumos politikus az ATV műsorában kijelentette, hogy többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg a Momentum a Fidesz–KDNP békepárti parlamenti határozati javaslatát.
Mindezek ellenére, a fegyverszállítások, a katonai támogatások rendszeres tervezése és az ezekre való felszólítások ellenére Magyar Péter valamiért azt hangoztatja, hogy az ellenzékben szerinte senki sem háborúpárti.
